0

Könyvajánló – A film mint mozgás

Gazdag történeti, elméleti és esztétikai gondolatgyűjteményt kínál a szerző, mely alighanem minden filmrajongó figyelmére érdemes. A filmszakma szereplőit pedig ő maga így szólította meg egy televíziós interjújában félig humorosan, félig komolyan: „Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa, soha többé nem mer rossz filmet csinálni.” A film mint mozgás jól rendszerezett eszmefuttatásait mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar film elemzése, sokszor meghökkentő összevetések, fekete-fehér és színes fotók támasztják alá.

Noha a könyvben minden benne van, amit az új, digitális korszakváltás idején a film szépségéről tudni kell, mégsem egyszerű összefoglalása ez a filmvarázs százhúsz év alatt született és mai elméleti magyarázatainak. A szerző kiindulópontja szerint a film nem audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a mozgás és a kép művészete. E látszatra egyszerű tétel kibontásakor A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat, másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások elmélete, az autoszelekciós szerepválasztás leírása, a szín-montázzsal, a totálkép művészi rangjának visszaadásával kapcsolatos megfontolások. Mindez fölös tudományoskodás nélkül, közérthető, olvasmányos stílusban. (Forrás)

Bokor Pál: A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról, Atlantic Press, 576 oldal, 2015, 6800 Ft

Az eddig megjelent kritikákból:

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

A partiállat táncra perdül

A sztárok is zavarba jönnek a sztároktól. Melissa McCarthy például belepirult, amikor A partiállat (Life of the Party, hazai bemutató: május 10.) című új vígjátéka forgatásán egy táncszámot kellett felvenni, és a rendező (aki egyúttal a férje) bemutatta neki tWitch-et. A hiphop koreográfust (aki Magic Mike XXL-ben, a Step Up három részében és a Stomp the Yard-ban is szerepel) azért hívták el a forgatásra, hogy segítsen összehozni a nagy 80-as évekbeli buli során előadott, akrobatikus elemekkel tűzdelt táncot.
– Ott álltam hülyén felfújt hajjal, kék flitteres ruhában, körülöttem a lányok hasonlóan felturbózva meg a rengeteg statiszta meg a stáb, és úgy éreztem, hogy álmodom – lelkendezett újságírók előtt Melissa McCarthy. – Bele kellett, hogy csípjek magamba! Egy álom ott valóra vált. Azután kemény munka következett, míg összehoztuk a 80-as évekbeli táncot… de amikor maga tWitch mondja az embernek gondterhelten, hogy „hú, ezt még gyakorolnunk kell kicsit”, az feledhetetlen élmény!

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Örökbefogadás (1975)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Kata (Berek Kati) negyvenéves korára magára marad. Férje meghalt, gyereke nincs, nős szeretője pedig nem vállalja fel kapcsolatukat. A kicsi, szerényen berendezett Duna-menti lakásban ordít a magány. Csakhamar intézetis lányok érkeznek a faluba, s egyikük, a visszahúzódó Anna (Vígh Gyöngyvér) közeledni kezd az asszonyhoz. Rokonlelkek találnak egymásra, s bár végül mindkettőjük vágya teljesül, mégsem lesznek boldogok. Mészáros Márta Arany Medve-díjas filmje, az Örökbefogadás klasszikus révbeérés-történet helyett komor színekkel festi le két súlyosan sebzett lélek bolyongását a Kádár-korszak fásultságba merevült Magyarországán. Hernádi Gyula és Grunwalsky Ferenc érzékeny forgatókönyve a lényegre szorítkozik, Koltai Lajos kamerája empatikus egyszerűséggel siklik, a színészek pedig megindító eszköztelenséggel játszanak. Akarhatjuk-e ép ésszel, hogy vágyaink mindent felülírjanak? Képesek vagyunk-e felvállalni, hogy sebzők és sebezhetők vagyunk? Tudunk-e ragaszkodás nélkül szeretni?

(Megjelent: Új Ember, 2018. március)

1

Hang nélkül (A Quiet Place)

írta Minime

A csend nyomasztó szimfóniája.

John Krasinski társíró-rendező-főszereplő egy olyan „misztikus” témát ragadott meg és ábrázolt filmjében, amelynek a mindennapi életünkben egyre kevésbé élvezhetjük áldásos és megnyugtató hatását, ez pedig nem más, mint a csend. Minden előnye ellenére azonban a csend tud félelmetes, nyomasztó és ijesztő lenni, amitől megfagy az ereinkben a vér, amikor halljuk saját szívverésünket, és minden apró neszre összerezdülve, a levegő surranását is kiáltásként érzékelve roppan össze minden biztonságérzetünk. A csend paradox módon sugall egyfajta biztonságot és kelt félelmet, amelyet Krasinski mozijában mindkét aspektusból egyértelműen megtapasztalhatunk.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Főszerepben Budapest

A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz. (Forrás)

Basa Balázs, Názer Ádám: Itt forgott – Főszerepben Budapest (Nemzetközi filmek), Akadémiai Kiadó, 248 oldal, 2014, 3500 Ft

1

Hír- és trailercsokor

Dörzsölheti a tenyerét a Disney: a Bosszúállók: Végtelen háború az első három nap alatt 250 millió dollárt keresett Amerikában. Ugyanez a szám a világ többi feléről (összesítve) 380 millió dollár (Kína nélkül, ott csak május 11-én debütál a film). 630 millió: brutális nyitány, és hol van még a vége? (ScreenRant)

Újabb női taggal bővül a Star Wars IX. epizódjának szereplőgárdája: a már megszellőztetett Mara (talán kiemelik őt a Zahn regényekből?) után állítólag egy 18 és 26 év közti korú, Caro nevű karakter is szerepelni fog JJ. Abrams filmjében. (ThatHashtagShow)

Miközben Tarantino is dédelgeti egy különálló Star Trek-film tervét, a Paramount le akarja szerződtetni S.J. Clarkson rendezőnőt (Jessica Jones, Defenders, Bakelit, Orange is the New Black), hogy leforgassa J.D. Payne és Patrick McKay forgatókönyvét. (Hollywood Reporter)

A valaha szebb napokat látott John Woo (Tökéletes célpont, Rés a pajzson, Ál/arc) egyik korai remekét, A bérgyilkost készül újra leforgatni. A főszereplő Lupita Nyong’o (12 év rabszolgaság, Fekete párduc) lesz. (Deadline)

Több más filmrendező után Martin Scorsese is kritizálta a kritikagyűjtő és -összesítő oldalakat (Rotten Tomatoes, CinemaScore): a TCM Classic Film Festivalon tartott köszönőbeszédében kifejtette, “ezek az oldalak azt a borzasztó elgondolást erősítik meg a köztudatban, hogy minden alkotás felett azonnal ítéletet kell hozni, még mielőtt a közönségnek egyáltalán lett volna ideje megnézni az adott filmet. Nincs idejük megnézni, egy kicsit kérődzni rajta, aztán önállóan eldönteni, hogy milyennek találták a látottakat. Így aztán a nagy, huszadik századi művészeti ág szigorúan a tartalomra korlátozódik.” (Entertainment Weekly)

Április 30-án szívelégtelenség következtében elhunyt Michael Anderson angol rendezőlegenda, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az 1956-os 80 nap alatt a Föld körül, az 1975-ös Neveletlenek, az 1976-os Logan futása és az 1977-es A gyilkos bálna. (24.hu)

Cseke Eszter és S. Takács András, a díjnyertes, nagysikerű On The Spot dokumentumsorozat alkotói egy április 30-i MTI-közleményből tudták meg, hogy az MTVA 2019-től nem tart igényt munkájukra. A páros megköszönte az eddigi együttműködést, azt, hogy “hogy szabadon, függetlenül és méltósággal dolgozhattunk az elmúlt években.” (Index)

Ashley Judd beperli Harvey Weinsteint zaklatásért és rosszhír-keltésért. A színésznő állítólag azért nem kapott meg egy szerepet a Gyűrűk Ura-trilógiában, mert a producert azt terjesztette róla, hogy rémálom vele dolgozni – valószínűleg bosszúból, mert a közeledését Judd visszautasította. Egyébként ugyanígy járt Weinsteinnel Salma Hayek és Uma Thurman is. (Hollywood Reporter)

Allison Mack (Smallville) minden valószínűség szerint egy önismereti tréningeken, piramisjátékon, valamint pszichológiai és fizikai kényszerítésen alapuló szex-szekta második embere egy bizonyos Keith Raniere után. Az egészen elképesztő, minapi letartóztatásokba torkolló sztori szerint Mack volt az egyik fő mozgatója annak a titkos szervezetnek, mely nőket kutatott fel névleg a tréningekre, valójában Raniere háremébe. Többek között két milliomoscsemete és Kristin Kreuk (szintén Smallville) is megjárta, sőt, a színésznő Emma Watsont is invitálta. A teljes történet itt olvasható.

Olvasd tovább