A Disney újra napirendre tűzte A gonosz lélek közeleg (Someting Wicked This Way Comes) adaptációt. 1983-ban már készítettek egy verziót, amelynek szkriptjét az alapanyag szerzője, maga Ray Bradbury írta. Ezúttal a stúdió David Leslie Johnsonra bízta és ha megemlítem, hogy A titánok haragját (Wrath of the Titans), illetve A lány és a farkast (Red Riding Hood) írta erős kétségeink támadhatnak a végeredmény minőségét illetően.
Seth Grahame-Smith vette kezébe a gyeplőt, rendezői debütálására készül. Az úriember először regényíróként tett szert hírnévre, majd Tim Burton szárnyai alatt dolgozva hagyta rajta kéznyomát az Éjsötét árnyék (Dark Shadows) és a Bettlejuice 2 történetén.
A könyv tartalma: Jim és Will kiskamaszok, akik nagyon szeretnének már felnőni. Egy nap vándorcirkusz érkezik a városukba, szörnyszülöttekkel és fantasztikus mutatványokkal: az öreg tanárnő a Tükörlabirintusban megpillantja kislánykori önmagát, a villámhárító-ügynököt megigézi a világ leggyönyörűbb asszonya, a fiúk pedig kilesik a nagy titkot – a cirkusz körhintája hátramenetben fiatalít, előre pedig öregít. Ám Will apja, az emberkerülő könyvtári gondnok régi újságokból rájön, hogy a cirkusz nem közönséges társulat: harminc-ötven évenként visszajár hozzájuk, hiszen az emberek a körhintán megifjodhatnak, a cirkuszosokat pedig éppen az ő félelmeik és fájdalmaik éltetik, hiszen mindenki fél valamitől. A felismerés elkésik: a cirkusz megfogja és akarat nélküli bábokká teszi a fiúkat. Will apjának ki kell lépnie remetei magányából, hogy megmentse a gyerekeket, de a rémálom rá is kiterjeszti gonosz hatását. A lidércnyomás véget ér ugyan, ám a tapasztalatot nem lehet meg nem történtté tenni. Jim és Will nem lett felnőtt, de a régi gyermekkornak mindörökre vége. Ray Bradbury a mélységesen emberi sci-fi klasszikusa, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 halhatatlan írója. Leghíresebb és legnépszerűbb művei közé tartozik a Gonosz lélek közeleg, amely hamisítatlan amerikai álom a felnőtté válásról, a gyermeki mesevilág felől közelítve. (bookline)
FilmDROID 
Jack London vadonban és a nyílt vízen játszódó történetei a mai napig keresettek és közkedveltek. Olyan klasszikusokat írt, mint a Fehér Agyar vagy A vadon szava. Habár művei alapján készült néhány mozis produkció, de inkább tévés adaptációk és minisorozatok születtek könyve alapján.
