Talán minden idők egyik legnagyobb átverését Michael de Guzman és John Felderhof követte el. Kellett ehhez egy jó nagy adagnyi szerencse, illetve – ahogy a filmben is elhangzik – az emberek hinni akarása. Guzman a borneói dzsungelben aranyat talált, legalábbis ezt állította, amire rögtön rá is csodálkozott mindenki, hiszen többen is próbálkoztak arrafelé. De Felderhof, a Bre X szakértője mindenkit megnyugtatott: ott bizony komoly lelőhely van. És mivel az úriember tett már le egy-két dolgot az asztalra, így egyáltalán nem volt gyanús a dolog. Ám 1996-ban az indonéz kormány egy elismert bányacéggel közösen kieszközölte, hogy társuljanak velük és 1997-ben kiderült a nagy csalás. Felderhof-ot bíróság elé citálták, 10 évnyi pereskedés után kimondták, hogy nem bűnös, ezt követően 2 év múlva szívroham végzett vele. Guzman pedig egy helikopterből pottyant ki a dzsungel felett, csak egy ujjperec és fog maradt utána.
Ebből forgatott filmet Stephen Gaghan. Ugyebár ez az alapanyag elég erős, de azért itt-ott ki lehet tömködni a réseket némi fikcióval. Egy bukás – felemelkedés – és annyira nem is nagy bukás lett a történetből. Kenny Wells (Matthew McConaughey) érti a dolgát, legalábbis látszólag. De apja halála után a rá hagyott bányacég becsődöl és egyáltalán nem hat meg senkit, hogy az elhunyt mit vitt végbe és milyen dicsőségekkel rendelkezett egykoron a vállalat. A folyamatosan italozó és dohányzó Wells mintegy minden mindegy alapon felkeresi a szintén szebb napokat látott Michael Acosta (Edgar Ramirez) geológust, hogy közösen kutassanak arany után Indonéziában. Hoppá, hát meg is lesz az arany, Wells és Acosta neve újra fényesen ragyog, felpörög a biznisz, mindenki újra kedves lesz hozzájuk. De van egy „pici” probléma.
McConaughey félig-meddig kopasz és pocakosan, láthatóan élvezettel játssza a kissé simlis alakot. Büszke ember ő, szeret beszélni és természetesen inni. Nem egy sértődős típus, az az alak, aki szeret mindenkinek a kedvében járni és örül, hogy mosolyognak rá. Wells alapvetően nem egy léhűtő és nem akar átverni senkit, de idővel már csak sodródik az árral. Vele szemben Ramirez kissé unottan hozza Acostát, hiába tudunk meg karakteréről sok érdekességet, a színész nem éri el, hogy az is legyen. Márpedig a történet egyik kulcsfigurája, nem csak McConaughey-vel lesz teljes az összkép.
Ahogy fogalmaznak a filmben, lehet, hogy sokan sejtették, hogy nagy kamu, ami az orruk előtt történt, de az ezzel járó pénz és siker miatt nem is foglalkoztak vele. Kapzsiság és mohóság! Gaghan szépen és szórakoztatóan el is meséli a történetet, ugyanakkor efféle gigablöffökre több figyelmet kellett volna fordítani. Nem próbál újszerű lenni és éri el, hogy elcsodálkozz rajta. Egyszerűen csak úgymond szakszerűen összefoglalták a 90-es években történt eseményeket, méghozzá élvezhetően. 70 %.
imdb: 70 %
Büdzsé: 20 millió dollár
Amerikai bevétel: 7,2 millió dollár
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
nem ismertem a törtenetet , de nem nyügözött le . Volt persze benne pär izgalmas jelenet de alapvetöen feledhetö volt a film. Ezt az iräst olvasva talän többet is ki lehett volna belöle hozni . Lehet keves volt a budget vagy a jogokat birtoklo tulajok nem akartak többet mivel sokmindenkinek okoztak gondot. De akkor nem kell egy oscar dijjas nagyägyut szerzödtetni meg reklämozni ennyit 😀
Sikerült az erős alapsztoriból egy teljesen jelentéktelen filmet csinálni. McConaughey ripacskodik, Ramirez csendben sunyít, de nem nagyon tudnak mást tenni, mert sem a forgatókönyv nincs rendesen megírva, sem a rendezés nem szolgál semmi emlékezetessel. Az már eleve gyanús, hogy feltűnően sok a zenére vágott montázs, és a mellékszereplőket eldobhatóként meg újra elővehetőként kezeli a cselekmény.