Stephen King, a horror nagymestere – legalábbis így szokták hívni a szerzőt. Mégis, ha belegondolunk nem csak rémtörténetek köthetőek a nevéhez. Nyilván készült jó néhány ijesztő és klasszikus alkotás művei alapján, de azért A remény rabjai nem hiába egyik legnépszerűbb adaptáció. Hiába reméltük, a Setét torony nem fog a jobb King filmek közé tartozni, ettől függetlenül remek alkalom kínálkozik egy (szubjektív) toplista összerántására. A sztorileírásokat hanyagolnám és nem is állítanám sorba őket.
Úgy rémlik, hogy a 90-es évek végére már a HBO csatornát is lehetett fogni és olykor heves viták alakultak ki, hogy vajon mit is nézzünk. Édesanyámmal kaptunk egyszer össze, mivel én a Halálsoront részesítettem előnyben, ő pedig dúlt-fúlt és az első fél órában rendszeresen megjegyzéseket tett: „Hogy néz ki Tom Hanks?” Ennek az egérnek kellene szurkolnom?” „Máris utálom ezt a nagy fekete foglyot!”. Aztán csak elcsendesült és a végén még pityergett is a sztorin. Mellesleg hiába három órás a film, mégsem érződik vontatottnak és nyögvenyelősnek.
Amikor kiderült, hogy jön A köd nagyjából a King fanok többsége csak legyintett egyet. Hiszen mikor is készítettek igazán jó horrort a mester könyvei alapján? Mert 2007-ben az 1408 eléggé gyenge lett, A golyó 2004-ben egyáltalán nem nevezhető élvezhetőnek, 2002-ben A hátsó ablak úgy ahogy elment (meg ugye nem is esik ebbe a kategóriába). De csak sikerült egy izgalmas és feszült adaptációt letenni az asztalra, nem csak a ködben rejlő titokzatos dolgoktól kell félni. Marca Gay Harden iszonyat jól hozza a mélyen vallásos, tébolyult nőszemélyt, alig várjuk, hogy valaki odamenjen hozzá és keverjen egy jó emberest neki.
Manapság ugyan furcsának tűnhet, de 1980-ban a kritikák nem éltették egyöntetűen a Ragyogást. Voltak ugyan szép számmal, akik mesterműnek találták Stanley Kubrick rendezését, de azért bőven akadtak negatív vélemények is. King sem volt éppen elragadtatva, lehet, hogy épp azért, mert Kubrick félretette a forgatókönyvét és egy teljesen újat íratott. Ugyanakkor egy ideje már csak klasszikusként emlegetjük és rengeteg mém is született, pláne a zseniális Jack Nicholsonról.
Stephen King álnéven, Richard Bachman elnevezés alatt írta A menekülő embert. Karrierje kezdetén ugyanis több történetet is papírra vetett, de a kiadók maradtak volna az egy 1 könyv/év megszokásnál, így Bachmanként is ki tudott adni pár sztorit. 1982-ben került a piacra A menekülő ember, amiből Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült egy akciófilm 1987-ben. Ugyan nem szokták Schwarzenegger legjobbjai között emlegetni, de hát mi anno szépen megnéztük többször is.
Ugyan 1994-ben A remény rabjai enyhén szólva is visszafogott eredményeket produkált a mozikban, de hamarosan megtalálta a közönségét. Az imdb-n a #1 filmnek számít a maga 1,83 millió szavazatával, nem hiába. Tim Robbins és Morgan Freeman remekel, rokonszenves figurák, drámai történet, amely lendületesen halad előre és a végén jöhet a csattanó is. Hozzátenném, hogy a Shawshank börtön King történeteiben többször is feltűnik.
Brian de Palma 10 éves szünet után újra forgat, remélem magára talált, hiszen a 2000-es években eléggé középszerű filmeket forgatott. De készített jó néhány remek thrillert és a repertoárjában ott van a Carrie horrort is, ahol a direktor brillírozni tudott és a feszültséget egyre csak növeli és növeli. A szereplők közül külön ki kell emelni Sissy Spacek játékát.
Állítólag a Kedvencek temetője olvasása közben hideg futkos az ember hátán. Nos, én ugyan kezdtem hozzá, viszont a filmverzió ugyanezt a hatást érte el. Félelmetes, kiváló atmoszféra, magával ragadó. És mindezt úgy, hogy tudták volna még fokozni, de mégis valamennyire visszafogott.
Felesleges ragozni, a Cujo-ban a bernáthegyi tökéletesen hozza rá a frászt az emberre. Kegyetlen, brutális, vérfagyasztó, démoni. Lehet markolászni a székünk karfáját.
Kathy Bates hosszú pályafutása során csupán egyszer nyert Oscart, méghozzá a Tortúráért. Azt hiszem, hogy akkor borítékolható volt, hogy hazaviszi a szobrot, hiszen alakítása lehengerlő és emlékezetes volt. Az általa alakított Annie Wilkes enyhén szólva is zakkant és nem szívesen tartózkodnánk a közelében. Nem csupán szorítani lehet James Caanért, de jóformán erősen sajnáljuk is.
Az Állj mellém se nem dráma, se nem horror, tulajdonképpen eléggé kilóg az adaptációk sorából, hiszen a négy srác története inkább kaland. Méghozzá a fiatalok végső soron veszélyes elhatározást hoznak, de ebből Rob Reiner egy viszonylag könnyed és nem túl feszes, de egy nagyon jó kis szolid produkciót készített, amiben helyet kap a barátság és a felnőtté válás témakör is.
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Teljesen egyetértek a listával, főleg így, hogy nincsenek is sorba rendezve. Jó, hogy összeszedted a kedvenceidet. Az meg külön tetszett, hogy személyes történettel is feldobtad.
Az én személyes sztorim a Remény rabjaihoz kapcsolódik: 1995-ben jött ki hazánkban, én akkor voltam 14 éves. A moziba imádtunk járni, de ennek a filmnek csak olyan filmkockafotói voltak kirakva a moziban, ami egy picit sem csigázta fel egy ilyen korú kamasz képzeletét. (Pl. Robbins és Freeman sakkozik a börtön udvarán, vagy beszélgetnek valahol máshol.) Na, hát ez volt az a film, amit nem akartunk megnézni, még akkor sem, ha a korabeli Cinema állandó olvasójaként láttuk, hogy ez 80%-ot kapott. Azonban, a mozis néni tett nekünk egy visszautasíthatatlan ajánlatot: ha elmegyünk a filmre – amiről ő is sejtette alig fog valakit vonzani – akkor válogathatunk a moziban felhalmozott filmplakátokból. Nos, innentől már ott volt a helyünk a moziban! És így a mozis néninek köszönhetjük, hogy mi azon kevesek egyike lehettünk, akik moziban láthattuk az 1995-ös hazai premiert követően a világ egyik legnagyszerűbb filmjét! Örök köszönet érte!
És hogy folytassam a sort, a Halálsoront úgy vártuk már, hogy az elképzelhetetlen, hiszen tudtuk, hogy a stáb fontos alkotói ismét összeálltak (King, Darabont, filmzene: Thomas Newman, stb.) a film kedvéért.
Ott sem csalódtunk a filmben, szuper élmény volt, talán kétszer is megnéztem annó moziban. Bár, nekem még mindig a Remény rabjai a No.1., de ez mindenképp odaférne simán mögé a King adaptációkat tekintve. Könyvben is az egyik legjobb szerintem – legalábbis azok közül, amiket én olvastam.
És még a Ködöt sem szúrta el Darabont, szóval, ő valamit nagyon érez, ha Kingről van szó.Kár, hogy ő mostanában TV-sorozatokkal bíbelődik és nem ismét filmeket rendez.
“Könyvben is az egyik legjobb szerintem – legalábbis azok közül, amiket én olvastam.” – Persze, ezt úgy értem, hogy a Stephen King könyvek közül a legjobb számomra. De egyébként is ha minden könyvvel vetjük össze amiket olvastam eddig, akkor is nagyon jónak számít.
Számomra amik elég jók:
Halálsoron
Atlantisz gyermekei
Az
Ezüstpisztoly golyó
A kukorica gyermekei
A remény rabjai
Végítélet
Salem’ Lot
Return to Salem’s Lot
Langorierek
Ne röhögtessetek, hogy a Ragyogás top10-es King adaptáció! :DDD Talán minden idők legrosszabb könyvadaptációja. Kubrick el sem olvasta a regényt, nem is értette mit akart King mondani ezzel a regénnyel. King meg egyenesen utálta a filmet annyira nem adta vissza a könyv történetét. Egyik kedvencem és az elsők között volt amit olvastam tőle annak idején és amikor megnéztem a filmet, csak hüledeztem, hogy mi ez a rakás szar, hol van King története, hol van egyáltalán maga a “ragyogás” belőle ami a sztori alapja. Önmagában lehet, hogy a film egy mestermű, de mint könyvadaptáció egy nagy nulla.
Ezer éves vita tárgya ez. HA szereted Kinget, de a filmeket is, akkor nagyon egyszerű (én pl. így vagyok vele): Két alkotó fogott egy alapsztorit és a saját zsenijével töltötte meg. Ennyi, a többi csak üres háborgás!
Amúgy Kubrick majd összes filmje könyv vagy novella alapján készült és rendre a saját látásmódjával és elképzeléseivel töltötte meg őket, nem ADAPTÁLT. Egyszerűen más szinten más stíluseszközökkel, más minőségben ALKOTTA ÚJRA a történeteket.
Ezért egy kiba…ott zseni, mert filmjei a saját jogukon is remekművek, nem csak az alapanyag révén/által.
King meg az anyjába mehet azzal a két vagy három részes okádékkal amit odafosott a képernyőkre a kilencvenes években, mint hogy a Kubrick film javított kiadása… szánalmas volt!
Nálam a Misery és Kathy Bates mindent visz!
A Shawshank csöppet agyonhájpolt a Mist sztem jobb, a Stand By Me-t pedig 8. osztályban kötelezővé tenném!