7

Robotzsaru (Robocop, 1987)

 

Az újabb verzióról itt esett szó.

A helyszín Detroit valamikor a jövőben, a hatalom és a rendőrség az OCP óriásvállalt kezében összpontosul.  “A város beteg, betegsége a bűn”, zsarunak lenni nem könnyű, naponta hullik el az állományból valaki, a többiek pedig megszakadnak, az újoncoknak is megmondják a frankót: „Itt vért fogsz vizelni”. Nagy a teher, de sztrájkolni nem lehet, nem szabad, mert akkor a város elevenen falná fel önmagát és egyébként is a „rendőr nem sztrájkol. Inkább meghal!”

Ebbe az idillbe csöppen bele Murphy (Peter Weller), aki mozgalmas napnak néz elébe társával (Nancy Allen). Egy bűnbandával keverednek tűzharcba, majd azok rejtekhelyén szándékoznak elkapni őket, de rosszul sül el a letartóztatás, Murphyt kegyetlenül lelövik, akinek a teste pont kapóra jön, mivel szuperrendőrt próbál létrehozni az OCP, de az első kísérlet és bemutató látszólag csúfos kudarccal végződött, ezek után másvalaki ölébe hullik a lehetőség, hogy megvalósítsa azt, ami megvédi az ártatlanokat és betart(at)ja a törvényt: a Robotzsarut.

A rendező Paul Verhoeven, aki Hollandiában gyarapította műveivel az ország filmiparát, de ő is átvándorolt Amerikába, ahol Hollywood mindig is örömmel és tárt karokkal várta más országokból jött tehetségeket, majd megrágva, megemésztve kiüríti őket magából. Verhoeven a a Hús és vérrel tette le névjegyét az amcsiknál, de a Robotzsaruval lett igazán ismert és még produkált két emlékezetes alkotást (Emlékmás, Elemi ösztön) mikor két combos bukta (Showgirls, Csillagközi invázió) után kiesett a pixisből.egy időre. Nem is oly rég emlegették a nevét a Black Book kapcsán, amit szintén Hollandiában készített.

A főszerepre Arnold Schwarzenegger neve is felmerült, de Verhoeven igazán Rutger Hauert szerette volna megnyerni, vele azonban alaposan összeveszett a Hús és vér forgatásán és Hauer nem volt békülős kedvében, így jött szóba Peter Weller, akinek ezelőtt sem volt szélesebb körben ismert munkája és a Robotzsaru után is csak talán a Meztelen ebéd kapcsán lehetne emlegetni őt. Nancy Allen már ismertebb volt, de mostanában már őt sem látni említésre méltó filmekben.

A forgatókönyvet Edward Neumeier and Michael Miner hozta össze, de az ötlet Neumeier fejében született, mikor meglátta a Szárnyas fejvadász poszterét és megkérdezte a haverjától, hogy ugyan mi ez. Erre a válasz ez volt: Egy zsaruról szól, aki robotokra vadászik. A forgatókönyv érdekessége, hogy Verhoeven el sem akarta olvasni, csak felesége unszolására vette rá magát, majd egy klasszikus művet tudott felmutatni az irományból. Nem fogta magát vissza, véres és erőszakos lett, a lőtt seb az bizony vérzik.

A Robotzsaru annak idején még a távoli jövőt mutatta be, mára ez már egyáltalán nem hihetetlen dolog. Teljességgel elképzelhetőnek tartom, hogy a rendőrség irányítását, vezetését valamely nagyobb cég kezébe adják, már most is hallani olyan hírekről, amelyben bizonyos állami érdekeltségű szerv felügyeletét más vállalatokra bíznak. Ez a felvetés már több más sci-fiben is előtérbe került, jelen esetben a cég csak hasznot húzna a káoszból, jó lenne ha ez a zsaru kreálmány elbukna, hiszen akkor eladhatna egy új terméket, amibe már így is milliókat öltek. Itt is felvetődik az, hogy mindig van aki előre gondolkodik, aki bármely eseményt a hasznára tud fordítani, sőt a nagy fejesek alakítják úgy a történteket, ahogy nekik jól esik. Hiba faktor vagy a bukás kizárt. Azért akadnak a tervezetben nem várt következmények, ilyenkor buknak el a való életben egyesek, a filmekben pedig…no a filmekben mindig megkapja a magáét a csúnya, gonosz főagy.

Murphy históriájában láthatunk tévé bejátszásokat, híreket, reklámokat is. A társadalom már most két pofára zabálja, nézi a tévét, ömöljön rá bármilyen szenny, a tévének mennie kell. Ez is volt már más sci-fikben, sőt Verhoeven a Csillagközi invázióban is hangsúlyos szerephez jutott a kis (nagy?) műsordoboz. Szintén láthattunk és olvashattunk olyan eseményekről, ahol tudósok robotkart vagy robotlábat mutattak be és reményüket fejezték ki, hogy hamarosan kutatásokat fel tudja majd használni az orvostudomány. Persze azért a hadsereg és a kormány is résen van, biztos van már tervük egy katona/rendőr megalkotására.

Megemlíteném még az ember vs gép küzdelmét is. Az ütés-és lövésálló fémkaszniban kevés emberi „anyagot” hagytak, de a gép mégis ráébred arra, hogy kicsoda is valójában, így a végére a mozgása már nem túlzottan merev, szókincse is terjedelmesebb Tehát az ember legyőzi a gépet, bár itt a küzdelem egy helyen zajlik, az emberi agy és érzelem kerekedik felül a betonbiztos programon. Más produkciókban meg ugye a nagy erős robotokat gyűri le az emberi elme találékonysága, talán egyedül még csak a Skynettel nem sikerült mit kezdeni…még.

Összességében részemről 70 %-ot tudok adni a filmre, nem dobtam hanyatt magam tőle, de eltelt vele az idő. A trükkök szerintem egész jóra sikeredtek, néhol kilóg a lóláb, de nem veszés. A hatalmas robotnak a disznó visítása pedig egy elvetemült ötlet volt

A Robotzsaru még két részt élt meg, a harmadik már bukásnak számított és 1994-ben tévésorozatot is készítettek, ami 23 részt élt meg. A Batman mintájára újrakezdenék az egész franchise-t, bár ez inkább remake lenne, a rendezést pedig Darren Aronofsky-re bízták.

imdb: 7,5

rottentomatoes: 85 %

Nézd meg Te is az imfdb-n (Internetes Filmes  Fegyveradatbázis) milyen fegyverek láthatóak a filmben.

Előállítási költség: 13 millió dollár

Amerikai bevétel: 53 millió dollár

Előzetes (az amivel régen reklámozták)

 

7 komment

  1. Gyerekkoromban ettől a filmtől féltem a legjobban, iszonyat brutális az egész. Kb. egy hete végigtekertem, és meglepően sokra emlékeztem a sztoriból. Mondjuk most már jópár jelenet viccesnek hat, de így is iszonyat ötletes dolgokat találtak ki.

  2. A harmadikba repül, most néztem meg tegnap a másodikat, a harmadikat meg ma..a második néhol már vicc, a harmadiknál is lejjebb kell tenni a lécet

  3. “Dead or alive you’re coming with me” 😉

    A 3. rész tényleg elég elfuserált volt, a másodikban jó volt a kissrác meg az óriásrobot, és a megbízható Felton Perry (a fekete Johnson szerepében mindhárom filmben) nem sokat változott, de az 1987-ben (!) készült első film szerintem klasszikus (bár a magyar szinkron borzalmas) már az első naptól.

  4. Úgy látom azért keveseknek tűnt fel, hogy a 3. részben Frank Miller keze is alaposan benne volt! Szerintem nem lett volna menthetetlen, ha egy 10 évvel későbbi technológiával amolyan Sin City-s feelingben meg tdják csinálni, nameg nem low budget a cucc.

  5. @Brekicc: Miller berágott a stúdióra a Robotzsaru 2 esetében, mikor a forgatókönyvét átírták, de még megírta a harmadikat is, de azt még jobban átdolgoztatta a stúdió, így Miller jó darabig nem is kívánt részt venni semmiféle filmben. Aztán jött Robert Rodriguez és felkérte, hogy együtt csinálják a Sin City-t.

  6. @koimbra: Igen. Aztán sajnos szabad kezet kapott és megcsinálta a nagyköltségvetésű, ámbár nézhetetlenül szar Spiritet, ami tényleg rajta ment el, ezt nem tagadhatja le.
    Sztem muszáj mellé egy Rodriguez hogy legyen valaki belőlle.
    Azt mondjuk nem értem mit tökölnek még a Sin City folytatásokkal.

  7. koimbra, kösz az útmutatást a kritikához.
    imádom a filmet, az egyik kedvencem.
    aki netán még nem látta volna, annak ajánlom, a rendezői változatot ami néhány véres másodperccel többet ad nekünk.
    picit, szomorú, hogy ezt a filmet sem kerülte el a dvd-s újraszinkronizálás, ami igencsak rongálja a nosztalgikus érzéseket.

    remélem a remake-ből is előbb utóbb lesz valami.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *