0

Könyvajánló – A film mint mozgás

Gazdag történeti, elméleti és esztétikai gondolatgyűjteményt kínál a szerző, mely alighanem minden filmrajongó figyelmére érdemes. A filmszakma szereplőit pedig ő maga így szólította meg egy televíziós interjújában félig humorosan, félig komolyan: „Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa, soha többé nem mer rossz filmet csinálni.” A film mint mozgás jól rendszerezett eszmefuttatásait mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar film elemzése, sokszor meghökkentő összevetések, fekete-fehér és színes fotók támasztják alá.

Noha a könyvben minden benne van, amit az új, digitális korszakváltás idején a film szépségéről tudni kell, mégsem egyszerű összefoglalása ez a filmvarázs százhúsz év alatt született és mai elméleti magyarázatainak. A szerző kiindulópontja szerint a film nem audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a mozgás és a kép művészete. E látszatra egyszerű tétel kibontásakor A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat, másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások elmélete, az autoszelekciós szerepválasztás leírása, a szín-montázzsal, a totálkép művészi rangjának visszaadásával kapcsolatos megfontolások. Mindez fölös tudományoskodás nélkül, közérthető, olvasmányos stílusban. (Forrás)

Bokor Pál: A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról, Atlantic Press, 576 oldal, 2015, 6800 Ft

Az eddig megjelent kritikákból:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel

0hollywoodKik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?

Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.

A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)

Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft