8

Sorsügynökség (The Adjustment Bureau)

David Norris (Matt Damon) az álom politikus: fiatal, jóképű, idealista. Elise Sellas (Emily Blunt) az álom barátnő: gyönyörű táncosnő, bohém, spontán, felszabadult. Norris szenátori kampánya kitűnően halad, úgy tűnik testhosszal fog nyerni. Egy utolsó pillanatban kipattant botrány mégis megfordítja a szerencséjét. Akkor találkozik Elise-szel, amikor teljesen padlón van, és a lány egy fergeteges beszédre inspirálja, mielőtt eltűnik az életéből. Mikor véletlenül újra találkoznak, Norris nem akarja hagyni, hogy megint elveszítse a lányt. Ám titokzatos férfiak  mindent bevetnek, hogy elválasszák őket. Norris ebbe nem nyugszik bele, és Elise-ért szembeszáll a sorsával.

Hollywood imádja Philip K. Dicket, biztos mindenki ismer legalább egy PKD történetet. még ha nem is olvasott tőle semmit. Dick nem csak a legtöbbet adaptált science fiction író, de valószínűleg más összehasonlításban sem teljesítene rosszul. Tehát elég annyit mondani, hogy a Sorsügynökség az Adjustment Team c. PKD novella alapján készült, és máris van róla egy elképzelésünk: paranoia, a valóság megkérdőjelezése, senki nem az, akinek látszik, beleértve a főhőst, külső erők irányítják a sorsunkat, és kisemberek, akik szembeszállnak ezekkel az erőkkel, hogy végül elbukjanak. Olyan filmek ugranak be, mint Szárnyas fejvadász, Különvélemény, Kamera által homályosan: sötét, nyomasztó víziók egy bizonytalanul közeli jövőből. Nos, a Sorsügynökség nem tartozik ezek közé. Itt is megtalálható minden ismertetőjel, a végeredmény mégis a valaha volt legfeldobottab PKD feldolgozás. Az eredeti novellából csak az ötlet mag maradt meg: a Sors nem egy láthatatlan, ködös fogalom, hanem egy ügynökség, és a jól szabott ügynökök aktívan beavatkoznak a halandók életébe, ha azok letérnének a nagy Terv által nekik megszabott pályáról. A történet és a karakterek mind George Nolfi forgatókönyv írótól származnak.


A film mindenek felett egy romantikus történet,  amiben a science fiction csak a kötelező akadály az igaz szerelem útjában. Mikor Norris megtudja az igazsgot a sorsáról, nem merül depresszióba vagy őrül meg, hanem rendes akcióhős módjára nekiáll leküzdeni a problémát. Mint romantikus film, bájos, szórakoztató és humoros, köszönhetően a mindig szerethető Matt Damonnak és John Slatterynek. Damonnak  nem kell megerőltetnie  magát nagyon, de akárcsak a karaktere, aki akkor is népszerű, miközben szinte félálomban kampányol, Damon betelefonálhatja az alakítását és még úgy is élvezhető. Emily Blunt kedvesen bohókás, és bár mint táncos nem túl meggyőző, a vonzalom kettejük között teljesen hihető. Slattery ugyanazt a karaktert alakítja itt is, mint a Mad Menben – nem lepne meg, ha otthonról hozná a kalapokat –, de miután a száraz humorú Roger Strilingből sosem elég, ez egyáltalán nem zavaró. Sőt, a film minősége akkor esik, amikor Slattery karaktere félúton eltűnik, űrt hagyva maga után. Slattery kikerül a képből és felváltja Anthony Mackie, (The Hurt Locker) mint Norris lelkiismereti problémákkal küzdő személyes ügynöke. Látszik, hogy megpróbáltak mélyebb személyiséget adni a karakternek, de sajnos nem  sok sikerrel. George Nolfinak, aki már dolgozott együtt Damonnal a Bourne és Ocean’s Eleven franchise-okon, van füle az akcióhoz és párbeszédekhez is. Ezúttal azonban a rendezői székbe is beült, és valahogy nem sikerült megtalálnia a jó arányokat. Túl sok a fájdalmas expozíció, és a végén mintha muszájból dobták volna be  az üldözést New York jelentősebb turisztikai látványosságain keresztül, ami egy gyenge Bourne utánérzés.

A Sorsügynökség nehezen eladható. A forrás sötét thrillert sugall, a trailer természetfeletti akciófilmet, miközben egyik sem. Szórakoztató romantikus film bájos főszereplőkkel, ami reméljük tovább erősíti a science fiction jelenlétét a mainstreamben. Igazság szerint most éppen nagyon teret nyert az sf,  bármelyik másik évben hálásak lennénk egy ilyen minőségű produkcióért minden hibája ellenére.

IMDb: 7,2

Rotten Tomatoes: 72%

8 komment

  1. tegnap néztük, elég gyenguszka. Damon nagyon nem érzi jól magát ebben a gagyi szerepben, valahogy hiteltelen a játéka, Blunt kisasszonyé nem különben. szájbarágós, amerikai gagyi. pedig többet is ki lehetett volna hozni belőle… ráadásul rengeteg vontatott, unalmas résszel tűzdelték tele.

  2. Nem is tudom, hogy mit gondoljak róla. Nem tudom ráfogni, hogy rossz, de azt se mondanám, hogy ajánlanám. Romantikába oltott sci-fi vagy mi.

  3. A terv, a terv…ezt ismételgették folyamatosan. Nekem meg beugrottak Uwe Boll szavai: De kik ezeket az ügynökök, honnan jöttek? Jó lett volna, ha kapunk valamiféle magyarázatot, hogy miért irányítják a világot?
    Sőt, mintha az sem derült volna ki, hogy mi a jó fenéért nem lehet együtt Damon és Blunt.
    Egyébként szórakoztató filmecske volt, de nem tudtam szurkolni azért, hogy Damon összejöjjön Blunttal a végén.

  4. Nekem nagyon tetszet, szerintem a rossz marketing miat nem neztem meg edig, telyesen más filmet kaptam mint amire számitotam.
    “Jó lett volna, ha kapunk valamiféle magyarázatot, hogy miért irányítják a világot?” – Bár direkt nem mondjak, de lehet tudni a választ a kerdesre.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *