6

Francia Kapcsolat (The French Connection, 1971)

 

William Friedkin 1971-ben mindössze 36 évesen leforgatta minden idők talán legjobb krimijét. Ragyogó, gyors tempójú, brutálisan valósághű krimi, amely végig fent tartja a feszültséget. Valós helyszíneken elsősorban Brooklynban forgatták. Nem a csillogó villogó Amerikát akarja bemutatni. Teljesen másként mutatja be New Yorkot ,mint amit eddig megszoktunk: Fakó színsémák, meggyötört utcafrontok, ködkabátba burkolózó dokkok, rozsdás külvárosi bárok, hátsó udvarok, külteleki, részben lepusztult épületek, mocsok és bűnözés. Owen Roizman operatőr egy nyugtalanító a megszokottól teljesen más New Yorkot tár elénk.
A helyszíneken kívül a legnagyobb erénye a filmnek a részletesen kidolgozott hús vér karakterek. Nemhiába jelölték Oscarra Gene Hackmant és Roy Scheidert is. Hackman meg is kapta az arany szobrocskát az alakításáért. A főszerepben Jimmy “Popeye” Doyle (Gene Hackman) személyében egy végtelenül kemény zsarut kapunk. Közönséges, brutális, fáradhatatlan, akit nem érdekel a törvény sem a következmények csak hogy elkapja aki után nyomoz. Igazi megszállott. Sem otthona, sem családja. Néha összeszed valakit egy éjszakára és nem lepődik meg, ha reggel az ágyhoz bilincselt lábbal ébred. A legapróbb részletekig ki van dolgozva a karaktere. Ő a jófiú a filmben, de nem vagyunk képesek teljesen azonosulni vele. Egyfajta antihős aki a bűnözők módszereitől sem riad vissza. Ez a szerep tette igazi „A” listás sztárrá Gene Hackmant.
Az Ő ellenpólusa a Fernando Rey által eljátszott Alain Charnier drogbáró a „Francia kapcsolat”. Kifinomult, hűvös, elegáns üzletember, aki soha nem mocskolná be a kezét. A két karakter kontrasztját többször is bemutatja nekünk Friedkin. A legjobb példa erre az a jelenet, amikor a Doyle által követett drogbáró betér New York legelegánsabb éttermébe. A melegben, elegáns, kényelmes környezetben finom ételt eszik, jó bort kortyolgat eközben szemben az étteremben Doyle a kipufogófüstben fagyoskodva hideg pizza szeletet majszol, kihűlt kávét iszik és az étteremben dőzsölő Charniert tartja szemmel. Zseniális jelenet és nagyszerűen állítja szembe a két karaktert.
Meg kell említenem még Roy Scheidert is aki ugyancsak nagyszerűen adja vissza Buddy ‘Cloudy’ Russo karakterét. Ő az aki jóban rosszban kitart Popeye mellett. Ő az egyetlen támasza a mindenre elszánt Hackmannek. Scheider ekkor még nem a B (vagy Zs?) kategóriás filmek állandó szereplője volt. A ’70-es években két Oscar jelölést is begyűjtött (másodszor ’79-ben a Mindhalálig zene című filmért) és olyan kultfilmekben szerepelt mint a Cápa vagy a Maraton életre-halálra.
A film Robin Moore regénye alapján készült. Robin Moore regényében a New Yorki rendőrség egyik legnagyobb kábítószerfogásának történetét meséli el. Ernest Tidyman forgatókönyv író csak a történetnek a vázát tartotta meg. Ezt a vázat töltötte meg élettel William Friedkin. A film végig fenntartja a feszültséget egy pillanatnyi üresjárat sincs. Friedkinnek hála a nyomozás legapróbb részletébe is bepillantást nyerünk. A két zsaru keresztes hadjáratának lehetünk szemtanúi, akik számára nincs szabadidő mindenük a munka. 1971-ben a Francia kapcsolat újdonságnak számított. A nézőt arcul csapja a film realisztikus képi világa. A film bemutatja a jó és rossz oldalát nem csak az alvilágnak, de a rendőrségnek is. Több helyen is olvashatjuk a filmmel kapcsolatban, hogy olyan mint ha egy dokumentumfilmet néznénk a New Yorki nyomozók drog ellenes munkájáról.
Az hogy nem egy átlagos krimit kapunk az nem csak a remek színészi gárdának, hanem az ekkor még szemtelenül fiatal William Friedkinek köszönhető. Friedkin megszállottságáról legendák keringenek. Az ördögűzőben különböző kaliberű pisztolyokat rejtett el a felvételek alatt és rendszeresen elsütötte azokat, hogy valódi félelem üljön ki a színészei szemére.
A francia kapcsolat legendás jelenete is ennek a megszállottságnak köszönhető. A filmtörténelem egyik, ha nem a legjobb autósüldözéséről van szó. A film autós üldözése valóságos. Valódi az autóforgalom, amelyen végigszáguldottak, minden figyelmeztetés nélkül. A felvételek legtöbbjét William Friedkin csinálta, mert Owen Roizman -aki ekkor már családapa volt- nem vállalkozott rá.
A jelenetben látható ütközések egyike sem volt betervezve, mindegyik valódi “baleset” volt. Több rendező is (Christopher Nolan a Batman:Kezdődikben, Paul Greengas a Born filmekben) elmondta, hogy a filmjeikben látható autósüldözést a Francia kapcsolat jelenetei inspirálták.

A film vége sem átlagos. Popeye lefüleli a drogszállítmányt, de a nagy ellenfél Charnier elmenekül. Ez előrevetíti, hogy lesz folytatása a filmnek. (Ez már nem ért el akkora sikert mint az első klasszikus) Nem egyértelmű számunkra hogy mi is történt nyitott a film a különböző értelmezésekre. Egyetlen lövés hallatszik, mielőtt a film hirtelen véget érne.

Ha tehetitek eredeti nyelven nézzétek meg a filmet. Mert bár nagyszerű a magyar szinkron, engem elképesztően idegesített végig hogy a magyar fordításban Bagoly volt Doyle beceneve. Pedig a Popeye nevet világos miért kapta a karakter, nagyon illik rá. Viszont ez a folyamatos Baglyozás…. Engem kiborított.

Egy tökéletesen megkomponált krimit kapunk, amit vétek kihagyni. Érdekesség hogy ez volt az első R kategóriás film, amely megkapta a legjobb filmnek járó Oscar díjat. (Az éjféli Cowboy 1969-ben X besorolású volt és csak később minősítették át R besorolásúvá) Összesen 8 kategóriában jelölték Oscar díjra és ebből 5 arany szobrocskát el is vitt a film. Friedkin lett a legjobb rendező Hackman pedig a legjobb színész. Friedkin életművében 2 igazán zseniális és maradandó mű van. Ez az egyik...

6 komment

  1. Épp a minap néztem meg,és még mindíg ütös!Semmit nem vesztett feszültségéböl az évek múlásával sem.Úgy tudom ezt is újra rendezik!?

  2. Atomzsír film. Meg is nézem. Kedvenc részem amikor Pápáj üldözi a “békát”.
    Meg az elején az a sittesnigger bár, az milyen már, a drogokból kevert koktél.
    Nagyon jó.

  3. @COLT: Pedig nagyon nagy klasszikus. Már csak az autós üldözés miatt is ajánlom. Meg hát nem hiába kapott 5 szobrocskát. Szóval ha van időd szánj rá egy kis időt. Szerintem érdemes. 🙂

  4. tulajdonképpen minden ezzel a filmmel kezdődött, Friedkin és egy másik fenomenális rendező, valami Don Siegel :-), ugyanabban az évben egy műfaj új alapjait rakta le, őket azóta is másolják…ööö illetve követik a hívek 🙂

  5. Engem az előzetesek valahogy nem kötötték le a figyelmem, de rászántam magam és megnéztem úgy 2-3 éve. Nem bántam meg, Hackman egyik legjobb alakítása.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *