6

Kódjátszma (The Imitation Game)

kodjatszma

Rengeteg remek lehetőséget hordoznak magukban az életrajzi filmek, és jó néhány kreatív filmes szakember gondolkodik el, hogy vászonra viszi valakinek az izgalmas, legendás, érdekfeszítő pályafutását. De ugye nem mindenki szent, és a tervezés korai szakaszában a producerek, illetve a rendezők kezére rácsapnak az örökösök vagy a vagyonkezelő. A főszereplőt goromba fráternek akarják ábrázolni, amilyen valójában volt? Szó sem lehet róla! Sok jót tett a tárdalomért, de azért rendszeresen bántalmazta családját? Kizárt, hogy így ábrázolják. Sőt, egy drámai életutat könnyedén át lehet formálni unalmas, középszerű romantikus produkcióvá.

A Kódjátszma szöges ellentéte A mindenség elméletének. Stephen Hawking csupa udvarias embereket ismert meg, és tolószékbe kerülését is viszonylag könnyen feldolgozta. Ám Alan Turing matematikusból nem próbáltak előzékeny fickót faragni, és környezete sem oly kedves. Konkrétan nagyképű, ami a szíven az a száján, nem tisztel senkit. Magatartása miatt eléggé ellenszenves másoknak, akik szintén nehezen lendülnek túl viselkedésén, sőt már-már bukását kívánják.

Turing nem is azért került be az Enigma kódfejtői közé, mert odavoltak érte. Hanem azért, mert mogorva természete mögött volt némi sütnivalója. Pimaszsága, pökhendisége, lenéző magatartása az emberek, munkatársai és felettesei agyára ment, de mégis megépített egy bonyolult gépet, amely nagyban hozzájárult a németek bonyolult jelrendszerének a feltöréséhez. Ráadásul meleg is volt, amelyet akkoriban abszolút nem toleráltak, de nem merülnek bele a nemi hovatartozás boncolgatásába.

De nem csak a viselkedés tekintetében más, mint a megszokott alkotások. A háborúban a kémek is fontos szerepet kapnak, és általában véve ha lelepleződik valaki, pisztolyt rántva loholnak, hogy még időben elkapják. Azonban jelen esetben szó sincs ilyesmiről, csak főszereplőnk vérnyomása lendül be, de az események résztvevői továbbra is nyugodtak maradnak. Egyúttal meg lehetne említeni a sikeres kódfejtés utáni megdöbbentő perceket is. Hiszen a kemény dió feltörése után általában jön a zászlólengetés, elnöki kézfogás, oklevélátadás. Azonban mindez elmarad, helyette marad a szorongás és a dráma.

Üdítő, hogy Graham Moore forgatókönyvíró nem próbált egy jópofizó, derék angol hőst bemutatni. Morten Tyldum és Benedict Cumberbatch érdeme, hogy Turingot képesek voltak magatartása ellenére a néző számára nem ellenszenvesnek ábrázolni, akinek még sajátos humora is van, és nehezen tud kapcsolatot teremteni. Keira Knightley hozzá hasonló hidegfejű zseni, de ő is többre értékeli a számokat, mint az érzelmeket.

Még szép, hogy a díjszezon egyik kedvencévé vált a film, hiszen egy tragikus sorsú, meg nem értett, emberekkel kommunikálni képtelen zseniről szól a film. Hosszú matematikai képleteket ugyan nem vonultatnak fel, de nem is terelik el a fő csapásvonalat a romantikázás felé, hanem munkájára összpontosítanak. Mindezt nem egysíkúan teszik, hanem érdekesen, drámaian tálalják, megérdemelten számít nagy esélyesnek a díjszezonban. 85 %

imdb: 8,2
rottentomatoes: 89 %

Büdzsé: 15 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 74,7 millió dollár
Eddigi összbevétel: 139,4 millió dollár

6 komment

  1. Nos, egyértelműen jobb A mindenség elméleténél, de hiába a jó ritmus, az okos dramaturgia, egy percre sem akar valami meglepőt, szokatlant mutatni. Az életrajzi filmek kliséit nem újragondolja, csak újracsomagolja – valahogy úgy, mint A király beszéde. Sajnos ezért fog tarolni az Oscaron, az izgalmasabb filmek (Birdman, Boyhood, GBH) helyett.

    • Szerintem tele van apró meglepetésekkel vagy legalábbis nem megszokott dolgokkal.
      Spoiler:
      Amikor Knightley-ról is kiderül, hogy gyakorlatilag még kevesebb érzelem szorult bele, mint Cumberbatchba. Amikor a kém megőrzi hidegvérét, ahelyett, hogy lelépne. Vagy amikor Strong higgadtan bevallja, hogy tudtak a beszivárgott spionról. Meg amit írtam is, hogy a kód feltörése után ahelyett, hogy rohannának a felettesekhez inkább hagyják, hogy a németek elsüllyesszék a célpontot. Kissé torokszorító és drámai.
      Vagy egészen élvezetes, ahogy Cumberbatch megpróbál szocializálódni, sörözni a munkatársakkal.

      • Persze, ezek mind jó fűszerek, de szerintem nem mozdítják el a filmet egy egyénibb mondanivaló irányába. Pl. a kódfejtés utáni morális dilemmát kirakják a nagyasztalra, hogy mindenki megértse, aztán elfelejtik.

  2. Én ma láttam a filmet. Azok táborát erősíteném, akiknek tetszett a film. Főleg a sztori erősségére hívnám fel a figyelmet! Már 70 év telt el a 2. v.h. óta, de még mindíg tudnak újat mondani róla. Ráadásul ez után a film után egész más színben láttam a történéseket…Végig azon gondolkodtam a film után, hogy Úristen! Ez tényleg így történt?
    Ezen kívül felhívnám a figyelmet, hogy ez volt Cumberbatch első mozis főszerepe, mely után azonnal Oscarra jelölték! Hozzá képest Bradley Cooper jelölése a Mesterlővészért erős túlzás! 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *