FilmDROID Észak-Amerikai box office
Elég gyengén folytatódik a január, az év első filmje, a Boszorkányvadászat a kasszáknál nem mutatott fel jó eredményeket. Egy éve ilyenkor az Avatar dübörgött a mozikban, 50 millió dollárt termelt, mögötte pedig a Sherlock Holmes álldogált. 2009-ben pedig a Gran Torino mosta le a színéről A csajok háborúját és A túlvilág szülöttét, bár egyik sem volt bukta és Clint Eastwood filmje 29,4 millió dollárral állhatott az első helyre. Most A félszeműé az első pozíció, 15 millió dollárral sikerült a csúcsra jutnia.
Új bemutató:
A részben Magyarországon is forgatott Boszorkányvadászat jó ideje dobozban van, eredetileg 2010 márciusában került volna a mozikba, majd októberre tolták a premiert, aztán ismét átpakolták a bemutatót. Dominic Sena és Nicolas Cage a Tolvajtempó után ismét együtt dolgoztak, ám ezúttal nem állt Jerry Bruckheimer mögöttük (bár neki tavaly elég rossz éve volt) és nem hogy 100 millió dollárt nem fognak tudni összehozni, de a költségvetés szintjét (40 millió) sem valószínű, hogy elérik. Cage egy XIV. századi lovagot játszik, aki társaival együtt azt a feladatot kapja, hogy elvigyenek egy boszorkányt valami monostorba, ahol papok gondjaira bíznák. A kalandfilm csak a harmadik helyet tudta megszerezni, 10,7 millió dollárt kapart össze, ami máris több, amit Sena előző, szintén tologatott Vakító fehérség műve elért. Cage nyitott már rosszabbul is, utoljára (széles körben bemutatott alkotás) a Veszélyes Bangkokkal 7,7 millió dollárt szedett össze, ami 15,2 milliónál távozott a filmszínházakból.
Az imdb-n 6,2-en áll, a Rotten Tomatoes-on 4 % az átlaga, jó ideig szinte biztos, hogy nem veszélyezteti semmiféle produkció ezt az „elsőségét”. A Los Angeles Time azt írja, hogy Cage az elsődleges ok, hogy ez a kardozós-varázslós mű csak időpocsékolás. Az Associated Press kritikájában az olvasható, hogy a tájak eléggé szürkések, a csaták ugyanolyanok és nem is látványosak, Sena soha nem süllyedt le még ennyire a B kategóriába.
Tegyük fel, hogy néhányan beállítanak a rendőrségre és azt állítják, hogy ismerősüket / haverjukat / munkatársukat elrabolták a földön kívüliek. Kiröhögnék ezeket az embereket? Elég valószínű, sőt a közösség döntő része is úgy vélné, hogy az eltűnt illetőt eltették láb alól. Hasonlóképpen indul az tűz is, egy bárba toppannak be öten, hívják a helyi sheriffet és előadják a történetet: társukat elrabolták az idegenek. Megindul a keresés, ám nem lelik az eltűnt személy testét, a helyi lakosok pedig nem hisznek az űrlényes sztoriban, ám bizonyíték hiányában nem tudnak tenni semmit, csak szigorúan és mérgesen méregetik a férfiakat. Majd egyszer csak hirtelen meztelenül felbukkan a keresett fickó. A film amolyan vegyesfelvágott, váltogat a műfajok között. Sci-fiként indul, később drámába és thrillerbe csap át. Hatalmas nyomás szakad a félig-meddig gyanúsítottá vált munkásokra, kirúgják állásukból és egy UFO-hívőn kívül senki nem akar velük szóba állni. A néző figyelmét a rendező folyamatosan fenntartja. Vajon csak keményen ragaszkodnak ezek a férfiak a kamusztorijukhoz vagy tényleg látták a repülő csészealjat? A dolog szépsége, hogy a játékidő ugyan célozgatnak valamire egymás között, de valójában nem kapunk képet arról, hogy mi történt valójában, csak tippelgetünk. Néhol elhisszük a mesét, néhol pedig túlságosa is gyanússá válnak. 65 %-ot adnék a filmre. A produkció Travis Walton regényén alapszik, amelyben a szerző saját elrablásának a körülményeit írja el.
– Elijah Wood leszerződött a Hobbitra, Frodóként fog feltűnni a produkcióban. A színészt megnyerték a Kincses sziget minisorozathoz is.
