FilmDROID 
Viggo Mortensen a Telegraphnak adott interjúban mesélt karrierjéről. Elárulta, hogy a Gyűrűk urában kevesen hittek, az első rész sikere előtt a folytatások befejezésére nem volt pénz és szerinte Peter Jacksont már csak az effektek érdeklik.
„Szerintem nem mond igazat, aki azt állítja, hogy tudta, hogy a Gyűrűk ura sikeres lesz. Akkor lehetett csak sejteni, amikor Cannes-ban 2001 májusában leadtak 20 percet a filmből. Eléggé problémás helyzetben voltak, Peter ekkorra nagyot sokat költött. Hivatalosan azt mondták, hogy 2000 decemberére mindhárom filmet befejezte, de az igazság az, hogy a második és a harmadik rész eléggé csúnyán nézett ki. Szörnyű volt és még nem voltak készen velük. Hosszú pótforgatásra volt szükség, amelyre elég sok időnk ment el. Ha a Gyűrűk ura megbukott volna soha nem kaptunk volna plusz pénzt, a folytatások pedig mehettek volna videóra.
Az interjúban Mortensen megemlíti, hogy a trilógiából A gyűrű szövetsége volt szerinte a legjobb a. Úgy érzi, hogy ennek a forgatókönyve volt a legjobban megírva, de a gond az volt, hogy később Jackson túlságosan effektmániás lettt. Ám az elsőben a színészek még együtt játszhattak, a természetben, szép tájakon zajlottak a munkálatok. A folytatásnál már azt érezte, hogy Jackson túllő a célon, legalábbis Mortensennek nem tetszett, hogy egyre több és több az effekt és úgy látja, hogy csak ezekkel törődött. A hobbit filmekre pedig hatványozottan igaz, hogy a trükkök kerültek az előtérbe.
„Úgy vélem, hogy Peter-ból olyan rendező vált, mint Ridley Scott – afféle egyszemélyes iparágként tekinthető rá, akitől sok ember függ. Amikor a G.I. Jane-en dolgoztam Ridley-vel megkérdeztem tőle, hogy miért nem készít már olyan filmeket, mint a Párbajhősök? Peter esetében pedig biztos voltam benne, hogy boldogan rendezne a Mennyei teremtményekhez hasonló produkciót. Hiszen akkoriban még gondolkodott rajta, hogy leforgatja azt az I. világháborúban játszódó filmet, amiben új-zélandiak játsszák a főszerepet. De aztán összehozta a King Kongot. Majd jött a Komfortos mennyország, aminek szerintem egy alacsony költségvetésű filmnek kellett volna lennie. És épp ez a probléma, hogy 90 millió dollárt költött el rá, holott 15 millióból meg lehetett volna valósítani. Kibújt a szög a zsákból, Peter mindent félretett a speciális effektek kedvéért és még örül is neki.”
