3

Sírok között (A Walk Among the Tombstones)

sírokkozott

Ha szétnézünk a krimiregények piacán, megannyi közkedvelt és híres nyomozót találunk, akik újabb és újabb könyvekben oldanak különféle rafinált bűnügyet vagy olyan esetet, ami bárki máson kifogna. Némelyikük a vásznakon is bemutatkozhat, legutóbb Jack Reacher tette tiszteletét a mozikban, most Matthew Scudder próbálkozott.

Scudder régebben detektív volt, kinézetére nem, inkább piára ad sokat. Úgy itta a felest, mint más a vizet, és bizony fényes nappal is könnyedén nyelte a töményt a zsaruk egyik kedvenc kocsmájában. Az egyik nap végére hőst faragnak belőle, hiszen remegő kézzel ugyan, de lepuffantotta az italozóba betoppanó rabló-gyilkosokat, ám az egyik golyó csúnyán félrement. Scudder asztalra dobja a plecsnit, úgy dönt, hogy soha többé nem emel szájához alkoholt és a magánszférában helyezkedik el. Vagyis mondjuk úgy – ahogyan ő is körülírja – szívességet tesz ajándékokért cserébe.

sirokkozott

Ha úgy 15-20 évvel ezelőtt készült volna a film, Bruce Willis unalmas arckifejezés nélkül kiválóan hozhatta volna az figurát. Bár hozzá kell tenni, hogy valószínűleg úgy is nézett volna ki, mint aki már évek óta nem gyógyult ki a másnaposságból. Jelenleg Liam Neeson az ügyeletes nehézfiú, ha kell egy öregebb, de jó kondiban lévő, erős kisugárzással bíró színész, hozzá fordulnak, és az sem hátrány, hogy olyan hangnemmel utasítja rendre fegyveres ellenfélét, hogy nem válik nevetségessé.

Tehát az ajándékokért (értsd: súlyos pénzkötegeket rejtő boríték) dolgozó antialkoholistát egy drogdíler bízza meg. Nejét elrabolták, fizetett, az elkövetők vissza is adták az asszonyt. Darabokban! Ki lehet a tettes? Hamarosan kiderül, hogy nem egyedi esetről beszélünk, és mindenkinek jó lenne, ha a gyilkosokat eltakarítaná valaki az útból.

sirokkozott2

Az alkotók olyan elődöket emlegettek, mint Sam Spade és Philip Marlowe, illetve a filmben is elhangzik a két nagyágyú neve. Érthető, hogy megpróbáltak ráerősíteni a noir érzésre, hiszen Scott Frank néhány évvel ezelőtt, sokak által kedvelt Kulcsfiguráját a jobb neo-noir produkciók közé sorolták. Csakhogy ezúttal valami félrement. Mivel alapvetően egy mély lelki traumával küzdő, kiégett, de életerős és tettre kész figurát ejt be a bűnözők világába így alapjáraton is egy komorabb környezetet kellett bemutatnia. Próbálkozása viszonylag sikeresnek tekinthető, de már az eset miatt is egy sokkal nyomasztóbb történetet illett volna prezentálni. Neeson könnyedén hozza a megkeseredett, törődött (de csöppet sem cinikus) nyomozót. Frank talán ott véti a legnagyobb hibát, hogy a polkorrektség jegyében érezhetően kidomborítja a főhőssel barátságot kötő fekete srác karakterét.

Elmélázva a filmen erősen megvolt a lehetőség, hogy egy igazán sötét hangulatú, nyomasztó és izgalmas krimi szülessen. A tragikus múltú Scuddertől kezdve az alvilági figurákon át a város képein keresztül minden adott volt. És mégis, a játékidő második felében már csak Neeson karizmájának köszönhető, hogy nem válik a film közepesnél rosszabbá. 60 %

imdb:  6,7

rottentomatoes: 66 %

Büdzsé: 28 millió dollár
Amerikai bevétel: 26 millió dollár
Eddigi összbevétel: 49 millió dollár

3 komment

  1. Nem volt rossz film. Liam Neeson kb mióta játszik ilyen szerepeket? Vajon megtanult már úgy verekedni, hogy élőben is megtudja csinálni? 🙂 Visszakanyarodva a filmre:

    SPOILER ON:

    Azt hittem, hogy a gyilkosok nagyobb elmék lesznek és nehezebben találja meg őket, ennek ellenére…

    SPOILER OFF

  2. Nekem kellemes csalódás volt. Komor hangulat, durva (ám csak sejtetett) bűncselekmények, súlyos döntések. A végére tényleg leegyszerűsödik, és a fekete srác szerepe is erőltetett (valóban), de emlékezetes filmélmény. Ha már Neeson akcióhősködik, ilyesmiket kellene bevállalnia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *