15

A cápa (1975) – elemzés

A filmről BeniMan is írt.

Az alábbi elemzést a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar egyik hallgatójától kaptam, az illető Amerikai filmtörténet szakra jár. Az elemzéssel bezsákolhatott egy jobb jegyet a tanáránál.

De emellett ez a kortárs amerikai jóléti társadalom kritikája is. A kezdő képsorokban egy mulatozó baráti társaságot látunk. Egy lány belefut a tengerbe, a fiú követné, de túl részeg, vajon, ha józan megtudta volna menteni? Ezek a problémák később is felmerülnek, a cápa támadást elpróbálják tusolni a bevétel érdekében, a polgármester nyomása mindenkire. Nagyon jellemző a fényképeszkedés, a mikor kifogják a tigris cápát, mindenki elkezd pózolni, a gyászoló édesanya fájdalma nem érdekel senkit se, csak hogy bekerüljenek az újságba.

A rendező a film elején megmutatja mire számíthatunk. Egy ártatlan fiatal lány, aki csak bolondozik, hirtelen kamera nézőpontot vált, megpillantjuk a lányt alulról, majd felcsendül a zene, ami később is mindig a cápa közeledtét jelzi. Későbbiekben nem látjuk ilyen részletesen egyik szereplő haláltusáját sem. Miközben a lány segítségért kiabál párhuzamos vágásban látjuk amint a frissen megismert fiú kint szunyókál a parton.

1975-jaws-1

A következő jelenetben ismerjük meg a főszereplőt Martin Brody-t, zseniális a forgatókönyvben, hogy a beszélgetések során derül ki a család múltja, hogy New Yorkból költöztek ide, hogy csak féléve vannak itt, az információ morzsák el vannak hintve a filmben, nézői aktivitást igényel ezeknek az összeillesztése, de enélkül is élvezhető a film, mint horror.

Amity a tipikus kisváros, a legnagyobb büntettek a karatéző kisgyerekek csínytevései, ebben robban a lány holteste, és a valószínű cápa támadás. Brody azonnal cselekedni kar, de vezetők lenyugtatják, hogy ezzel csak elijesztené a nyaralókat, miközben valószínűleg nem is cápa volt, és arra nincs cápa. Elaltatják a néző figyelmét.

A következő jelenet egy idillikus strand képét mutatja kutyát sétáltató férfi, szerelmesek, kisfiú, aki az utolsó 10 percre megy vissza. Folyamatosan a cápa rémképét látja , hirtelen eltűnik a kutya. Sejtetés, vajon a mi történt vele. Ezután jön el a fordulópont, felszólalnak az ismerős taktusok,é s mindenki végig nézi a kisfiú halálát. Ezzel bebizonyosodott, hogy cápa a tettes, elkezdődhet a reagálás.

Megjelenik Quint karaktere, hatásos belépő

Spielberg nem mélyül el a cápa okozta sérülések mutogatásával, ő ezt dokumentarista módon mutatja be, amint a főhős lapozgatja a könyvet látjuk mi is mire képes a cápa. Itt van egy finom utalás a film végére, amint a neje lapozgat a könyvben és meglátja a képet amelyen a cápa szétharap egy hajót, ezt erősíti meg később Hooper, amikor elmeséli, hogy 12 évesen egy cápa szétszedte a csónakját.

A cselekmény Matt Hooper megjelenésével indul be, ő egy oceonoizé. Teljes ellentéte Quintnek, szereti a cápákat, a tudomány és technika segítségével szeretné elfogni a cápát, míg Quint egy régi vágású az eszében és erejébe bízó férfi, ezt a 2 generáció ütközésének is tekinthetjük. Ő jelenti ki, hogy cápa támadás volt, ezzel megadva bizonyosságot. Nem sokára a busás jutalom miatt kifognak egy cápát, mindenki megnyugszik. Ez a késleltetés. Egyedül Hooper nem hisz benne, próbálja Brody-t maga mellé állítani, ezért ráveszi hogy felvágják a tigriscápát, hogy megbizonyosodjanak hogy tényleg az a gyilkos ragadozó-e? Felnyitáskor kiderül, hogy nincs benne, ember, csak egy rozsdás rendszám tábla, mert a cápák, olyanok, mint a gyerekek mindent a szájukba vesznek. Közben beszélgetnek és kiderül, hogy Brody-t tényleg senki se láthatta a vízben, mert víziszonya van. De végül a megbizonyosodás érdekében hajóra szállnak, hogy megtalálják a cápát, csak egy megtámadott hajót találnak, benne egy halottal, így újra megerősítenek minket, hogy a cápa még szabadon van.

Film Title: To Kill A Mockingbird

Szeretnék lezárni a strandot, de polgármester nem engedélyezi. Figyeljük meg, hogy a strandolók az ál-cápától megijednek és azonnal reagálnak de amikor utána az igazi jön, azt nem veszik észre. Most már komolyabb a fenyegetettség mert Brody idősebb gyermeke kerül veszélybe, így végül felfogadják Quintet.

Elindulnak hárman a hajóval vadászni, először nagy az ellentét Quint és Hooper között, Hooper sok drága eszközt hoz magával, ami az öreg vadász szerint semmit se ér. Felkerülnek a sűrített levegős palackok is, amik folyton zavarják a szereplőket a hajón. A cápa megjelenésével elkezdődik a hajsza először ők üldözik a cápát, majd az őket. Semmilyen módszer nem hat ellene, túl erős, tönkre teszi a hajójukat, elromlik a rádiójuk. Végül elkezdnek süllyedni, utolsó esélyként Hooper lemerül a cápabiztosnak kikiáltott ketrecében, hogy megmérgezze a cápát, de kudarcba fullad, a cápa szétroncsolja a rácsokat, Matt elbújik egy zátony mögé. Közben a hajó rohamosan süllyed és csúsznak bele a vízbe, Quint kezére ráesik egy palack, így a cápa szájába zuhan. Bródy magára marad. Beledobja az egyik sűrített levegős palackot a cápa szájába, és fegyverével felrobbantja. Végül egyedül legyőzve a szörnyet.

Ezután Hooper is előtűnik és ketten két hordóra támaszkodva kiúsznak a vízpartra.

1975-jaws-3

15 komment

  1. Elnézést, de kíméletlenül őszinte leszek. Ez a fenti munka égő volna még egy átlagos egyetmi hallgatótól is… úgyhogy reméljük csak vicc volt a bevezetés. A diplomát nem adják ingyen, és úgy gondolom, hogy egyetlen egyetem hallgatói sem vállalnák be a fenti irományt, pláne nem PTE-sek…

    Konkrétan olyan, hogy amerikai filmtörténet szak nincsen a PTE BTK-n. Az MTK-nak van filmelmélet és filmtörténet szakiránya (szabad bölcsészet alapszakon).

    Ami pedig a jegyet illeti… remélem erre az “esszére” semmilyen jegyet nem kapott az illető, ez ugyanis egy egyetemi, tudományos értekezésnek sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg. A szövegbeli hivatkozások hiánya azt jelzi, hogy irodalom-lista sem készült hozzá. Ezért azt kell mondjam, hogy ez így még középiskolában sem menő (a helyesírási és központozási hibákkal együtt meg pláne nem az).

    Az xpress.hu-féle oldalakon vásárlói vélemény kategóriában viszont okés. Már elnézést, de ne a befőtt tegye már el a nagymamát.

  2. Elnézést, de kíméletlenül őszinte leszek. Ez a fenti munka égő volna még egy átlagos egyetmi hallgatótól is… úgyhogy reméljük csak vicc volt a bevezetés. A diplomát nem adják ingyen, és úgy gondolom, hogy egyetlen egyetem hallgatói sem vállalnák be a fenti irományt, pláne nem PTE-sek…

    Konkrétan olyan, hogy amerikai filmtörténet szak nincsen a PTE BTK-n. Az MTK-nak van filmelmélet és filmtörténet szakiránya (szabad bölcsészet alapszakon).

    Ami pedig a jegyet illeti… remélem erre az “esszére” semmilyen jegyet nem kapott az illető, ez ugyanis egy egyetemi, tudományos értekezésnek sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg. A szövegbeli hivatkozások hiánya azt jelzi, hogy irodalom-lista sem készült hozzá. Ezért azt kell mondjam, hogy ez így még középiskolában sem menő (a helyesírási és központozási hibákkal együtt meg pláne nem az).

    Az xpress.hu-féle oldalakon vásárlói vélemény kategóriában viszont okés. Már elnézést, de ne a befőtt tegye már el a nagymamát.

  3. Elnézést, de kíméletlenül őszinte leszek. Ez a fenti munka égő volna még egy átlagos egyetmi hallgatótól is… úgyhogy reméljük csak vicc volt a bevezetés. A diplomát nem adják ingyen, és úgy gondolom, hogy egyetlen egyetem hallgatói sem vállalnák be a fenti irományt, pláne nem PTE-sek…

    Konkrétan olyan, hogy amerikai filmtörténet szak nincsen a PTE BTK-n. Az MTK-nak van filmelmélet és filmtörténet szakiránya (szabad bölcsészet alapszakon).

    Ami pedig a jegyet illeti… remélem erre az “esszére” semmilyen jegyet nem kapott az illető, ez ugyanis egy egyetemi, tudományos értekezésnek sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg. A szövegbeli hivatkozások hiánya azt jelzi, hogy irodalom-lista sem készült hozzá. Ezért azt kell mondjam, hogy ez így még középiskolában sem menő (a helyesírási és központozási hibákkal együtt meg pláne nem az).

    Az xpress.hu-féle oldalakon vásárlói vélemény kategóriában viszont okés. Már elnézést, de ne a befőtt tegye már el a nagymamát.

  4. @At&ee: Elnézést, hogy kíméletlenül őszinte leszek!
    Gondolom általános iskolába jársz, mert látom a szövegértés nem erősséged.
    “egyetemi, tudományos értekezésnek sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg” Irodalom-lista? Már ne haragudj, de még a vak is látja hogy ez nem szakdolgozat, se nem tudományos publikáció.
    Ha nem tetszik egy írás az szíved joga, de az, hogy pusztán hobbiból lefikázol egy cikket a saját hiányosságaid miatt, azt kell mondjam, hogy ez így még középiskolában sem menő.
    A velvet.hu-féle oldalakon vélemény kategóriában viszont okés. Már elnézést, de ne a befőtt tegye már el a nagymamát. Csak hogy klasszikustól idézzek 😉

  5. Ööö, ez csak egy beadandó doga, legalábbis azt hiszem. Érdekesség a blogon és az első komment elveszi annak a lehetőségét, hogy esetleg a későbbiek folyamán még ilyesmiket olvashassunk itt, hiszen biztos nézegeti a blogot egy-két más filmszakos is, így tuti nem fognak többet küldeni ilyesmit.
    Más részről elemzés és nem kritika és ha a tanár jó jegyet ad rá akkor ki az, aki ezt megkérdőjelezheti? A dékán? Sólyom? Az Úr?:D

  6. Igazatok volna akkor, ha nem azzal indított volna a blogger, hogy itt bizony egy egyetemista művéről van szó. Miért releváns ez abban az esetben, ha a mű nem ennek a titulusnak megfelelő minőségű? Szóvá nem tettem volna, ha egy sima olvasói írásról volna szó. Ezért aztán baromira nincs igazatok.

    Egy egyetemista (egy leendő értelmiségi, ha úgy tetszik) akkor sem lehet igénytelen sem magával, sem az olvasóival szemben, ha az írását csak mezei vitaindítónak szánja…

    Madárijesztő: a félév közben beadandó beadandó “dogának” is vannak követelményei, azt egy egyetemen akkor is esszének nevezik, ha mondjuk csak 500 szavas, és bizony az esszé-írás kritériumainak akkor is meg kéne felelnie. Ez az írás egyetemi hallgatótól egyszerűen elfogadhatatlan, ennyi.

    Nem utolsó sorban pedig: ugyan mit mond az, aki ezt a “művet” elsőre elolvassa? Talán jogosan merül fel benne a kérdés, hogy miért ilyen egyetemisták képzésére költjük az adófizetők pénzét… Ebből lesz aztán a bűfészak-legenda és az egyetemi diploma leértékelése.

    Egy egyetemi hallgatónak kutya kötelessége volna, hogy igényes, megfelelően struktúrált, logikus érvelésekkel megtámogatott munkát adjon ki a kezei alól.

  7. Igazatok volna akkor, ha nem azzal indított volna a blogger, hogy itt bizony egy egyetemista művéről van szó. Miért releváns ez abban az esetben, ha a mű nem ennek a titulusnak megfelelő minőségű? Szóvá nem tettem volna, ha egy sima olvasói írásról volna szó. Ezért aztán baromira nincs igazatok.

    Egy egyetemista (egy leendő értelmiségi, ha úgy tetszik) akkor sem lehet igénytelen sem magával, sem az olvasóival szemben, ha az írását csak mezei vitaindítónak szánja…

    Madárijesztő: a félév közben beadandó beadandó “dogának” is vannak követelményei, azt egy egyetemen akkor is esszének nevezik, ha mondjuk csak 500 szavas, és bizony az esszé-írás kritériumainak akkor is meg kéne felelnie. Ez az írás egyetemi hallgatótól egyszerűen elfogadhatatlan, ennyi.

    Nem utolsó sorban pedig: ugyan mit mond az, aki ezt a “művet” elsőre elolvassa? Talán jogosan merül fel benne a kérdés, hogy miért ilyen egyetemisták képzésére költjük az adófizetők pénzét… Ebből lesz aztán a bűfészak-legenda és az egyetemi diploma leértékelése.

    Egy egyetemi hallgatónak kutya kötelessége volna, hogy igényes, megfelelően struktúrált, logikus érvelésekkel megtámogatott munkát adjon ki a kezei alól.

  8. Igazatok volna akkor, ha nem azzal indított volna a blogger, hogy itt bizony egy egyetemista művéről van szó. Miért releváns ez abban az esetben, ha a mű nem ennek a titulusnak megfelelő minőségű? Szóvá nem tettem volna, ha egy sima olvasói írásról volna szó. Ezért aztán baromira nincs igazatok.

    Egy egyetemista (egy leendő értelmiségi, ha úgy tetszik) akkor sem lehet igénytelen sem magával, sem az olvasóival szemben, ha az írását csak mezei vitaindítónak szánja…

    Madárijesztő: a félév közben beadandó beadandó “dogának” is vannak követelményei, azt egy egyetemen akkor is esszének nevezik, ha mondjuk csak 500 szavas, és bizony az esszé-írás kritériumainak akkor is meg kéne felelnie. Ez az írás egyetemi hallgatótól egyszerűen elfogadhatatlan, ennyi.

    Nem utolsó sorban pedig: ugyan mit mond az, aki ezt a “művet” elsőre elolvassa? Talán jogosan merül fel benne a kérdés, hogy miért ilyen egyetemisták képzésére költjük az adófizetők pénzét… Ebből lesz aztán a bűfészak-legenda és az egyetemi diploma leértékelése.

    Egy egyetemi hallgatónak kutya kötelessége volna, hogy igényes, megfelelően struktúrált, logikus érvelésekkel megtámogatott munkát adjon ki a kezei alól.

  9. @amseth: El vagy tévedve. Azzal, hogy az írás szerzője nyilvánosság elé lépett, tisztában lehetett azzal is, hogy akik olvassák, várhatóan véleményt is mondanak róla. Tudván, hogy a fogalmazás állítólagosan egy egyetmistától származik, nyilván a mérce is magasabb.

    Ugyanakkor visszataszítónak tartom, hogy mindketten azt vélelmezitek: egy blogon akár igénytelen írások is megjelenhetnek. Tudtommal a helyesírást már az általános iskolában tanítani kezdik.

    Csak ennyit akartam elmondani. Tiétek a terep.

  10. @amseth: El vagy tévedve. Azzal, hogy az írás szerzője nyilvánosság elé lépett, tisztában lehetett azzal is, hogy akik olvassák, várhatóan véleményt is mondanak róla. Tudván, hogy a fogalmazás állítólagosan egy egyetmistától származik, nyilván a mérce is magasabb.

    Ugyanakkor visszataszítónak tartom, hogy mindketten azt vélelmezitek: egy blogon akár igénytelen írások is megjelenhetnek. Tudtommal a helyesírást már az általános iskolában tanítani kezdik.

    Csak ennyit akartam elmondani. Tiétek a terep.

  11. @amseth: El vagy tévedve. Azzal, hogy az írás szerzője nyilvánosság elé lépett, tisztában lehetett azzal is, hogy akik olvassák, várhatóan véleményt is mondanak róla. Tudván, hogy a fogalmazás állítólagosan egy egyetmistától származik, nyilván a mérce is magasabb.

    Ugyanakkor visszataszítónak tartom, hogy mindketten azt vélelmezitek: egy blogon akár igénytelen írások is megjelenhetnek. Tudtommal a helyesírást már az általános iskolában tanítani kezdik.

    Csak ennyit akartam elmondani. Tiétek a terep.

  12. @At&ee: Senki nem mondta hogy a mércének lent kellene lennie.
    Én olvasóként ezt most kukacoskodásnak tartom, hogy egy idealizált képhez megy egy szubjektív mérce. Mert ha így vesszük, akkor ezek szerint pl. minden hírt megkérdőjelezhetek egy közszolgálati médiumon ami nem tetszik nekem, mert hisz az adófizetők – azaz az én – pénzén megy a dolog?
    Az egyetemi pénzekről ne általánosítsunk szerintem, mert ez eléggé messze vezetne.
    A helyesírásról – és ez egy teljesen magánvélemény – azt gondolom már régen rossz, mikor valaki ebbe köt bele folyton.

  13. Én csak annyit szeretnék megjegyezni (akár egyetemista az író, akár nem): ilyen helyesírással, ekkora bakikkal általános iskolai dolgozatot sem lett volna képem beadni.
    Maga az írás nem rossz, bár a fogalmazás néhol igen “gyerekes”

    amseth: szerény, nyomott véleményem szerint, ha valaki ilyen terjedelmű cikket ír, igenis vegye a fáradtságot, és ellenőrizze le az irományát, ne írjon külön összetett szavakat, stb. Egy-egy félreütés mindenkinél becsúszik, ez természetes, sőt senki sem született Grétsy tanár úr, ez is rendben van. De könyörgöm, az alapvető dolgokat tartsa már be valaki, aki veszi a fáradtságot, és a számunkra ír egy esszét, tanulmányt, elemzést, miegymást… (nem kívánt rész törlendő)
    Köszönöm a figyelmet.

  14. Hát kérem, egyhamradát sikerült elolvasnom ennek a “műnek”, de ennyit is csak nehezen. Koncentrálni se tudtam a tartalmára, a szerző egyedi, abszolút rapszódikus vesszőhasználata meggyilkolta az agyam olvasásért, memóriáért és a vizuális képességekért felelős területeit.

    Nem is annyira a szerzőnek, mint inkább a blog bejegyzőjének szeretném mondani, hogy attól függetlenül, hogy emberünk hova jár és milyen képesítést fog szerezni, észre kellene venni funkcionális analfabetizmusát is, és erre a bejegyzés elején felhívni a leendő olvasók figyelmét, megelőzendő az agykárosodást.
    Itt azonban semmi ilyen nem történt, sőt, a prológus után leginkább arra számíthatunk, hogy egy übermensch tollából származó történetet olvashatunk. Dupla pofáraesés.

    A szerzőnek csak annyi, hogy ha egyetemista létére magától ennyire nem megy a helyesírás, a Word-nek van helyesírás ellenőrzője, amennyiben nem szeretné magát maximálisan degradálni az olvasótábor előtt, használja előszeretettel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *