1

Frászkarika (Fright Night)

Ha vámpíros filmekről esik szó ritkán jut az elsők közt eszünkbe az 1985-ös Frászkarika, a horror-vígjáték nem vált klasszikussá és nem emlegetik lépten-nyomon és még csak hatalmas sikert sem aratott. Mégis valakinek eszébe jutott, hogy érdemes lenne bepróbálkozni egy remake-kel, ha már úgyis olyan nagy divatja van feldolgozásoknak. A régi alkotást elnézve (szerintem) elmondható, hogy nem állta ki az idő próbáját, se nem vicces, se nem félelmetes és talán alig akadt egy-két ember, aki térdre ereszkedvén az ég felé kiáltotta: „Miéért?”

A készítők mellett szól, hogy nem a szolgai másolás mellett döntöttek, csak az alapszituációt vették át: egy tini rájön arra, hogy a szomszédja egy vámpír. Az egyik saját szakállára nyomozgató mellékszereplő hívja fel „hősünk” figyelmét arra, hogy a lakhelyük melletti ház új tulaja minden bizonnyal egy vérszívó, neki köszönhető, hogy egyre több ember tűnik el nyomtalanul, de meg lehetne említeni, hogy az a személy is átesett némi változtatáson, akihez tanácsért-segítségért fordulnak. Már nem egy őszülő horrorfilmes veterán lép a színre, hanem egy alkoholista showbizniszben jártas, vámpíros műsorokkal arató fickó, aki akkor érzi jól magát, ha egy pohár színes megfelelő töménységű itókával a kezében ülhet székében és kedvére parancsolgathat szeretőjének-asszisztensének.

Öröm a köbön, hogy az alkotók egy dologban nem haladtak a korral: szerencsére a vámpír nem kapott alkonyatos beöntést, azaz nem csillog a bőre napfény hatására. De nem kanyarodtak el a Legenda vagyok vagy A pap irányába sem, itt továbbra is emberi kinézete van az éjszaka teremtényének. Sőt meghagyták a kereszttől való félelmet, a karót és az egyéb megszokott dolgokat (a vérfarkasos „poén” is ül). Apropó, éjszaka. Ha lemegy a nap akkor látszódik igazán ki az igazán tehetséges filmes. Lehet totál sötét minden, hogy ne lássunk semmit, esetleg automatikusan ásításra késztetheti a rendező a kedves nézőket. Vagy szépen megpróbálja megteremteni a feszültséget. Craig Gillespie eleddig inkább vígjátékok térfelén mozgott, de megmutatja, hogy képes fokozni az izgalmakat. Persze ehhez kellett Colin Farrell is, a színész a rafinált vámpírt formálja meg, aki bulldog módjára lohol áldozatai nyomában és közben senki meg nem mondaná róla, hogy miféle szerzet (és a manapság szinte már-már kötelező napszemüveget sem hordja, laza ő így is). Csak nehezen kifogni rajta, még azt is sikerül elérnie, hogy bárhova betegye a lábát, mert hiába léphet be úgy egy házba csak úgy, hogy előtte meginvitálják, de kiskapuk mindig vannak.

Mellé fiatal, tehetséges és már viszonylag ismertebb arcokat szerződtettek, Anton Yelchinre passzolt a szerep, Imogen Poots feladata szerencsére nem csak a sikoltozásból áll és Christopher Mintz-Plasse pedig… nos hát ő hozza az eddig megszokott formáját. David Tennant erősen azon a határvonalon egyensúlyoz, hogy karakterét túljátssza, néha hajszál választja el attól, hogy ripacsnak tűnjön, de mindig sikerült elkerülnie, hogy átessen a ló túloldalára. A Frászkarika (szerintem) sokkal jobb, mint az eredeti változat, izgalmasabb, véresebb, a poénok is jó helyen vannak, de ugyanakkor valószínűleg 2 hét múlva már nem emlékszünk rá. 70 %-ot megadnék neki, a 3D viszont megint csak azért volt, hogy többet kelljen fizetni a jegyért.

imdb: 7,0
rottentomatoes: 76 %

Büdzsé: 30 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 14 millió dollár

Egy komment

  1. Spawn85 2011.08.28. 23:28:59
    Egyre kíváncsibb vagyok a filmre. 🙂
    Mondjuk David Tennant miatt mindenképpen megnézném, őt már a “Doctor Who” sorozatban is nagyon bírtam.

    COLT 2011.08.29. 10:44:55
    Még az eredetit sem láttam, pedig sokan nagyon jónak tartják, majd kiderül, már egy csomó filmre elakartam menni a nyáron, köztük erre is +1 a 3D, de ha nem tesz hozzá semmit ezt is letöltöm inkább…

    Buchek8 2011.08.29. 13:06:36
    Jó, vicces mozi lett 🙂 Farrell-nek nagyon jól állt a szerep….:) és azok a feltűnő Alkonyat utalások :DxD

    doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2011.08.30. 10:16:09
    egész jó film, mondjuk igencsak lennt van a vámpírfilmeknél a küszöb, ha nincsenek homokos tinivámpírok, vagy zombiféle vámpírok már jónak kell mondjuk a filmet.
    De ez totál vállalható.

    FayeFaye 2012.01.22. 17:15:32
    Csak most néztem meg a 3D miatt. Nagyon korrekt B film, amilyeneket a nyolcvanas években csinltak, vicces, nem próbált “jelentőségteljes” lenni, meglepően innovatív módokon irtották a vámpírokat és még a női szereplőkkel is jól bántak – kevesebb női segg volt benne, mint a Transformersben, pedig az gyerek film és ez Vegasban játszódik. Külön érdekes, hogy az 5 főszereplőből egyik sem született amerikai, lehet, hogy azért voltak olyan jó alakítások, nincsenek nagyon elkapatva. A soundtrack meg külön jó volt, a 99 problems country változata azóta sokat szól itthon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *