0

1917 (2019) / Akik már nem öregszenek meg (They Shall Not Grow Old, 2018)

írta Nikodémus

Az 1917-ről itt már írtunk.

Az első világháborúnak (ellentétben a másodikkal) nincs jól kikockázható, átélhető, vászonra vihető dramaturgiája: nincs abszolút gonosz, nincsenek meghatározó fordulatok vagy katartikus győzelmek/vereségek, csak állóháború, gáztámadás, vérszivattyú. S persze a XX. századdal kapcsolatos hamis illúziók gyors rombadőlése. Nehéz is a dolga Hollywoodnak: nem tud kerek, hepiendes sztorit faragni az első gépesített háborúból, hiába is próbálkozik. Egy új-zélandi és egy angol úr nemrég újra nekiveselkedett a kísérletnek, meglepő hasonlóságokkal: az 1917 és az Akik már nem öregszenek meg rendre technikai bűvésztrükkel varázsol, és személyes érintettséggel ríkat.

Olvasd tovább

0

Ragadozó városok – a kulisszák mögött

Amikor évszázadokkal azután, hogy egy kataklizma, a Hatvanperces Háború elpusztította a civilizációt, felbukkan egy titokzatos fiatal nő, Hester Shaw (Hera Hilmar), aki megállíthatja Londont, a hatalmas, lánctalpakon gördülő várost, amely mindent elnyel, ami az útjába kerül. A dühödt, édesanyja kínzó emléke által motivált lányhoz csatlakozik a Londonból elűzött Tom Natsworthy (Robert Sheehan) és Anna Fang (Jihae), a veszedelmes bűnöző, akinek vérdíj van a fején. Philip Reeve hét év alatt írta meg első regényét, a Ragadozó városokat, amely 2001-ben jelent meg. „A nagy ötlet az volt, hogy lánctalpakon közlekedik egy város – meséli Reeve. – De aztán felmerült a kérdés: ugyan miért közlekedne egy város lánctalpakon? Egyszer csak rájöttem, ennek csak akkor van értelme, ha a nagy lánctalpas város kergeti a kisebbeket, aztán bekebelezi őket, és hirtelen összeállt a kép.” A regény hatalmas siker lett, több rangos díjat nyert, s végül tetralógiává állt össze.

Olvasd tovább

1

Ragadozó városok concept art

Peter Jackson felügyeletével indul útnak a Mortal Engines franchise, vagyis nagyon valószínű, ha a Ragadozó városok (Predator Cities) sikert arat, akkor belevágnak a folytatásokba. Márpedig Phillip Reeve nem állt meg egy regénynél, szóval lesz miből meríteni. Az író által kitalált világban egy nagy háborút követően a megmaradt városokat valamiképpen mozgásra kényszerítik és a nagyobbak szó szerint bekebelezik a kisebbeket. Jackson Facebook oldalán osztott meg egy concept artot.

ragadozovarosokconcept

Christian Rivers vezényletével valósul meg az első film, Hugo Weaving, Stephen Lang, Robbie Sheehan, Hera Hilmar (karaktere, Hester látható a képen) és Ronan Raftery játsszák a főbb szereplőket. Bemutató 2018 decembere.

0

Tavasszal indul a Ragadozó városok forgatása

mortalenginesPeter Jackson nagyjából 2001 óta szeretné vászonra vinni Philip Reeve népszerű regényét, a Ragadozó városokat (Mortal Engines). De jó ideig lekötött Középfölde, így teljes figyelmét a fantasy-nek szentelheti, hiszen eléggé kétséges, hogy a Tintin folytatásokból lesz valami.

Azonban a filmet nem Jackson fogja megrendezni, a forgatókönyv viszont hozzá köthető és producerként is húzza a film szekerét. Christian Rivers irányíthat a forgatáson, amely tavasszal veszi kezdetét Új-Zélandon, a bemutató 2018. december 14-én esedékes.

sheenanA Variety közlése szerint Robert Sheehan és Ronan Raftery szerződött le a produkcióra. Előbbi a Fortitude sorozatból és A végzet ereklyéi: Csontvárosból (The Mortal Instruments: City of Bones), utóbbi a Legendás állatok és megfigyelésükből (Fantastic Beasts and Where to Find Them) lehet ismerős. Habár arról nincs információ, hogy mely karaktereket kelthetik életre, de Sheehan főszereplő lesz, míg Raftery csak mellékszereplő.

Ragadozó városok története a jövőben játszódik. Egy rövid, de pusztító háborút követően a technológia teljesen átalakult. Számítógépek már szinte nincsenek is. A városokat hatalmas kerekekre építik, így gurulva kebelezik be a többi a települést. London is újra mozgásba lendül, hiszen több energiára van szüksége.

0

Újra mozgásba lendült a Ragadozó városok projekt

mortalengines2009-ben Peter Jackson vette kezelésbe a Ragadozó városok (Mortal Engines) regényfranchise-t filmverzióját. De ebből nem lett semmi, mivel inkább visszatért Középföldére és jó időre margóra került a projekt. Ám Jackson ismét foglalkozni kezdett az adaptációval, bár a rendezői teendőket mégsem ő fogja ellátni. Christian Rivers, a Weta effektmestere kapta a lehetőséget, hogy levezényelhesse a fantasy-t. A forgatókönyvet Jackson és Fran Walsh írják.

A közleményekben röpködtek az egymást dicséri szavak, a lényeg nagyjából annyi, hogy Rivers nem csupán lélegzetelállító látványt képes kiadni kezei közül, de az érzelmekre is nagy hangsúlyt tud fektetni. Ő a legalkalmasabb, hogy Philip Reeve szerző képzeletvilágát be tudja mutatni a vásznakon.

A Ragadozó városok története a jövőben játszódik. Egy rövid, de pusztító háborút követően a technológia teljesen átalakult. Számítógépek már szinte nincsenek is. A városokat hatalmas kerekekre építik, így gurulva kebelezik be a többi a települést. London is újra mozgásba lendül, hiszen több energiára van szüksége.

1

Peter Jackson valószínűleg megrendezhetné a The Elder Scrolls filmet

elderVilágszerte nagy népszerűségnek örvend a The Elder Scrolls játék, több rajongó úgy gondolja, hogy készülhetne belőle akár egy nagyobb költségvetésű film is. Ám hiába várnak rá, Peter Hines, a Bethesda marketingese elmondása alapján erre igen kevés az esély. De van egy rendező, akit ha érdekelne a projekt, akkor fontolóra vennék a lehetőséget.

„Szerintem, ha Peter Jackson bekopogtatna Todd Howardhoz, a Bethesda játékrendezőjénél és azt mondaná, hogy filmet akarok készíteni az Elder Scrollsból, akkor igen komoly beszélgetés kezdődne. Hiszen őt bárki végighallgatná. De úgy vélem, hogy ő mostanság eléggé elfoglalt, és nem valószínű, hogy részünkről bárki filmet akarna csinálni.” Hozzátette, hogy vannak hollywoodi kapcsolataik, Jerry Bruckheimert, Leslie Moonvest és Harry Sloant hozta fel példának.  Ha úgy gondolnák, hogy mégis megpróbálkozna vászonra vagy a kisképernyőre adaptálni valamelyik játékát, akkor tudnának kihez fordulni.

Úgy fogalmazott, hogy inkább más kérdéseket kellene feltenni. Tényleg szükség lenne filmadaptációra, lenne-e értelme, előnye?

2

Új előzetes A hobbit: Az öt sereg csatájának

hobbitItt az új és elvileg végső előzetes Peter Jackson utolsó Hobbit filmjéhez és egyúttal utoljára léphetünk be Középföldére. Illetve ne legyünk olyan biztosak benne, hogy a rendező soha nem tér vissza Tolkien világába. Hiszen mostanában mindenki a Marvel-stílust próbálja átvenni és ha a stúdió gondolna egyet könnyen kiadhatná az utasítást, hogy készüljön néhány spin off.

Az öt sereg csatája valóban hatalmas lesz, ha minden igaz 45 percnyi csatán ámulhatunk és bámulhatunk.
Olvasd tovább

1

750 millió dollárba került eddig a Hobbit trilógia

hobbit 2Azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy a Gyűrűk ura (The Lord of the Rings) trilógia úgyszólván bagóból valósult meg. Manapság egy látványfilm több, mint 200 millió dollárt emészt fel, Peter Jackson pedig alig 300 millió dollárt tapsolt el a három részre. Azonban a Hobbit filmek pénzügyileg már más súlycsoportba tartoznak. Viggo Mortensen is megmondta, hogy a rendező túlságosan CGI függő lett és ez bizony meglátszik az eddigi két Hobbiton is.

A Hollywood Reporter cikke szerint Jackson nem kevesebb, mint 745 millió dollárt költött el a három részre Ez a gigantikus szám olvasható ki a Warner által Új-Zélandon benyújtott pénzügyi iratokbóll és ez még emelkedhet, hiszen a papírok csak a márciusig elköltött súlyos milliókat mutatják. Arról sajnos nem lehet tudni, hogy a 745 millió dollár tartalmazza-e a marketing és forgalmazási költségeket. A filmeket 48 fpssel (képkocka/másodperc) és 3D-ben fogatták, ami megdobta a kiadásokat.

Amikor 2007-ben bejelentették a két Hobbit elkészülését a büdzsét 300 millió dollárra becsülték. Később Jackson meggyőzte a Warnert, hogy érdemes lenne rááldozni, hogy trilógiává bővítsék Bilbóék nagy kalandját. Az eddigi két produkció világszerte közel 2 milliárd dollárt kasszírozott a mozikban, amihez jön még DVD, Blu-Ray bevételek, illetve a tévés jogok, amivel elviekben bőven nyereségesek.