A fiatalok egy része számára az olvasás már retro dolognak számít, így sajnos ők már kevésbé ismerhetik Rejtő Jenő munkásságát. Pedig könyvei letehetetlenek, karikatúraszerű karakterei kellőképpen szimpatikusak és a történetek humora kacagtató. Viszont ponyvaregényei nem feltétlenül kívánkoztak a vászonra. A felvonultatott „úriemberek” és cselekmény kifejezetten a lapokon hatottak üdítően. A 90-es években próbálkoztak egy szórakoztató filmmel, de A három testőr Afrikában gyakorlatilag nem tudott semmit visszaadni és megidézni a könyvből, a 2008-ban felbukkan (azóta eltűnt) amatőrök által összedobott 14 címre hallgató előzetes pedig egyenesen borzalmas volt.
Madarász István viszont A detektív, a cowboy és a légió című kisregényéből próbált élvezhető filmet forgatni, amit nem a moziknak szántak, hanem a tévében adtak le. Tehát szűkösebb költségvetésből készült az alkotás, nem kalandozhatunk az idegenlégióval a Szaharában és nem járhatunk egy elveszett cirkáló fedélzetén.
Pontosabban egy kávéházban zajlik a cselekmény, ahol folyamatosan zakatolnak a gondolatok az agytekervényekben és serceg a papíron a toll. Szebb jövőben reménykedő írók görnyedeznek az asztaloknál felvizezett konyakot és abszintot kortyolgatnak, folyamatosan ötletelnek, hogy milyen furmányos sztorikkal álljanak elő. Egy légiós regény elég hosszadalmas munka, nem lehet csak úgy egyszerűen felperzselni egy oázist vagy megmérgezni berber sejkeket. Na de a krimi…ó, hát az egyszerűbben megy, pár óra alatt megvalósítható.
A kócerájt egy örmény vezeti, aki azért ki is használja vendégeit. Lehet nála hitelbe iddogálni, ad ő kölcsönt boldogan, de ennek ára is van. Plock is tőle kért uzsorát…akarom mondani egy nagyobb összeget, hogy ki tudja adatni álnéven írt verseskötetét. Azonban a kritika csúnyán lehúzza, az örmény jóember pedig csak úgy hajlandó engedményt tenni, ha fiacskájának segít összehozni élete első regényét. Ideje is van rá, úgy 2-3 óra. Nemleges válasz esetén Plock menyasszonya megtudhatja, hogy az író pénzügyileg padlón van és előfordulhat, hogy a hölgy esetleg a folyamatosan udvarló kiadóvezető karjaiban köt ki.
A fekete múmia átka – arra gondolhatnánk, hogy esetleg sivatagban játszódó légiós kalandfilmről van szó. De ahogy látható ki sem mozdulunk az olcsó csehó falai között. Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne megidézni más műfajokat. Hiszen amikor beindul a sztorizgatás, a Rejtő könyvekben leírt helyszíneken találjuk magunkat. Ha éppen egy zseniálisnak gondolt westernnel hozná izgalomba az író konyakozgató közönséget, akkor átváltunk vadnyugati helyszínre, ha pedig éppen a változatos gyilkosságokról esik szó, megszaporodnak a (képzeletbeli) hullák.
Madarász ügyesen idézi meg a Rejtő klasszikusokban leírt helyzeteket szituációkat, bár ehhez a néző hozzáállása is szükséges. A már említett 90-es évekbeli filmben csak nehezen tudtuk azonosítani a karaktereket a könyv lapjairól és hiába is próbálkoztunk, nem tudtuk beleélni magunkat. Jelen esetben viszont ha esetleg az adott momentum vagy szöveg nem is talál telibe, de a film legalább eléri, hogy el tudjuk képzelni, hogy papíron, írott formában miképp mutatna. Mindemellett több idézetet is kapunk a Rejtő regényekből, amihez popkultúrális utalásokat is vegyítenek.
A film viccesen és humorosan mutatja be az írói munkának és válságának a sötét oldalát. Pénzük ugyan nincs sok, de akkor sem adják fel és a kreativitásnak csak a határidő szabhat határt…vagy még az sem. De éppen a padlón lévő szerzők miatt válik ez a film igen élvezetessé. Madarász rendezése kellőképpen lendületes, szórakoztató, ötletes és legfőképpen működőképes.
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Most hallok először erről a filmről, és örülök, hogy valaki bebizonyította, lehet jó Rejtő-adaptációt csinálni. Még meg kell néznem.
No, én még csak félig láttam, mert unalomtól kinyomtam fél óra után, de piszok gyenge a feléig.
Nem a legjobb passzban ültem le elé, de jól szórakoztam rajta. Szerintem kell az is hozzá, hogy elképzeljük, hogy ez a lapokon hogyan nézne ki. És ez a westernes, krimis, szultános dolog is bejött:) A három testőr Afrikában esetében pedig anno egyáltalán nem jött vissza semmi a lapokról. Most hirtelen a Reviczky által játszott Török jutott eszembe, ami teljesen más volt, mint ahogy elképzeltem.
Nem tudom, nekem ez filmnek nem film, bohózatsokaságnak sem az, valahogy nem volt benne humor, ami más műből Rejtő idézet, az persze tök jó, de önmagában nem vicces. A Twlight-os utalásoknál egy Rejtő feldolgozásban meg kiráz a hideg. Nade majd holnap befejezem:)
Nagyon tetszett. Igazán jól szórakoztam ebben az egy órában.
Sikerült megnéznem: jó kezdet a remélhetőleg értő adaptációk későbbi sorában. Látszik, hogy tévéfilm, de annak feszes, jól kitalált és élő. A Twilight-os utalás talán kicsit erőltetett volt, a többi sziporka mind ült.