0

Röviden: Hadik / Űrpiknik / Hab

írta Nikodémus

Hadik – Bevágtatott hát a mozikba a nemzeti filmgyártás új irányának egyik első példánya, és mint ilyen, hálátlan szerepre van kárhoztatva. Mint ahogy a Vajna-korszak első hírmondóit (épp tíz éve), úgy a Hadikot is túlzott ellenszenv fogadta, ami utólag is rengeteget fog rontani a megítélésén. Pedig Szikora János becsülettel odatette magát, színházi rendezőként ennyi tellett tőle. Nem is itt van a baj, s nem is ott, hogy a magyar huszárlegendárium legdicsőbb hőstettét gyakorlatilag puszta akciófilmként próbálják nekünk eladni. Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró valamit nagyon benézhetett, mert hiába a kiváló színészek (Trill Zsolt, Molnár Áron, László Zsolt), az érvényes jellemábrázolás sajnos nem helyettesíthető pár bombasztikus snittel és néhány békés idill-jelenettel. Érezhető, hogy ekkor a kamera is sutább, a jelenetezés is gyengébb: manapság már nem elég egyszerűen bemutatni, hogy a hős harcosok a csaták szünetében csipkelődő haverok, boldog családapák vagy kedélyesen poharazgató bajtársak. A személyes bosszú motívuma ide-oda lengedezik a cselekményvázon, a finálé pedig, tele következetlenséggel, tényleg alaposan lerontja az összképet. A látvány persze rendben van (látszanak a filmre költött milliárdok), a csaták izgalmasak, de még mindig egyetlen érvényes magyar huszárfilmünk van: Sára Sándor 80 huszárja.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Szíriusz (1942)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Nem csalás, nem ámítás, itt az első magyar sci-fi mozi! Hamza Dezső Ákos korának elismert műfajfilmese volt, a háborús Magyarország virágzó filmiparában nekivágott hát egy tudományos-fantasztikus film készítésének. Sergius professzor (Baló Elemér) a kalandvágyó Tibor Ákos grófnak (Szilassy László) mutatja be először legújabb csodaszerkezetét, melynek segítségével állítólag utazni lehet az időben. A fiatal, fess gróf él a lehetőséggel, és visszautazik Mária Terézia korába, hogy ott találkozzon a titokzatos szépségű Rozalinával (Karády Katalin) és saját ükapjával. A Szíriusz persze inkább szerelmi melodráma (és óvatos oldalvágás a képzelt náci felsőbbrendűségnek, erős társadalmi töltettel), de azért finoman elgondolkodtat az időutazás-paradoxonok némelyikén. A látvány itt-ott pedig még mai szemmel is lenyűgöző.