írta Nikodémus
Eredetileg ilyenkor már az utolsó promóciós anyagokat és az első kiszivárgó véleményeket kéne olvasnunk Denis Villeneuve Dűne-eposzának közelgő második részéről, ám ha már az író- és színész-sztrájk miatt jövő tavaszra tolták a bemutatót, ismerkedjünk meg egy, pontosabban két híres-hírhedt korábbi feldolgozással, melyek akaratlanul is döntő hatással voltak a filmes popkultúrára – még Villeneuve-re is, hiába tiltakozik.
Alejandro Jodorowsky újabb filmen töri a fejét, az Endless Poetry ott venné fel a fonalat, ahol legutóbbi műve, a Dance of Reality véget ért. De egyelőre nincs meg a szükséges keret, hogy nyugodtan bele tudjon vágni a produkcióba, ezért a Kickstarteren kampányol. 350.000 dollárt kért, eddig 31.000 dollárt kapott és még van hátra bő egy hónap. A tervezet 3 millió dollárba kerülne, a maradék más forrásokból gyűlne össze.
A történet a fiatal Jodorowsky-re fókuszál, aki Chile fővárosába megy. Itt szeretné megvalósítani elképzeléseit, hiszen a művészekkel és költőkkel telített Santiago de Chile remek lehetőséget kínál, hogy ki tudja bontani szárnyait. Olvasd tovább
Réges-régen, évtizedekkel ezelőtt Alejandro Jodorowsky tevékenykedett a Dűne filmváltozata környékén, ám a stúdió megvált tőle, mert túl költségesnek ítélték elképzelését és egyeseknek az sem tetszett, hogy eléggé eltérne Frank Herbert regényétől.. A chilei direktor , H.R. Gigerrel és Jean Moebius Girauddal közösen dolgozott az előkészületeken. Egy interjúban kiderült, hogy a fűszert kék, tudattal bíró drogként akarta bemutatni, a galaxis császára őrült lett volna, aki egy mesterségesen létrehozott aranybolygón, aranypalotában éldegélt volna. A császár szimbiózisban élt volna egy robottal, a hasonlóság köztük olyan tökéletes volt, hogy az alattvalók soha nem tudtak, hogy egy hús-vér alak előtt vagy egy gép előtt állnak. Idén a mozikba került a Jodorowsky’s Dune dokumentumfilm, amelyben megtudhatjuk, hogy pontosan milyen mű készülhetett volna. Olvasd tovább
FilmDROID