11

London Boulevard

A London Boulevard tipikusan azt „Azt hitte” kategóriában tartozik. William Monahan A tégla forgatókönyvéért átvehette a sokak szerint nem (többek szerint meg igen) megérdemelt Oscarját, ám a díjnak annyira megörülhetett, hogy úgy gondolta maga is le tud vezényelni egy olyan művet, ami a gengszterek világába kalauzolja el a nézőt. Azt hitte, hogy elbír a feladattal. Részünkről pedig semmi okunk nem volt kételkedni ebben, ha úgy gondolja, hogy elbír a nagy feladattal, hát had csinálja.

Mithcell (Colin Farrell) alig lépett ki annak az intézmények a falai közül, amelynek vendégszeretetét élvezte az elmúlt években és máris visszatérhetne egykori munkájához. Azonban a férfi nem szeretne újra börtönbe kerülni és ahhoz sem fűlik a foga, hogy megint az alvilágban tevékenykedjen. Éppen ezért tisztességesebb meló után néz, fel is veszik egy fiatal, szomorú és összetört sztár mellé testőrnek. Ám a múltja csak utánanyúl, nem akarja elereszteni a férfit, a helyi gengszterfőnök magasról tesz Mitchell nagy terveire, a kegyetlen vezér újra a csapatban akarja tudni.

Monahannak nem ártott volna, ha leül és megnéz legalább egy Guy Ritchie filmet, ha mást nem is, hát a Spílert. Vagy ha éppen Quentin Tarantino akad a kezébe, az sem lett volna probléma. Ezekből lehetett volna tanulni, esetleg lemásolhatott, átemelhetett volna ezt-azt, nagy baj nem lehetett volna, ha ezzel jobbá teszi a produkciót. A forgatókönyvíró rendezői debütálása talán csak az első és végső percekről voltak határozottabb elképzelései, tudta miképp akar nyitni és a befejezést is ismert. Az e között tátongó lyukat, cirka másfél órát kellett betömni, amit meg is tett, bár leginkább úgy fest, mintha csak jeleneteket tette volna egymás után, míg össze nem állt a film.

Az összes szereplő dohányzik, miután elnyomták az egyik máris a szájukban a következő szál. Vannak filmek, ahol egyes karakterek kezében egyszerűen jól áll a dohány, ha nem szívna el 10 perc alatt legalább négyet, akkor esetleg meg is sértődnénk. Ám a London Boulevardban teljességgel érződik, hogy „muszájból” gyújtanak rá, azért, mert a forgatókönyvben le van írva, azért mert ezt mondták nekik, így füstölnek. Meg kellett volna húzni a határt, sajnos ez így elég erőltetett.

Colin Farrell teljesítménye hullámzó, bár legalább jeleneteinek nagy többségében uralja a vásznat. Kár, hogy nem írták meg jobban karakterét, előfordul, hogy csak nagy szemekkel bámul maga elé és mintha a rendezővel együtt maga se tudná, hogy mi legyen a következő lépése. Knightley feladata gyakorlatilag kimerül annyiban, hogy jól kell kinéznie és olykor-olykor csücsörített szájjal pislog a világra. Jó előre sejthető, hogy az ex-fegyenc/testőr és a maga alatt lévő színésznő között kialakul a vonzalom, de mégis értetlenül vakarjuk a fejünket, mikor egymás karjaiban kötnek ki. A helyzet adja magát, csak éppen a miért hiányzik. Miért és mikor kedvelték meg egymást ennyire? Szinte adta magát a lehetőség, hogy Ray Winstone-t szerződtessék a kegyetlen gengszterfőnök szerepére, benne legalább nem csalódunk. Ben Chaplin kilóg, rossz filmet választott, Anna Friel pedig nem kap elég teret, alig látni. Winstone mellett David Thewlis, a celeb jobbkeze hoz még kellemes perceket.

A London Boulevard egy tapasztalt rendező kezében sokkal nagyobbat is szólhatott volna, Monahan azonban elbaltázta, várjuk, hogy vége legyen a bevezetőnek, ami egy idő után úgy tűnik, hogy hiába, mert csak nyújtja, nyújtja, mint egy rétestésztát. A rendező mintha elaludt volna a forgatáson és a vágószobában, későn kapott észhez. Sajnos 40 %-nál többet nem lehet adni rá. Talán érdemesebb lenne elolvasni az alapanyagot, Ken Bruel könyvét, szinte biztos, hogy élvezetesebb olvasmány lenne, mint ezt a filmet nézni.

imdb: 6,4
rottentomatoes: 30 %

11 komment

  1. Kár:( Pedig nagyon reméltem hogy lesz egy jó kis Guy Ritchies Layer Cakes gengszteres szórakozás.

  2. ma fogom végre megnézni, előtte nem olvasom el, majd utána, hogy ne befolyásolja az írásod, de utána majd jól megkritizállak, vagy 1etértek.

  3. Elég gyenge volt. Farrell néha tényleg csak úgy mászkált cél nélkül. Frielből lehetett volna több. A cigizést inkább lazának akartak beállítani, de csak felesleges erőltetettség volt.

  4. Hát végülis megnéztem…
    A trailer alapján azt hittem valami nagyon kúl dolog lesz.
    Lehetett volna, megvan hozzá minden.
    1. London
    2. alvilág
    3. jó karakterek
    4. jó alaptörténet
    Mégse sikerült valamiért…
    :S:S

  5. Az utolsó mondat a lényeg. A könyv valóban jobb, viszont ha elolvassátok akkor például kiderül, hogy abban sem dohányoznak kevesebbet, sőt a bagó mellé majdnem minden szereplőnek jut egy csepp látens alkoholizmus is. A forgatókönyv íróról meg annyit, hogy tény, hogy nem lett ez a film túl jó munka, viszont láttam már Guy Ritcie-től meg Tarantinotol is gyenge filmeket. Szerintem csak a Tégla után nagyok voltak az elvárások és sajnos gyengébbet alkotott. Egyébként részben a színészek hibájának is tartom ami a karakterekkel történt, hiszen a könyvben nagyon kidolgozott karakterekkel találkozhatunk és azért a színészek munkakörébe beleférhetne az az elvárás is, hogy veszik a fáradtságot és elolvasnak egy 240 oldalas könyvet. Máris hitelesebb lenne az alakításuk.
    Mindenesetre aki szertne nem csalódni magában a történetben, az szánjon rá 5 órát arra, hogy kiolvassa a könyvet, mert nagyon érdemes. Én speciel a könyv miatt néztem meg a filmet, még angolul. Nagyon adta és nemrég a kezembe akadt egy magyar példány is, a fordítás sem lett rossz.

  6. Monahan ügyesen próbálja palástolni a nagy semmit, színészei bolyonganak, a kúlnak szánt jelenetek, zenék, beállítások pedig félóra után fárasztanak. Nem jött össze.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *