Dominic Murphy rendezésében fog készülni az A Gift From the Culture film, amely Iain M. Banks sci-fi író (a képen balra) egyik történetén alapszik. Murphy Shane Smith-szel közösen fogja írni a forgatókönyvet.
Banks első sci-fi regénye, az Emlékezz Phlebasra nagy sikert aratott. Banks ebben a regényben mutatta be először a Kultúrát, amely több Banks regénynek szolgál keretként. Bár sokan űroperaként tekintenek a Kultúra-regényekre, Banks sok ponton tágítja a műfaj kereteit. Művei nyelvi, kompozíciós és gondolati szempontból biztosan felülmúlják a legtöbb (ponyvaregény eredetét levetkőzni képtelen) sci-fi alkotást. Nem mindegyik Banks sci-fi játszódik a Kultúrában, de ezek is legalább olyan gazdagon kidolgozottak, sőt, az egyik legjobb nem-kultúra regényben, The Algebraistban bemutatott világ – Banks állítása szerint – trilógiává nőheti ki magát.
A fő civilizáció Banks Sci-fi világában a Kultúra (Culture). Ez egy galaxis méretű metakultúra, amelynek alapelve az egyén lehetőségeinek biztosítása és az egyének egyenlősége. Az egyént jelenti itt az összes férfi, nő, hermafrodita, robot, űrhajó. Minden, ami értelmes, vagy képes beszédre, vagy jószándékkal a kettőnek bármelyikét rá lehet húzni. Mivel a géntechnológia olyan fejlett, hogy végtagok visszanövesztése, az agy lebenyei által kiválasztott drogok használata, sőt, a pár hónap alatt elvégzett tudatos nemváltoztatás lehetséges, jóval liberálisabb és valamivel perverzebb társadalomról van szó, mint sajátunk. Emellett, mivel megtehetik, nincs a Kultúrában szegény és gazdag. Még egy érdekességet kell megjegyezni: a Marain. Ez a beszélt nyelv, mely mesterségesen lett kialakítva, hogy lehetőség szerint a legtöbb ismert létforma tudja kiejteni, a lehető legtöbb szinoníma álljon rendelkezésre a pontos információcsere érdekében, valamint nincsenek benne sem nevek, sem magázás, sem semmi, birtoklást kifejező szerkezet, ezáltal is a kultúra tagjaiba nevelve a teljes egyenlőséget. (wikipedia)
Murphy leginkább reklám-és videoklip készítőként ismert, két munkáját alant megtekinthetitek.
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Nekem teljesen megfilmesitehetetlennek tunnek a Culture regenyek, de ha lesz ebbol valami, megnezem.
@FayeFaye: én se nagyon tudom elképzelni, hogy lehet megfilmesíteni őket. Bár némelyikben van annyi történeti potenciál, hogy filmre lehessen tenni, de magát a hangulatot, az egész sorozatot belengő kultúra-érzést szerintem lehetetlen.
yess!!!! (remélem nem basszák el naggyon-durván)
@Before: A játémester nagyon is jó film-alapanyag, ám nehezen hiszem, hogy az atmoszféra/történet a vérbeli sci-fi és Banks-rajongókon kívül vonzana más közönséget.
Amúgy bízom benne, hogy a háttér megalapozására nem az 5 percbe sűrített montázs + narráció módszerét fogják alkalmazni. A regényekben megalkotott világ struktúrája szinte teljes egészében a párbeszédekből érthető meg, elég nagy ballépés lenne a rendező részéről ha nem a Banks által kitaposott ösvényen járna.
csak az Emlékezz Phlebasra címűt olvastam és nem jött be annyira (amennyire dicsérték). a világ tényleg jó, de nekem túl szerteágazó, túl sok mindent szuszakoltak bele. amolyan kalandozós sztori, nem volt igazán csavaros. :((
de teszek még próbát, ha kölcsönkapom valamelyik másikat :))
tetszik
A Játékmester csillagos ötös.. azt megnézném!
A Holtpont is jo lenne. Abban szinte csak urhajok es dronok a szereplok. 🙂
Részben az utóbbi idők legjobb híre, részben viszont én is félek tőle, hogy az eredeti formában nem igazán lehet vászonra vinni…
@Bobzen: a játékmester az annyira kevéssé kultúrás, hogy pont ott lenne a legkisebb probléma. Amúgy nekem is az tetszett a legjobban, nem vagyok egyébként nagy Banks-rajongó.
Mondom, a sztorik filmre vihetők (bár dramaturgiailag sokat kell csiszolni rajtuk), de maga a Kultúra, az összes finomságával nem igazán.
Én csak a Játékmestert olvastam, de az remek. Félek a film nem lenne az igazi…
Én nemrég olvastam a Phlebast, nem rossz, de annyira nem tartottam mélynek, mint mondják, inkább olyan keverék (azt elfogadom, hogy nem szimpla ponyvaregény és nagyon jól van megírva, de azért nagyon sokan vannak előtte a sorban irodalmi érték tekintetében).
Szerintem nagyon jó filmalapanyag, van benne jó sok akció és pont annyi “filozófia”, amennyi kell is egy ütős filmhez. Kérdés persze, ki csinálja meg, mert el is lehet szúrni…
Na, látom demonstráltam “az előbb kommentelek aztán elolvasom figyelmesen is” típusú kommentelőt, hiszen írod, hogy ki rendezi.
Tehát a kérdés úgy hangzik helyesen:
Kérdés persze, hogy csinálja meg az ürge, mert el is lehet szúrni. Viszont ha jól eltalálja, akkor berobbanhat vele…
Szerintem akkor tudnak belőle jó filmet csinálni, ha nem ragaszkodnak nagyon a regényekhez. Például az nagyon tetszett, amit a Csillagporral csináltak, sok helyen változtattak, a film ettől filmesebb, mozgalmasabb lett, de mégis megőrizte a regény jellegét is.
Az Emlékez Phlebasra-t szerintem ne elsőnek olvassa senki, elsőre félbehagytam, de a Nézz a szélbe után újraolvastam és nem bántam meg (a Fwi-Songos rész marha jó). Eddig talán a Játékmesternek volt a legmozgalmasabb a sztorija, az nagyon tetszett, a kedvencem mondjuk egyértelműen a Fegyver a kézben. Nem a filmszerű cselekményen van bennük a hangsúly az biztos, de a világ az nagyon jó.
A Fegyver a Kezben nalam is kedvenc. A Holtpontot tudnam a legkevesbe latni filmen – olvasas kozben allandoan ugy kepzeltem el a hajokat, amint beszelgetnek, mint korai rajzfilmfigurakat hatalmas szemmel, mint a raketak a looney tunesban. Ha jol emlekszem a Gift from the Culture-ben leginkabb human basic szereplok vannak, ami jobban megfilmesitheto.