Author: Armida

Egy koreai  gyöngyszem.
Amikor először megnéztem a trailert, azt gondoltam, ezt az filmet én tuti nem nézem meg, de aztán mégis, és most már nem bánom. A történet röviden annyi, hogy egy lány, Young-goon (Im Soo-Jung) az elmegyógyintézetbe kerül. A film szépen apránként mutatja be, a páciensek gondjait. Minden karakter nagyon részletesen kidolgozott és a színészek fantasztikus munkát végeztek, én nagyon sokat nevettem rajta, főleg akkor, mikor Young-goon szitává lő mindenkit a kezével. Akkor se lepődjetek meg, ha a háttérben elgurulni láttok egy embert, vagy ha egy páciens felszáll az ágyából, mint egy Jumbo Jet és a csókjelenet, az tényleg elképesztő. Rain aki baromi nagy sztár a hazájában, nagyon édes, és jobban is jódlizik, mint Szandi.
Kicsit art, kicsit szürreál, de eszméletlen nagy film. Youtubeolható.

Trailer

Ez itt a lányoknak.

Ez pedig a srácoknak.

Ez pedig egy szakszerű leírás

Az egyik legunalmasabb  japán film amit valaha láttam.
Nézzük meg, hogy miért is? A középiskolai fesztiválra készülnek a lányok, és a performansz előtt három nappal kiszáll az énekes. Keresni kell hát valakit, aki beugró lesz. Megtalálják és próbálják kiképezni a feladatra, de baromi nehéz dolguk van, mert az új tag egy koreai cserediák. Kész. Sztori vége.

Olvasd tovább →

Aihara Ryo (Narumi Riko) egy nagyon hallgatag és magányos diáklány. Még mobilja sincs, de emiatt nem is aggódik. Szerinte szörnyű, mikor valakinek van telefonja, de soha nem szólal meg, soha nem keresi senki. Egy nap, sétálgat a parkban, mikor telefon csengést hall. Keresi-keresi honnan szól, aztán megtalálja. Mikor felveszi és szétnyitja a kagylómobilt, nagyon megdöbben, mert amit a kezében tart, az csak egy játékteló. Itt már éreztem, hogy megint sikerült egy érdekes filmet találnom.

Olvasd tovább →

Komatsu Nana helyet keres a vonaton és egy lány mellé ül le. Az időjárás miatt a vonatuk megállásra kényszerül és várniuk kell. A két lány beszélgetni kezd és kiderül hogy mindkettejüket Nana-nak hívják.
Később újra találkoznak. Mindketten ugyanazt a lakást szeretnék kivenni, de aztán arra jutnak, hogy közösen bérlik majd. Innentől összefonódik a sorsuk, kezdik megismerni egymást, barátnők lesznek, annak ellenére hogy teljesen különbözőek. Ōsaki Nana, rock énekes, van egy bandája is, még Komatsu Nana, akit csak Hachi-nak becéznek az a rózsaszín típusú lány. Van barátja, de nem titkoltan nagyon tetszik neki, az egyik legnépszerűbb zenekar (Trapnest) gitárosa, Takumi.

Olvasd tovább →

Az első kettő Ju-on, még alacsony költségvetésű tévéfilm volt és csak Japánban játszották, de akkora sikere volt, hogy az író rendező Shimizu Takashi úgy döntött hogy a mozikba is bejuttatja a filmet. El is készítette őket, sőt a remake-ek is az ő alkotásai, kivéve a legújabbat, a The Grudge 3-at.

Ju-on – A harag

“A hatalmas harag szorításában meghalt ember átka ott gyűlik össze és hat, ahol az áldozat egykoron élt. Aki kapcsolatba kerül vele meghal, és egy új átok születik.” – ezzel az intróval kezdődik a film és a következő jelenetben már azt látom, hogy egy férfi csurom vér, aztán ugrunk az időben és elkezdődik a csinadratta japán módra.

Olvasd tovább →

A Hong Kongi ikerpár – Danny Pang Fat és Oxide Pang Chun – nekem a kelet Larry és Andy Wachowski-ja.

A szem

A történet ott kezdődik, hogy Mun (Angelica Lee Sin-Jie) a 20 éves vak lány szaruhártya-átültetésen esik át. A kórházban lábadozás közben megismerkedik és összebarátkozik a mellette lévő ágyon fekvő Ying Yinggel, akinek agydaganata van. ( engem csak az angol felirat világosított fel, hogy Ying Ying kislány és nem kisfiú, pedig magyar szinkronnal fiú hangja van). Elérkezik a nap, mikor le lehet venni Mun szeméről a kötést. A családja ott van a nagy pillanatnál, az orvosok, asszisztensek is figyelik a reakcióit. Először természetesen csak elmosódott foltokat lát, de egy vak ember számára ez már hatalmas előrelépést jelent.

Olvasd tovább →

Sato Touya rendezte élőszereplős tévésorozat Kuroda Iou azonos című mangája alapján.
A sztori rém egyszerű, egy 14 éves lány Hayashi Niko (Ohgo Suzuka- aki az Egy gésa emlékirataiban a kislány főszereplő volt) különleges képességgel rendelkezik. A hangjával manipulálni tudja az embereket. Ez hamar kiderül és egy férfi fel is bérli, hogy oldjon meg bizonyos rejtélyes ügyeket. Amíg az első ügyén tüsténkedik, véletlenül találkozik Sudo Iichiro alias Robo-val (Matsuyama Ken’ichi- Death Note, A tea íze, Yamato) aki egy különös figura. Nagy kedvence egy robotos mese és gyűjti is a játékait. Robo később nagy segítsége lesz a lánynak és ketten fognak nyomozni.

Olvasd tovább →

Nagyon ritka az, amikor az eredeti filmek gyengébben muzsikálnak, mint a remake-ek, nos, a Ringu-filmek pont ilyenek. Haladjunk szépen a megjelenések ideje szerint.

Ringu

Még 1998-ban rendezte Nakata Hideo, Suzuki Koji azonos című regénye alapján. Ha esetleg van valaki aki még az amerikai változatot ( A kör) sem látta, annak kis bemelegítő:
A film két tini lány beszélgetésével indul. Egy elátkozott videokazettáról diskurálnak, elmesélik, hogy aki megnézni ez a videót, az utána telefonhívást kap, amiben egy hang azt mondja, hogy az illető egy hét múlva meghal.
Egyre többen beszélnek erről a szalagról, főleg a fiatalok körében terjed. Ez felkelti  Asakawa Reiko (Matsushima Nanko- ő Japánban a legjobban fizetett színésznő) riporternő figyelmét és nyomozni kezd az ügyben. Diákokat hallgat meg, interjúkat készít és ostoba babonának képzeli az egészet, míg nem kíváncsiságból megnézi a szalagot. A cselekmény innentől bontakozik ki, hatalmas ötletnek tartom, hogy a készítők visszaszámolnak, ahogy egyre fogynak a napok, úgy jár az ember agya, hogy mi is lehet a megoldás, hogyan lehet életben maradni?

Olvasd tovább →

Matsubara Yoshimi (Kuroki Hitomi) egy elvált anya, aki kislányával egy lerobbant többemeletes lakóházba költözik. Felújítás, bebútorozás, minden halad a maga megszokott rendjében, mégnem Ikuko, a kislány (Kanno Rio) a tetőre téved. Amikor az anyja rátalál egy piros, nyuszis táskát cipel magával. Becsületes megtalálók révén, le is viszik a földszintre, de a portás azt mondja nem tudja kié lehet, mivel az egész tömbben Ikuko az egyetlen gyerek. Felajánlják a kislánynak hogy megtartsa a piros, nyuszis táskát, de az anyja nem engedi. Napokkal később, mikor az anya leviszi a szemetet, látja, hogy a piros, nyuszis táska a kukában van. Senki sem jelentkezett érte.

Olvasd tovább →

Kim Ki-duk tizenkettedik játékfilmje elégikus példázat egy 60 éves öregember plátói szerelméről, aki egy nyílt tengeren horgonyzó hajón él. Az idős tengerésznek egy vonzó 16 éves lány a társa, akit kiskorában talált meg, maga nevelt fel, majd beleszeretett. A férfi tehetséges íjász, és türelmesen számolja a lány tizenhetedik születésnapjáig hátralévő napokat, amikor tervei szerint elveszi őt feleségül. Egy nap jóképű fiatal srác érkezik az öreg hajóra. A nevelőapa csalódottan látja, hogy fiatal menyasszonyának a fiú tetszik. Az öreg számára, aki ősi szertartások tisztelője, íjának három lényeges szerepköre van: gyors és biztos fegyver, amivel megvédheti önállóságát, ami megmondja a jövőt, továbbá hangszerként lehet rajta játszani. Az íjhoz tartozó hegyes nyilak férfiasságának, erejének szimbólumai.

Olvasd tovább →

Egy szavak nélküli, érzelmekkel teli lenyűgöző dél-koreai film.

Egy hajléktalan fiatalember (Jae Hee- Evil Twin, horror) minden reggel motorjával járja a várost, és szórólapokat tesz ki a házak ajtajára, hogy este betörjön oda, ahol nincsenek otthon – azaz nem mozdították el a kitett hirdetéseket. A célja nem a vagyonszerzés, mindössze szállást keres, ahol meghúzhatja magát éjszakára. A fiú a “szíves vendéglátásért” cserébe még fizet is, hiszen másnap reggeli távozása előtt kimos, kitakarít és megjavítja az elromlott háztartási gépeket. Az élete akkor változik meg gyökeresen, amikor találkozik egy gyönyörű és gazdag nővel (Lee Seung-yeon), aki tönkrement, boldogtalan házasságban él. A fiú később megmenti a nőt a férj karmai közül. Kettejük egészen furcsa kapcsolata kezdődik el ekkor. Szótlanul járják a nagyváros utcáit, s ugyanazt a rituálét folytatják ketten, mint addig a fiú csinált egyedül. Nem szólnak egymáshoz, nem szólnak máshoz sem, mégis hihetetlen mélységű kapcsolat alakul ki közöttük, amely többet ér minden szónál. A rendező hihetetlen érzékkel és fantasztikus képekkel ábrázolja ezt a különleges, megható, lenyűgöző kapcsolatot.

Olvasd tovább →