Mel Gibson

Nosztalgiázni jó! És van, aki abból él, hogy tudja, hogy sokan szeretik felidézni a régmúlt időket. David Hassellhoff tisztában van vele, hogy manapság már csak úgy tud labdába rúgni, ha egyszerűen magát hozza nagy örömmel indult világkörüli útra egy retropartival. Dévényi Tibi bácsi is rájött arra, hogy soha nem késő arra, hogy DJ-ként régi számokkal pörgesse fel közönségét és vígan dobálja pöttyös lasztiját a tömegbe. Sylvester Stallone szintén megpróbálta meglovagolni a nagy nosztalgiahullámot, de ideje lenne belátnia, hogy nem tud talpon maradni deszkáján. Ugyan akadt néhány szép megmozdulása, amelyeket a parton álló közönség megtapsolt, azonban ha továbbra is erőlködik könnyen megeshet, hogy maga alá temeti a víztömeg. Bár amíg 10-15 millió dollárt szurkolnak le neki, addig azt csinál, amit akar és addig esik le szörfdeszkájáról, amíg nem szégyelli.

2010-es tesztoszteronbombája jókor robbant. Kellett már egy efféle szórakozás, ahol nem holmi tejfelesszájú ficsúrok próbálnak mindenre elszánt tekintettel úgy megemelni egy fegyvert, hogy közben ne váljanak nevetségessé. Kissé megijedhettünk, amikor a folytatásnál már pedzegették, hogy esetleg a fiatalabb közönséget is megpróbálják behúzni a mozikba. De még idejében észbe kaptak, hogy mely korosztálynak is készült a film. Sajnos a harmadik részre Stallone teljesen elfelejtette, hogy mit is akart pár évvel ezelőtt. Magyarázkodni persze lehet, de minek? Abszolút nem várta senki, hogy amikor „friss vért pumpálunk a franchise-ba” jelszó alatt fiatalabb, kigyúrt emberkékkel turbózzák fel a csapatot. Nem számít, hogy az ifjú titánok kedvelhetőek-e vagy sem, nekik nem szabadna itt lenniük. Olvasd tovább →