17

A rettenthetetlen (Breaveheart, 1995)

Az alábbi kritikát DesmondWallace küldte, köszönet érte.

Mel Gibson második rendezése, amely 5 Oscar-t nyert, William Wallace történetét meséli el. A 13. századi Skóciában járunk, amikor a megüresedett skót trónra jogot formál az angol király. A skótok között nagy az elégedetlenség, de még nagyobb a széthúzás, így nem tudják felvenni a küzdelmet a betolakodó angolokkal. Wallace kezdetben csak nyugalmat szeretne, de a felesége (Catherine McCormack) halála miatt – akit az angolok gyilkolnak meg – szembeszáll az elnyomókkal, és igazi hőssé válik.

Sikeresen veszi fel a küzdelmet az angolokkal, és a neve legendássá válik. Megvan benne minden, ami miatt követik a skótok. Született vezető, aki tud hatni az emberekre, így igazi szabadságharcot szervez a parasztokból. A győzelemhez azonban szükség van a nemesekre is, de ők a hatalmi játszmákkal vannak elfoglalva.

1995-braveheart-1

Nem tudom pontosan, hogy hányszor láttam már ezt a filmet, de nem kétszer, az biztos. Véleményem szerint ez a legjobb film. A trónról csak A Gyűrűk Ura tudta letaszítani, egy rövid időre. Minden megvan A rettenthetetlenben, amit egy történelmi filmtől várok, és túlmutat a film keretein is. Hazaszeretet, hősiesség és szerelem. Olyan értékeket képvisel, amelyeket a mai világunkban már sokan megkérdőjeleznek. Ráadásul még történelmileg is eléggé hiteles film, persze vannak azért benne csúsztatások. Nagyon tetszett az is, hogy a fontosabb szereplőkön kívül nem nagyon találunk a filmben szép embereket, ami szintén közel jár a valósághoz, szóval hiteles. A valóságban – pláne a középkorban – nem szaladgál annyi szép ember, mint Hollywood-ban. A falusiak koszosak, szakadt ruhákban járnak és kemény az életük. A táj gyönyörű, a csatajelenetek pedig lenyűgözőek a maguk naturalizmusával. Gibson már itt sem finomkodott. Ha kell, akkor folyik a vér, szakadnak a végtagok. Nem mellesleg, itt még nem volt szokás a CGI használata, és nem lehetett egyszerű ennyi statisztát mozgatni. A sík terepen felvonuló seregek látványa lenyűgöző.

Wallace kezdetben nem akar hős lenni, de végül vállalja a sorsát, és a felkelés élére áll. Hősökre pedig szükség van. Kellenek olyan emberek, akikre fel lehet nézni. Hű barátai pedig követik minden csatába. A stirlingi csata előtt mondott lelkesítő beszéde (http://www.youtube.com/watch?v=l_9roABxaTs&feature=related) zseniális. A forgatókönyvért Randall Wallace felelt, akinek talán ez volt élete munkája.

1995-braveheart-2

Az angolok oldalán Wallace méltó ellenféllel találja szembe magát, hiszen I. (Nyakigláb) Edward (Patrick McGoohan) könyörtelen uralkodó. Mindent megtesz a céljai érdekében. Bárkit feláldoz a győzelemért. Elvégre olcsóbb az ember, mint a nyílvessző. Fia (későbbi II. Edward) házassága is a királyi hatalom növelését szolgálja, így kerül az angol királyi udvarba a  francia uralkodó lánya (Sophie Marceau). A fiú kis csalódást okoz apja számára, mert kissé kétes a nemisége, így gyönyörű feleségét se értékeli.

Fontos még megemlíteni a legesélyesebb skót király jelöltet a Bruce-klánból. Robert (Angus Macfadyen) csodálja Wallace-t és kész az oldalán harcolni, de apja politikája közbeszól. A nemesek ugyanis kétkulacsos politikát folytatnak. Csak a címek halmozása és a birtokok növelése lebeg a szemük előtt. A nép jólétével nem nagyon törődnek.

Úgy gondolom, hogy A rettenthetetlen egy példaértékű film. Lehet belőle tanulni. Megmutatja, hogy mi a helyes, hogy milyen “játékok” akadályozzák az igaz emberek igaz küzdelmét. Van itt árulás, bajtársiasság, hűség és természetesen a haza szeretete. Wallace is kinyilvánítja, hogy ő csak Skóciának hódol, nem alkuszik meg, ellenfeleivel, a haza árulóival pedig könyörtelenül leszámol. A komolyság és a drámaiság mellett azért néhol – főleg a film elején – a humor is tetten érhető.

1995-braveheart-3

Nagyon szeretem még a film zenéjét, melyet James Horner komponált. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy több százszor hallgattam már a CD-t.

Összességében annyit mondhatok, hogy Gibson 2. rendezése zseniális. Csak nagy szavakat használva tudok róla beszélni. Olyan film ez, amely még több évtized múlva is megállja majd a helyét. Az én gyűjteményemben meg pláne különleges helyet foglal el. A skótoknak is nagyon sokat jelent ez a film. Elég hozzá megnézni ezt a kis videót. Ez a film egyszerűen lenyűgöz. Már első megtekintéskor (talán 15 éves lehettem) óriási hatással volt rám. Az utolsó 10-15 perc… Na, arra nincsenek szavak. (http://www.youtube.com/watch?v=Hce-Xvp1gm8) Értékelésem: 100%. Nem szoktam ilyen magas értékekkel dobálózni, de ez a film megérdemli a legmagasabb százalékot. Akárhányszor újra tudnám nézni. A szinkront kell még megemlítenem, ami szintén pazar. Dörner György és Selmeczi Roland nevét emelném ki, akik remek munkát végeztek.

Vendegszerzo

17 komment

  1. Egyet értek, nagyon jó film!!!! Óriási alakítások, pazar csatajelenetek. Azt hiszem, minden el lett mondva ebben a kritikában. :)

  2. A trailer alatt Morriconénak A misszióhoz írt zenéjéhez eléggé gyanúsan hasonlító dallamok szónak (d – t – sz – t frázis). Véletlen lenne?

  3. Gyönyörű film, valóban tökéletes a maga műfajában. Kíváncsi vagyok, mikor konvertálják 3D-re… 😛

  4. @A nép fia: Annak is eljöhet az ideje:)

    Gibson jó ideig csak remek filmeket csinált. De Az éneklő detektívet nem kellett volna, majd A sötétség határánt se kellett volna bevállalnia.

  5. @koimbra: Megnéztem a legutóbbi filmjét, A sötétség határán-t. Az járt a fejemben, hogy vajon csak velem van-e a baj, amiért egy ilyen lassú és vontatott film nem tetszik? Aztán rájöttem, hogy igenis vannak olyan filmek, amiknek jól áll az ilyesfajta történetmesélés. De az a film totálisan melléfogott.

    De visszatérve erre a filmre, hát óriási lett!

  6. @koimbra: Ááá, most ki van csukva, nagyon kegyvesztett lett. Sok balhéja volt, amit most itt fölösleges ecsetelni, de tény, hogy volt és nem nézték volna jó szemmel szerintem, még a jelölését sem. Egyébként pedig az oscar is egy túl értékelt valami. Én jobban örülnék az MTV movie awardsnak. 😛 Oké, levezetésként egy-két oscar bácsi is befigyelhet. 😀

  7. Erdekes, hogy olyan ertekeket latsz ebben a filmben, amiket valoszinuleg hianyolsz a sajat korodbol/kulturadbol, mikozben a skotok ki nem allhatjak ezt a filmet. Az angolok es a skotok keves dologban ertenek egyet, de abban igen, hogy a Braveheart egy amerikai tortenelmi giccs. Persze senki nem szereti, amikor masok kisajatitjak a kulturajat a sajat uzenetuk allegoriajakent. Pl. most olvastam, hogy a muzlim fundamentalistak kozott nagyon nepszeru a Gyuruk Ura, nekik persze mordor Amerika.

  8. Nekem is tetszett a film, de azért nekem nem ennyire No.1. A hitelességet megítélni nem tudjuk, inkább hitelesnek tűnik, orbitális hülyeségek nincsenek benne (mint pl. görögdinnyére célbalövő hétvezérek). A nagy nemzettudat csak a 19. sz-ban alakult ki viláhgszerte, korábban az embereknek sokkal kevésbé okozott problémát ‘idegen nemzet’ alatt sínylődni, kivéve persze ha extra módon sanyargatták őket. Szóval ez a nemzeti szabadságharcos színezet nekem eleve sántít.
    A pihe-puha francia királylány meg Druon Elátkozott királyok könyvében már mint “Franciaország nőstényfarkasa” szerepel, aki a szeretőjével eltette láb alól II. Edvardot.

  9. Egyezik a véleményem – ez egy 100%-os film. A csatajelenetek remekek, a színészi játék nem kevésbé. Ez bizony remek szórakozás, az elejétől a végéig. A mellékszereplőkre sincs panaszom, az skót falusiaktól a londoni kínzómesterig mindenki remek.
    Off:
    Történelmi hűség tekintetében ne higgyünk el mindent – a fő momentumok nagyjából helyükön vannak – pl. skótok harcoltak az angolok ellen :) – de a többi részletnél erősen szabadkezűen bántak a történelmi hűséggel. Ettől függetlenül még mindig történelmi filmnek nevezhető – mégpedig a javából.
    On

  10. egyik kedvenc az biztos!
    viszont a szinkron ha nem is rossz, gyengébb az eredetinél. Gibson “szabadság” és egyéb kiáltásai nagyon halknak hatnak az eredetihez képest. a moziban feliratosan nagyon ütős volt, emlékszem telt ház volt :)

  11. @FayeFaye: Érdekes, mert ez a videó pont az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit írsz: http://www.youtube.com/watch?v=F5bYFCq3P1g&feature=related

    Elég gyakori elem a skót focimeccseken ez a részlet a filmből. Nem hiszem, hogy azért játsszanák le ennyiszer, mert annyira giccses.

    Ezen kívül pedig, igaz már elég régen, de valahol volt egy műsor arról, hogy a skótoknak milyen sokat jelent Mel Gibson filmje.

    Én például marhára örültem volna, ha Gibson egy hasonló filmet forgat, mondjuk a magyar történelem valamelyik jeles eseményéről.

    “sajat korodbol/kulturadbol”
    Ezt nem értem. Nem ugyanaz a kor, amelyben élünk, és a kultúránk?

    @koimbra: Az biztos, hogy kijárt volna neki.

  12. Azzal én is egyet értek, hogy a teljes valóságot nem tudhatjuk. Történelmi filmeknél általában így van. Ha egy aktuális témát dolgoznának fel, ami pár éve történt mondjuk, abban sem lehetünk teljesen biztosak. Én ezért szeretem jobban a fiktív történeteket. Ott nincs olyan, akit megbántana az ember, hiszen azt talál ki az író, amit akar. Nem színezünk túl és nem csorbítjuk senki- létező embernek az értékeit.

  13. Egyetértek a kritikával. Nálam is legjobb történelmi film, sőt a legjobb filmek között is simán bent van a top 5-ben. Egyszerűen minden tökéletesre sikerült a filmben. Kb. 12- szer láttam már de minden évben újra nézem. Zseniális film.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


három + = 6