Biciklizni jó. Sportoljunk vagy kikapcsolódjunk, pihenjünk vagy épp napi ügyeket intézzünk… pattanjunk bár kerékpárra bármilyen okból, a pedálozás lendülete, az arcunkat simogató szél vagy a mellettünk elsuhanó táj látványa felszabadító érzés. S a legjobb, hogy sokszor nem magányos elfoglaltság: barátságok, szerelmek, életre szóló, komoly szövetségek szövődnek kerekezés közben. Szubjektív bringamozi-körkép következik – remélhetőleg defekt nélkül.
írta Nikodémus
írta Nikodémus
Furcsa dolog a barátság. Tapasztaltuk-e már, hogy a rég várt találkozás végül csalódást okozott? Készülünk, tervezünk, ám amikor végre eljön a pillanat, az első tekintetből már rádöbbenünk, hogy egy másik emberrel szorítunk kezet. S cseveghetünk mindenféléről (beleértve a melót, családi állapotunkat, a kézműves söröket vagy az időjárást), érezzük, hogy az a kamaszkori egy húron pendülés végleg elveszett. Valamiért mégsem bánjuk. Ilyesféle regisztereket szólaltat meg lelkünkben Michael Angelo Covino első nagyjátékfilmje, a két évvel ezelőtt Cannes-ban már díjazott Felfelé a lejtőn (The Climb), melynek mozibemutatóját annyi más, jobb sorsra érdemes filmmel együtt elsodorta a koronavírus-járvány.
FilmDROID