A Tökéletes hang első ránézésre csajos film, sőt, tini csajos. Na jó, másodikra is, ráadásul az alaphelyzet egy az egyben Glee. De ha ennek ellenére valaki beül rá, egy igazán vicces filmet kap tele jó számokkal, amin nem lehet nem vigyorogni elejétől a végéig.
A főszerepet Anna Kendrick játssza, az egyetlen színész, aki sértetlenül tudott túllépni az Alkonyatos múltján, ami sötétebb folt felénk, mintha pornózott volna az egyetem alatt. Szerencséjére nem játszott központi szerepet, és azóta olyan kritikailag sikeres alkotásokban építgette a karrierjét, mint a Scott Pilgrim, a 50/50 és az End of Watch. Ez az első főszerepe mainstream moziban, és nagyon jól teljesít, néha a megírt karaktere ellenére. Sokat segít, hogy Kendrick a Broadway-n edződött, sőt, a második legfiatalabb színész volt, akit Tony díjra jelöltek, szóval az énekléssel nincsen gond.
A karaktere Beca, egy mashup/DJ/remix művész, és az egyetlen vágya, hogy karriert kezdjen Los Angelesben. Ám a professzor apja galádul ráveszi, hogy próbálja ki az egyetemet – ingyen! – és próbálja meg jól érezni magát. Még órákra sem kell bejárnia, csak ismerkedjen emberekkel. Ezek azok a jelenetek, amikor nagyon nehéz szeretni a karaktert, mert olyan filmes tini módjára iszonyatosan küzd a nem létező akadályok ellen. Szerencsére ez csak párszor fordul elő, a film nagy részében a szerep a harmonikus éneklésé és koreografált táncoké. Beca ugyanis az egyetem női versenyszerű acapella csapatához csatlakozik – népszerű pop dalokat énekelnek hangszerek nélkül, koreográfiával -akiknek a célja, hogy eljussanak a nemzetközi egyetemi acapella verseny döntőjébe. Ami állítólag tényleg létezik.
Szóval a Tökéletes hangban eleve adott egy upbeat, együtt-dúdolós soundtrack, és ehhez jön egy tényleg vicces és “okos” szövegkönyv. Kivéve egy nagyon hosszú és túl sokszor ismételt hányós geget, amit valószínűleg a pasiknak tesznek be, mert már a Bridesmaids-ben is ez ment. Az acapella csapat tele van vicces eredeti karakterekkel. Az egyik legjobb Rebel Wilson, mint “Háj Amy”, aki teljesen fapofával mond nagyon nem-PC dolgokat – állítólag szinte mindent improvizált. A személyes kedvencem Lilly, aki egy kis abszurd humort visz a filmbe. Annyira halkan beszél, hogy soha senki nem érti, de közben olyanokat mond, hogy “Én már ültem börtönben.”
Első filmes rendező Jason Moore nagyon jól eltalálta a film tónusát; míg a megvalósítás és a színészi játék teljesen profi, a Tökéletes Hang nem veszi a témát túl komolyan. Bár a film tavalyi, itt meg még mindig hó van a héztetőkön, ez az év első “nyári vígjátéka.”
IMDb: 7,2
RT: 81%
- Anilogue 2013 – animációs filmfesztivál - 2013. november 20.
- Interjú az Iron Sky rendezőjével és sztárjával - 2013. október 10.
- Minden idők legjobb filmzenéje? - 2013. szeptember 28.
- Két új kép a Gravity-ből - 2013. augusztus 21.
- X-Men: Days of Future Past első hivatalos képe - 2013. augusztus 21.
- Néhány kép a második Hobbit filmből - 2013. augusztus 21.
- Adásszünet - 2013. augusztus 20.
- A nyár nyertesei és nagy bukásai - 2013. augusztus 18.
- Guillermo jegyzetfüzete - 2013. augusztus 18.
- Harrison Ford mérgesen mutogat dolgokra - 2013. augusztus 17.



Srácok-férfiak számára is élvezhető?
Igen, akkor ezt nem hangsulyoztam elegge.:) Igazadol nem is tartom csajos filmnek, csak eppen nem celzottan pasis, mint mondjuk az Hangover es az Apatow istallo. Az olyan zenes, magukat nem tul komolyan vevo komediak csaladjaba tartozik, mint a Hairspray, A Knight’s Tale, 10 Things I Hate About You…
Az Apatow filmeket nem szeretem:)
A tavalyi és egyik legjobb, legfeelgoodabb filmje, tele jobbnál jobb zenékkel, fasza karakterekkel, jó csajokkal. (koimbra: simán!)
Viszont ez pont az a film (bár melyik nem az?), amit bűn volt leszinkronizálni, simán jöhetett volna feliratosan a mozikba. El tudom képzelni, hogy néz ki, ahogy állandóan váltogatják a szinkront, meg az angolt (amikor énekelnek)… Broáf.
SPOILER
Mondjuk a második hányásos rész szerintem nem kellett volna oda.
SPOILER
Meglepően friss és élvezhető volt. Másnap énekeltem a dalokat amiket hallottam 🙂 Jókat tettek bele 🙂
Rendben volt, még nekem is, aki alapból kerüli az ilyesmiket. A forgatókönyv kicsit döcögött, a film talán belefért volna másfél órába is, és igen, a 2. hányós jelenet nem kellett volna. Anna Kendrick meglepően jó volt laza “kitérdekel”-csajként. A Simple Minds a végén azét ütött. 🙂