Non-Stop

Ismerős az a szituáció, amikor a szomorú múltú főhős kissé borostásan afféle „hagyjatok békén” arckifejezéssel rutinosan bekapja az aktuális alkoholadagját? Bruce Willis tudna erről mesélni, már ha éppen nem nyögné be a „Most nincs kedvem, untat a dolog” szöveget. De Liam Neesonnak amúgy sincs szüksége tanácsra, így 60-on túl már eléggé belerázódott az akcióhős szerepbe (köszönjük Luc Besson, kb az egyetlen, amire igazán büszke lehet a francia az eltelt évekből) és könnyedén el tud játszani egy alkoholista légimarsallt.

Egy utasszállítóval nem történhet túl sok minden, a lehetőségek száma eléggé kevés. És sajnálatos módon csekély az utóbbi időben készült repülőgépek fedélzetén játszódó jó filmek száma (a Légcsavaron kívül volt más?). Adja magát a lehetőség, hogy némi színt vigyenek az egyébként érdekes alapfelállásba: A rezignált Bill Marks (az Elrabolva filmekben szintén B.M. Neeson monogramja) épphogy elfoglalja helyét, máris furcsa üzenetet kap. 20 percenként valaki meg fog halni a fedélzeten, ha nem utalnak egy bizonyos számlára sok-sok millió dollárt.

Marks erős ellenszélben kénytelen dolgozni, de egy oroszlán kitartásával fáradhatatlanul és dacosan végzi kötelességét. A napvilágot látott bizonyítékok többsége ellene szólnak, az elkövető ügyesen keverte a paklit és úgy intézte, hogy a marsall legyen gyanús és még a média is azonnal ráveti magát az esetre, apró darabokra szedi a férfi múltját. Ki hinne egy iszákos, megcsömörlött férfinek, akitől egyáltalán nem lenne meglepő, hogy eltérítsen egy gépet? Míg az irányítóközpontban szentül meg vannak győződve bűnösségéről a popcornt majszoló néző számára a gyanús alakok száma egyre csak nő. Ki lehet a 150 millió dollárt követelő utas? Lehet válogatni, tessék csak tessék. Egy biztos, a végén senki nem fogja elsütni az „Annyira tudtam!” sóhajt.

Jaume Collet-Serra nem hagyja lankadni a figyelmet, nincs egy unalmas perce sem a filmnek, folyamatosan fenntartják a feszültséget és Marks sem kezd bele hosszú nagymonológba múltjával kapcsolatban (ezt röviden, pár mondatban elintézi). Csakhogy az izgalmak a második félidőben alábbhagynak, fogalmam sincs, hogy a három forgatókönyvíró közül kit küldtek el szabadságra vagy fejüket összedugva együtt gondolták ki, hogy mihez kezdjenek a lezáráshoz közeledvén. Eléggé dühítő, hogy alapvetően rejtélyes filmet ennyire bántóan elszúrni. Hiába keresem Slyvester Stallone nevét a stáblistán, sehol sem találni, nem lett volna meglepő, ha a 80-as éveknél leragadt akcióhősnek lenne köszönhető régi időket idéző befejezés. Viszont itt van nekünk Joel Silver producer és már minden világossá válik. Félt esetleg, hogy végre készít egy jó filmet és mindenképpen bele kellett piszkálnia? Kár, az elején még nagyon úgy tűnt, hogy az év akció-thrillere lesz. De a 70 % sem rossz.

 imdb: 7,3
rottentomatoes 59 %

Büdzsé: 50 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 78,7 millió dollár
Eddigi összbevétel: 142,1 millió dollár