0

Mank

írta Nikodémus

Ha David Fincher filmet rendez, arra érdemes odafigyelni. Legyen szó nagyvárosi bűndrámáról, fekete humorú szatíráról vagy melankolikus életrajzi portréról, korunk posztmodern veszteségkrónikása rendre a magunk köré szőtt álvalóságok fojtogató szorítását, s a bennük való elveszettségünk okait kutatja. Ezúttal úgy tűnik, Fincher hat évnyi producerkedés és sorozatkészítés után könnyedebbre vette a figurát: legújabb nagyjátékfilmjében elhunyt édesapja hátrahagyott forgatókönyvéből meséli el nekünk Hollywood egyik legnagyobb mítoszát, Orson Welles Aranypolgárjának születését, mégpedig a forgatókönyvíró, Herman J. Mankiewitz szemszögéből.

Olvasd tovább

2

Az Aranypolgár (Citizen Kane, 1941) – filmkritika

“Rózsabimbó… élve vagy halva”

Drótkerítéssel körülvett hely. A hatalmas területen, amit körbezár, a ködben egy kastély áll. Talán Csipkerózsika vagy egyéb mesebeli lények lakják? Nem! A kastély egyik szobájában egy haldokló, utolsó szava: „Rózsabimbó”, kezéből kiejti a havas házat tartalmazó üveggömb… Meghalt. Ezután híradó képeket látunk, narrátor beszél Charles Foster Kane életéről. Ő volt ugyanis az az ember, aki meghalt. A rövid híradós összevágás után a jelenlevők beszélgetnek, kellene még valami ebbe az alkotásba. Ki kell deríteni mi volt az a Rózsabimbó. A nyomozással pedig kirajzolódik elénk ki is volt Kane.

Olvasd tovább