8

Elfújta a szél (Gone with the Wind, 1939)

1939. december 15-én mutatták be minden idők egyik legsikeresebb filmjét, a Margaret Mitchell regényéből készült Elfújta a szelet. A producer David O. Selznick 1936 júliusában, egy hónappal a kiadás után vette meg 50 ezer dollárért a könyv jogait – addig még senki nem fizetett ennyit egy szerző aláírásáért. Az amerikai polgárháború idején játszódó történet főhőse egy georgiai ültetvényes gyönyörű lánya, Scarlet O’Hara (Vivien Leigh). A tüzes és makacs teremtés hiába szerelmes a szomszéd birtokos legidősebb fiába, Ashley-be (Leslie Howard), a fiatalember mégsem őt, hanem unokatestvérét választja. Házasság és pusztulás, születés és halál kíséri végig Scarlet életét, melyben egy különös férfi, Rhett Butler (Clark Gable) válik főszereplővé.

A forgatás nem zajlott könnyen, három rendezőt fogyasztottak el. A sorban első George Cukor mindössze 33 percet forgathatott le, máris kirúgták, az őt követő Victor Flemingnek idegkimerültség miatt kellett felállnia a rendezői székből, s bár a munkát Sam Wood fejezte be, végül csak Fleming nevét tüntették fel a stáblistán. Érdekesség továbbá hogy egy jelenet erejéig Alfred Hitchcockot is a film rendezője volt. Az angol direktor abban a jelenetében hagyta hátra kézjegyét, ahol az asszonyok épp a lincselésbe indult férjeiket várják vissza. Az igazán nagy jelenetek a film első felében vannak, amit Cukor rendezett. Ezek a filmtörténet legemblematikusabb képei között szerepelnek: a távolodás a sebesültet ellátó Scarlettől, a menekülés az égő Atlanta lángjai között és amint Gable a lányt a karjaiban viszi fel a lépcsőn. Fleming a macsó akciójeleneteket vitte vászonra.


A film két részből áll, két jól elkülönülő részből. Az első rész körülbelül 115 perc, egy monumentális rész mind vizuális mind érzelmi szempontból. Ez egy nagy mese a szerelemről és a veszteségről a polgárháború közepén. Bemutatja Scarlett fejlődését, hogy hogyan lesz hiú, elkényeztetett kölyökből egy kemény, elszánt fiatal nő. A Rhettel való kapcsolata ott van, de csak óvatosan a háttérben. Számos lélegzetelállító felvételt találunk ebben a részben: ahogy Scarlett körvonalai kirajzolódnak a vöröses naplementében, vagy mögötte láthatjuk a lángoló Atlantát. A film legnagyobb jelenete talán, ahogy a több ezer sebesült konföderációs katona végigvonul Atlanta utcáin.
A második rész Scarlett vívódása hogy vajon szerelmes Rhettbe vagy sem. Ez egyfajta szappanopera. Azt hiszem, egyértelmű hogy az első fele az, amely miatt tényleg az egyik legnagyobb klasszikusként tekintünk rá. Talán az alkotók szemére vethetjük azt hogy nagyon is elhúzták ezt a részt egy kicsit hosszúnak éreztem. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a film rokonszenvezik a régi Déllel. Egyfajta tisztelgés a film egy régi korszaknak egy rég elmúlt életmódnak.

A szereposztás parádés. Vivien Leigh annyira tökéletesen adja vissza Scarlett O’Harát, hogy bármely más színésznő ebben a szerepében elképzelhetetlen lenne! Selznick saját vállalkozásán belül egyetlen Scarlett szerepére alkalmas színésznőt sem talált, így a válogatás két évig húzódott. Számításba vett mindenkit, aki számított Hollywoodban, Katharine Hepburntől Susan Haywardon át Carole Lombardig, végül a kevéssé ismert angol Vivien Leigh mellett döntött, mert úgy érezte, a híres színésznők korábbi szerepei csak beárnyékolnák a történetet. Érdekes módon fedezték fel Vivien Leight. Laurence Oliviert áthívták a film próbafelvételeire, ahová magával vitte jegyesét, Leigh-t is. Olivier végül nem kapta meg a rá szánt szerepet, Vivient azonban felkérték Scarlett eljátszására.
Rhett Butler szerepére Clark Gable volt a kézenfekvő jelölt, ő azonban karriergyilkosságnak tartotta a szívtipró megformálását és kitartóan ellenállt a felkérésnek. Végül az MGM azzal tudta meggyőzni, hogy elegendő “zsebpénzt” kapott Carole Lombardtól való válásának finanszírozásához. Jó döntés volt rábízni a férfi főszerepet, hiszen láthatóan működik a kémia a két színész között. Gable és Leigh legendás csókjelenetét minden idők legjobb filmes csókjának választották.
A színészek közül szót érdemel még Hattie McDaniel, aki óriási átéléssel játssza Mammy szerepét. A Filmakadémia figyelmét is felkeltette a színészi játéka, hiszen első afroamerikai színésznőként Oscar díjra jelöltek és el is nyerte a díjat.

Ki kell emelnem még a film díszlettervezőjét William Cameron Menziest aki tulajdonképpen megalkotta a tökéletes díszletet. Menzies közel két évet töltött a film látványvilágával, s ezzel kiérdemelte a stáblistán addig példa nélkül álló feliratot: „a produkciót tervezte William Cameron Menzies”. Az Amerikai Filmakadémia a következő sorral adományozott neki különdíjat: „A drámai hangulat színes technika útján való hangsúlyozása terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.”
1939-ben nem volt még számítógépes technológia, különböző trükkök vagy CGI technológia. Itt bizony egy látványos jelenetet egy az egyben le kellett forgatni. Atlanta égésének bemutatásakor felgyújtották még a King Kong megmaradt díszleteit és egy kisebb hadseregnyi statisztát béreltek fel. Négy és fél órányi anyagot tettek ki ezek a jelenetek! A totális pusztításhoz mind a hét, Hollywoodban akkor fellelhető Technicolor kamerát felhasználták. Tíz darab tűzoltó-berendezést béreltek a Los Angeles-i Tűzoltó-parancsnokságtól, továbbá 50 alkalmazott tűzoltó és 200 ember feladata volt, hogy ügyeljen a lángokra. A láng olyan nagy és intenzív volt, hogy távolabb a helyszíntől azt hitték, éppen leég az MGM stúdiója, és Culver Cityben a forgatásról semmit sem tudó lakosok rémületükben telefonálni kezdtek a tűzoltóságnak.

Az Elfújta a szél összesen 15 Oscar-díj jelölést kapott, amiből 10-et meg is nyert, ezt csak húsz évvel később tudta a Ben Hur felülmúlni. A film végén Rhett Butler szájából elhangzó “Frankly, my dear, I don’t give a damn” (Őszintén szólva kedvesem, köpök rá) pedig az Amerikai Filmintézet szavazásán minden idők legjobb filmidézete lett. Az ominózus mondat a 30-as évek erkölcsi cenzúráján fennakadt ugyan, de Selznick inkább vállalta az 5000 dolláros bírság kifizetését. Ez a film minden idők egyik legtöbbet jövedelmező alkotása. Összbevétele 400 millió dollár, mai áron 1,5 milliárd dollár! A film közel 4 órás, ezzel ez a leghosszabb Legjobb film Oscar díját megnyerő film és ez az első színes film, amely Oscar díjat nyert. Fantasztikus és a maga idejében párját ritkítóan monumentális film. Egy friss hír szerint az ABC amerikai tévécsatorna által tartott filmes közvélemény kutatásban, amelyet több mint 500 ezer mozilátogató részvételével rendeztek, az 1939-ben készült filmet választották minden idők legjobb filmjének az amerikai mozirajongók. Ez a film 100%-os!

imdb:8.2
rottentomatoes: 95%

Itt pedig a legendás jelenet Atlanta égése.

8 komment

  1. Még a Vörös zsarus írásomnál érkezett pár kérés hogy milyen klasszikus filmekről olvasnátok irományt. Az egyik az Elfújta a szél volt, ami el is készült. 🙂

  2. @BeniMan: Köszönöm szépen! Nagyszerű film, és tetszik az írás is. Szépen utána jártál a hátterének, néhány dolog nekem is új volt.

    Ez egy monumentális film, nagyszerű történettel, hű korrajzzal, remek karakterekkel és első osztályú látvánnyal – amit nem csak az égő városra értek, de minden díszlet, jelmez és eszköz kiváló.

    Tudtommal Vivien és Clark nem igazán szívlelték egymást a forgatáson kívül. Állítólag Gable borzalmasan fokhagyma-szagú volt. Ráadásul ebben az időben a dohányzás még menő volt a filmeken, ma már kevésbé. Gable egy értékes kis csekket kapott azért, hogy folyvást rágyújtson (ezt egy Cinema magazinban olvastam).

    Ez a film sok tekintetben bőven kenterbe veri a napjainkban készülő adaptációkat. Évente 1x kötelező megnézni!

  3. @efes: Ízlések és pofonok. De azt hiszem az jelent valamit hogy 2011-ben Amerikában 500 ezer mozilátogató véleménye alapján ez minden idők legjobb filmje…
    Nem a kedvenc filmem de én is bármikor képes vagyok végignézni. És tényleg filmtörténeti darab. Atlanta égésének forgatása pedig talán az egyik legnagyobb tett a filmtörténelemben. De mondom ízlések és pofonok. Én is tudnék mondani olyan közönség kedvenc népszerű filmet ami nem ment le a torkomon…

  4. @BeniMan: Erről van szó. 😀 Én meg pl. Tarantino filmjeit ki nem állhatom, mégis rengeteg rajongója van.

    @efes: Mondja ezt egy olyan, akinek az avatarja egy orrát túró rajzfilmfigura… 😛 😀

  5. Nyilván nem az alapján írod a kritikákat, hogy nekem tetszik -e, de ez szerintem határozottan jobb lett, mint a Mementós. 🙂

  6. @Darkosia: köszi igazából nagyon kezdő vagyok még, így a Ti észrevételetekből tanulok. 🙂 Ezért is örülök minden kritikának amit az írásaimról kapok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *