Amikor kijött A sejt mindenki elégedetten csettintett és megjegyezte Tarsem Singh nevét. Lehet azt a filmet rossznak tartani, de tisztán látszott, hogy a rendezőnek egyedi vizuális látásmóddal rendelkezik. Habár első filmjéhez hasonló rémálomszerű történetet már nem vitt a vászonra, de az indiai direktor később is látványban erős alkotásokat produkált. Ám újabb thrillere forgatásán valamit otthon hagyott: Ezúttal nincs erős képi világ
Damien Hill (Ben Kingsley) hamarosan meg fog halni. Jól tudja, hogy nincs már sok hátra. Viszont esélye nyílik, hogy meghosszabbítsa életét. A pénz nem számít, így aláveti magát egy furcsa eljárásnak, aminek következtében tudata új testbe (Ryan Reynolds) kerül. Csak a leszurkolt nagyobb összegen kívül annyit kell tennie, hogy megszakítja a kapcsolatot addigi ismerőseivel. Ám később kiderül, hogy új testét nem laboratóriumi körülmények között alkották.
A testcserés történetek mindig izgalmasan hangzanak, a szokványos akciójeleneteken túl esély nyílik a morális dilemmák felvázolására, kibontására és esetleges megválaszolására. Ám az Önkívület az élet meghosszabbításával járó lelki vívódásokat, az új testben szerzett friss információk által kiváltott megdöbbenést egyáltalán nem sikerült hatásosan vázolni. Inkább csak úgy oda vannak vetve lelki vívódások, de mégsem hihetőek. Singh abszolút átlagos fut-rohan-lő thrillert dirigált, amelyben a kínálkozó ziccereket ügyet sem vet. Nincs benne semmi különleges, teljesen középszerű. A direktorban azért ennél sokkal több rejlik és a sztoriban is. Olvasd tovább