FilmDROID írta Nikodémus
Két évtizede ezen a napon debütált a mozikban Peter Weir kultikus filmje.
Azt hiszem, a mi generációnknak háromféle Truman Show-élménye van. Az első a kortárs kiskamasz rajongása: újra egy Jim Carrey-film, csak nem értem, ebben miért nem viccelődik annyit a gumiarcú színész. A második egy felemelő szabadulósztori (fiúknak) avagy egy megható szerelmes történet (lányoknak). A harmadik pedig amikor a tévében elkapod a sokadik ismétlést: nosztalgiából kezded nézni, de egyre inkább hatalmába kerít az érzés, hogy ez egy nyugtalanító, sötét mozi a média totális, lealjasító hatalmáról. A döbbenet, hogy ez a három értelmezési sík mind igaz, sőt, egymást erősítve működik a filmben. Az érdem pedig az író-rendező-főszereplő hármasé.
A Welton Akadémiára új tanár érkezik, aki teljesen máshogy próbálja oktatni a diákokat. A konzervatív, kissé merev iskolában többen nem nézik jó szemmel ahogyan a lelkes oktató tanít, de a diákok elég hamar megkedvelik a humoros férfit.