11

Az amerikai (The American)

 

Castelvecchio – a festői kisvárosban mintha megállt volna az idő, távolról úgy tűnik, mint egy középkori falu, éjszakánként pedig semmi nem zavarja az emberek pihenését, az utcák kihaltak, nincsenek randalírozó fiatal vagy üvöltöző részegek. A település környékén csodálatos erdő található, ahol zavartalanul lehet piknikezni. A helyi pap annyira barátságos, hogy még egy italra is meghívja Castelvacchioba látogatókat, ha pedig egyedül érezné magát valaki, hát a helyi kurtizánok örömmel állnak a szolgálatodra. Nem doku-vagy turistafilmmel van dolgunk, sőt Az amerikai még csak nem is vígjáték, hanem thriller. Ám ez sem túlságosan igaz, az alkotók csak ennek szerették volna álcázni művüket, inkább művész-thrillernek kellene nevezni, már ha létezik ilyesmi. Sőt, Az amerikaiban gyakorlatilag csak egy amerikai van igazán, méghozzá George Clooney.

A film elején a főszereplőre hófödte területen lelünk rá, pillanatnyi boldogságát néhány pisztolylövés szakítja félbe, majd lelép a környékről, megbízója aztán a napsütötte Castelvecchioba rendeli, ahol a bérgyilkosra egy „meg se kell húznod a ravaszt” munka vár. Mivel kiválóan ért a fegyverekhez egy megbízható és pontos puskát kell határidőre összeraknia. Emberünk profi, McGyverhez hasonlóan ő is lazán összeeszkábál egy működő cuccot a környéken fellelhető lim-lomból, a helyi autós műhelyben fellelt 4-5 anyagból precízen végre is hajtja feladatát. Az időleges búvóhelye magányos bérgyilkosoknak kiváló arra, hogy itt gyakoroljanak vagy leteszteljék új fegyverüket, a tavacska pedig elnyeli a felesleges töltényeket.

George Clooney azon kevés sorozatszínészek egyike volt aki meg tudta vetni lábát a moziiparban is, a múlt évtizedben még úgy tűnt, hogy az akciók és vígjátékok területén fogjuk őt látni leginkább. Ám egy idő után inkább a lassú, drámaibb művek felé fordult, inkább hanyagolja a blockbustereket és úgy döntött, hogy a maradandóbbnak tűnő, díjgyanúsabb alkotásokat preferálja, ám nem valószínű, hogy évek múltán is emlegetni fogják a filmet. Az amerikaiban folyamatosan feszült, kőkemény fejet vág, már-már úgy tűnik, hogy még egy baltával se lehetne mosolyt vagy valamilyen érzelmet farigcsálni az ábrázatára. A feszültség oka érthető, folyamatosan tettre késznek kell lennie, hisz a mindentől távoli nyugodt helyre is befuthat valaki, aki el akarja tenni láb alól. Nem éppen szószátyár, csendes típus, mindenre röviden válaszol.

Éppen ezért túlságosan is erőltetett a figura, a nem túl barátságos arcú bérgyilkos többször néz szótlanul maga elé, némán teszi a dolgát, fegyvert készít, mászkál a városban és magányosan issza a kávéját. Minderre nem lehetne ráfogni, hogy érdekfeszítő, túl lassan történik minden, azaz történne, ha lenne éppen cselekmény. Mert jó ideig csak ezeket a képsorokat láthatjuk, illetve olykor koccint a helyi pappal, aki ki tudja mit lát a magát fotósnak kiadó férfiban. Mondhatnánk, hogy Isten szolgája mindenkivel törődik, de helyi prosti miért néz olyan szerelmetesen a visszavonulását fontolgató hűvös tekintetű Jacken (vagy Edwardon, mikor melyik nevet használja)? Nyilván volt már pár férfival dolga a szép mosolyú hölgyeménynek, fel nem fogható, hogy mit eszik „hősünkben”, azon kívül, hogy bizonyára izmosabb, mint a helyiek többsége (ha gonosz akarnék lenni azt mondanám talán évek óta nem volt ilyen „lepedőcsatákban” részese). Jacknek nincs egy jó szava hozzá, kemény szemekkel mered rá, Clara mégis fülig belepistul (vagy elintézzük azzal, hogy ő Clooney, minden nő vágyálma?) A karaktert játszó Violante Placidonak szinte minden jelenetben vetkőznie kellett, ám fáradozásainak meglett a gyümölcse, felfigyeltek rá, bár nem biztos, hogy a Szellemlovas folytatása jó választás lett volna részéről.

Anton Corbijn ráérős tempót diktál, mintha nem is igazán érdekelte volna, hogy valamit kihozzon a produkcióból vagy legalább úgy tűnjön, hogy a döcögős cselekmény tartson valamerre. A játékidő alatt felmerül néhány kérdés, ezeket megválaszolatlanul hagyja. Nem tudunk meg semmit Jack múltjáról. Oké, rendben, ne feszegessük ennyire a régi időket, hagyjuk az elkövetett gyilkosságokat. Miért akarják kicsinálni? Miért nem hagyják kilépni a szakmából, hogy nyugodtan élhessen?

A lassúra vett sebesség a művészfilmek rajongóinak kedvezhet, akik bizonyára örömmel fedeznek fel néhány olyan értékét, ami a produkció végén is eszükbe ötlik. A pillangós-szál többször is feltűnik, szomorú, hogy a rendező ezzel sem tudott túl sokat kezdeni. Jack hátán egy pillangó tetoválás látható, később kiderül, hogy kedveli a lepkéket, szereti az őket bemutató könyveket és inkább néz szelíden egy lepkére, mint az előtte fekvő nőre. Az amerikai lomhán halad előre, a készítők inkább a külalakra fektették a hangsúlyt, a táj láttán máris pattannánk valamiféle közlekedési eszközre, hogy szétnézzünk eme helyen. A vontatott és sokszor erőltetett cselekmény azonban erősen rányomja a bélyegét a filmre, így gyakran pislanthatunk az órára. 35 %-nál többet nem tudok rá adni, viszont úgy vélem, hogy a művészfilmek rajongói élvezni fogják az alkotást.

imdb: 6,7
rottentomatoes: 64 %

Büdzsé: 20 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 35,5 millió dollár
Eddigi összbevétel: 54,8 millió dollár

01-american-3

01-american-2

11 komment

  1. Nagyon várom az alkotást. Oda vagyok az ilyen jellegű filmekért. Anton Corbijn pedig számomra garancia. Látom a kritikákból, hogy egyáltalán nem populáris alkotás lett. Persze, ha látom, lehet az én véleményem is változni fog. De úgy gondolom, élvezni fogom ezt a filmet. Persze alig adják valahol. A sok egyáltalán semmit nem mondó gagyi vígjátékok, romantikus filmek tucatjaival vannak tele a mozik és sajnos a székek is ez által.

  2. Én már láttam, és bejött a film, szépen van fényképezve, lassan folyik előre a cselekmény, nekem bejöttek a karakterek, tetszett a film.

  3. A táj,a történet,a karakterek,jó benyomást sugallnak már a film elején is,de sajnos a lényeget amitöl egy film “jó” lehetne azt elvitte a cica.

  4. @doggfather: Ha történne valami, akkor jó lenne, de annyira nyögvenyelősen haladnak, hogy unalomba fullad az egész. Golden eye-jal értenék egyet. Én tudtam, hogy lassú lesz, de úgy voltam vele, hogy az nem hátrány, ha megkedvelem a filmet. De nem tudtam…ráadásul Clooney is vágja a folyamatos kőkemény arcot, azt se tudtam elhinni, hogy egy örömlány beleszeret.

  5. én megnéztem ezt a filmet, megbántam. borzalmasan rossz, nem az a legnagyobb baj, hogy lassú, hanem az, hogy nem történik benne semmi. ez a film kb. arról szól, h George Clooney másfél órán kereztül szomorú

  6. Mondjuk, a művészfilmek rajongói nem feltétlenül a szar filmeket szeretik…:)

    Tényelg, az érdekes, hogy tulajdonképpen Clooney az, aki a sorozatokból jött a moziba, de az még érdekesebb, hogy hányan mentek a mozikból a sorozatokba? A múltkor tűnt fel, hogy még Tarantino is rendezett Vészhelyzet-epizódot (még az elején, de jó véres is volt.), a múlt heti House-t pedig az a Juan José Campanella rendezte, aki idén nyert legjobb külföldi filmnek járó Oscart a Szemekbe zárt titkokkal.

  7. “Sőt, Az amerikaiban gyakorlatilag csak egy amerikai van igazán,”

    MÉGIS HÁNY LEGYEN, ha még a cím is erre utal?!

    No meg ÉPP EZ A FILM EGYIK LÉNYEGI MOTÍVUMA. Vagy tány Kasztelvkkió AMERIKAI falu?

    Ó b+

  8. @efes: Tarantino meg CSI Las Vegas epizodot is rendezett.

    Nekem tetszett a film, bar mar 30 percnel lehetett tudni, mi lesz a vege. kar erte, szerintem az utolso jelenet nagyon olcso huzas volt egy kis extra erzelem kisajtolasara.

  9. Tegnap néztem meg, és egyszerűen értetlenül állok előtte. Hiányzó jelenetek, szálak, gagyi párbeszédek, gagyi jelenetek, hiányzó háttérsztori, személyiségrajzok, még magához képest is nagyon gyenge George Clooney játék, script és rendezés. Jelenetek valami script alapján kb., kilóra leforgatva egymás után hányva. Úgy az egész film “buta” volt.
    Ami értékelhető benne az a képek és helyenként a prosti játéka.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *