1

A majmok bolygója (Planet of the Apes, 1968)

“Óvakodj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül egyedül ő öl sportból, pénzért. Megöli testvérét, hogy megszerezze annak vagyonát. Ne hagyjátok, hogy elszaporodjon, mert elpusztítja az otthonát, de a tiéteket is. Verjétek láncra és vigyétek vissza a dzsungelbe, mert ő a halál hírnöke.” Ezek a legendás sorok az 1968-as klasszikusból, A majmok bolygójából valók. Mivel csütörtöktől a magyar mozikba is megérkezik a legújabb feldolgozás, A majmok bolygója: Lázadás, elővettem az eredeti filmet és erről írok most. Az írás erősen SPOILERES, úgyhogy vigyázat!

Olvasd tovább

1

Mechanikus narancs (Clockwork Orange, 1971)

Anno a Szárnyas fejvadászról azt írtam, hogy nem egy könnyen emészthető darab és a megértéséhez, megnézéséhez kell egyfajta érettség.  Ezek a jelzők a Mechanikus Narancsra hatványozottan igazak. Anthony Burgess megfilmesíthetetlennek tartott regényét Stanley Kubrick az eredeti mű sajátos hangulatát megőrizve, rendkívüli képekkel, hangokkal, hangulattal és nyelvezettel álmodta vászonra. A Mechanikus narancs mai napig a filmművészet egyik legsokkolóbb alkotása, amely rengeteg elismerést kapott mégis talán az egyik legellentmondásosabb alkotás. Az Entertainment Weekly a 16. legellentmondásosabb filmnek választotta. A Premiere magazin pedig beválasztotta minden idők 25 legveszélyesebb filmje közé. Az Amerikai Film Intézet „Sci-Fi” listáján az előkelő 4. helyen van és az American Film Institute minden idők 60. legjobb filmjének választotta.

Olvasd tovább

1

Trónok harca (Game of Thrones) – 1. évad

ForgerOn kérdezte, hogy lesz-e valami iromány a sorozatról,
majd a nemleges válasz után papírra vetette (jobban mondva szövegszerkesztőbe)
az alábbi sorokat.

A Trónok harca George R. R. Martin hét kötetesre tervezett a Tűz és Jég dala című fantasy regényének első kötete, s annak tíz epizódra osztott filmes adaptációja. Címe alapján a néző joggal feltételezheti, hogy a látottak csaták tömkelegében fog bővelkedni. Nos, aki ebben a hiszemben leledzik, némiképp csalatkozást tapasztalhat. Lesznek harcok, csak nem a hagyományos fantasy értelemben vett páncélban, karddal, pajzzsal, vívva, hanem az ember és ember közötti kapcsolatok, cselszövések, ármányok csatájának lehetünk szemtanúi, ahol mindenkinek megvan a saját érdeke által vezérelt célja. Kinek nemes, kinek nemtelen az indítéka. Ezek jól felépítve, lassan bontakoznak ki, hogy mialatt a néző azt hiszi, tudja milyen szándék hatja a karaktereket, a következő jelenetben az elmélete megcáfolódik. A szereplők bemutatása is ekképpen történik, újabb és újabb karakterek, házak tűnnek fel, jól kiegészítve az eddig ismert szereplőgárdát. Előtérbe kerül egy északi család, a Stark ház, akinek ura Lord Eddard Stark, s habár konkrét főszereplő nincs, mégis az ő sorsukért aggódik leginkább a néző, s tanulja meg a Starkok szava járását: „the winter is coming”. Itt megemlíteném, hogy lényegében marketing fogásként Sean Beannel próbálták meg a nézők táborát szaporítani. Ennek ékes bizonyítéka a megjelent poszter, amin Sean, azaz Ned a vastrónuson ül. Nem tartom sem szükséges, sem okos húzásnak, inkább megtévesztésnek. A sorozat e nélkül is azonnal tömegeket vonzott.

Olvasd tovább

2

Haggis hozhatja el Silva titkos ügynökét a vásznakra

Paul Haggis legutóbbi műve  A következő három nap (The Next Three Days) ugyan nem teljesített valami fényesen, de van elég projekt az asztalán, hogy kiköszörülje a csorbát. Dolgozik a spanyol Cell 211 börtöndráma remake-jén, a The Equalizerről is ő gondoskodik, illetve a Third Person romantikus film szkriptjén is ügyködik. Az Universal szárnyai alatt formálódik egy ügynökthriller, amelyben Daniel Silva regénysorozatának a főhőse, Gabriel Allon Moszad ügynök áll a középpontban. Az Universal nem titkolt szándéka az, hogy egy új kémfranchise alapköveit tegye le, James Bond mellett úgyis elfér, más részről Matt Damon úgysem tér vissza Bourne-ként, be lehet tölteni a keletkezett űrt.

A regényben Allon a vezetője annak a csapatnak, akik bosszút állnak az 1972-es izraeli atlétákat kivégző terroristákon. Egy évtizeddel később visszavonultan éldegél és restaurátorként ténykedik Angliában, ám az élet úgy hozza, hogy vissza kell térnie a kémek világába. Silva regénysorozatát nálunk is elkezdték kiadni, az első rész Hidegvérrel címen került a boltok polcaira. Egyelőre nem tették közzé, hogy Haggis az első regényt adaptálja vagy hogy esetleg egy másikból készít-e forgatókönyvet.

1

Redford és Nolte útinaplója

Robert Redford és Paul Newman a Butch Cassidy és a Sundance kölyök óta keresték a megfelelő alapanyagot, amiben újra együtt tudtak volna dolgozni, előbbi keserűen meg is jegyezte, hogy a számukra felajánlott projektek mind egy szálig rosszak voltak. Majd 2005-ben kiderült, hogy Redford szemet vetett Bill Bryson útinaplójának a megfilmesítésére és az A Walk in the Woods című alkotáshoz sikerült megnyerni Newmant is, aki azonban 2008-ban elhunyt. A tervezet nem került jégre, továbbra is formálódott, bár kissé lassan.

Newman helyére  egy tehetséges veterán színészt kellett találni, Nick Nolte-t kérték fel a másik főszerepre, aki igent mondott. Bryson könyve két férfiről szól, akik úgy döntenek, hogy végigmennek a világ legesleghosszabb gyalogösvényén. Az Appalace-hegységen keresztülvezető útjuk során több, mint 2100 mérföldet tesznek meg. Már csak rendezőt kell lelni a film élére, Christopher Columbust és Barry Levinsont emlegették pár éve, de nem tudni, hogy őket érdekli-e még a feladat.

1

Proyas rendezi az AMP sci-fit

Alex Proyas, az Én, a robot és a Dark City rendezője lesz a producere Daniel H. Wilson készülő regényének, az AMP-nek a producere és ha esetleg bokros teendői mellé be tudja szorítani, akkor meg is rendezi a sci-fi thrillert. Proyas fogja levezényeli Az elveszett paradicsom filmet, betervezte a The White Mountains posztapokaliptikus alkotást.

A forgatókönyvírót éppen keresik, akárki is lesz, annak úgy kell dolgoznia, mint a Robocalypse sci-fi esetében. Wilson meg nem jelent könyveire ugyanis nagy a kereslet és a Robocalypse szkriptje is úgy készült, hogy a szerző elküldte azokat az oldalakat, amelyek elkészültek és ezeket bele tudták dolgozni a forgatókönyvbe.

Az AMP története a jövőben játszódik, ahol rájöttek arra, hogy miképp lehet a  lebénult, mozgássérült embereket teljesen meggyógyítani.

0

Peli rendezheti az Eliza Gravest

0eg

Oren Pelit szerződtették le az Eliza Graves rendezői teendőinek az ellátására. A történet Edgar Allen Poe novelláján alapszik, az alkotók azonban nem követik szóról szóra a sztorit. A film középpontjában egy diplomás srác áll, aki éppen hogy kilépett a Harvard Medical School kapuján máris munkát kap egy elmegyógyintézetben, azt azonban nem tudja, hogy az intézmény irányítását az ott kezelt emberek vették át. A forgatókönyvet Joe Gangemi írta. A projekt jó ideje kering Hollywoodban, egy alkalommal Jodie Foster ült egy ideig a rendezői székben, a főszerepek iránt pedig Natalie Portman és Ian McKellen érdeklődött. Peli a Paranormal Activityvel robbant be a köztudatba, a pár ezer dolláros horror szépen tejelt a stúdiónak, ezután a rendező az Area 51 produkcióhoz látott hozzá, amellyel már végzett.

1

Edward Zwick a tengeren

Edward Zwick rendezheti Nathaniel Philbrick regényének, A tenger szívében filmváltozatát. A történet 1819-ben játszódik, ekkor fut ki az Essex nevű bálnavadászhajó, amit 15 hónappal később egy feldühödött bálna elsüllyeszti. A szárazföld messze volt, a tengerészek 90 nap múlva, szörnyű megpróbáltatások után jutottak partra, csak nyolcan élték túl végül a katasztrófiát, a hányattatások közepette pedig kannibalizmusra kényszerültek.

Zwick Marshall Herskovitz-cal közösen írja a forgatókönyvet, a forgatás pedig már az idén elkezdődne, az elképzelések szerint a tengeren rögzítenék a jeleneteket. Ez elég kockázatos és veszélyes vállalkozás, mivel az ilyen filmek jóval költségesebbek a műteremben forgatott alkotásoknál, anno a Waterworld is eléggé megszívta, a büdzsé teljesen elszállt és a díszletek is sokszor tönkrementek. Zwickre pedig ráférne a siker, a legutóbbi alkotását, az Ellenállók nagyot bukott, nálunk pedig még nem mutatták be.

A bálnás sztori egyébként nem lehet ismeretlen, hasonló történettel rendelkezik a Moby Dick is,  amiből Timur Bekmambetov készít egy feldolgozást a tervek szerint.