11

Vizsgaesszé a blogunkról

Egy kis csemege: ez teljes egészében az egyik beadandó esszém:

 

Kritika, blog

A magyar értelmező kéziszótár alapján a kritika, mint fogalom, a következő képpen definiálható: bírálat, értékelés; a kritika feladata a mű elbírálása, a művész segítése és a közönség tájékoztatása. – a műbírálat maga mint kedvező vagy kedvezőtlen ítélet. A kritikus pedig a bíráló, műbíráló. Ám ha mindezeket a fogalmakat józan ésszel, minden filozófikus gondolat nélkül, átgondoljuk, magunk is rájöhetünk, hogy mi is az a filmkritika (pontosítja az érzéseket, ’aha’ érzés, valaki olyan mond valamit, akinek hiszünk, érdekeset mond, olyat ami megfog, nem szakértelem az a része mikor valaki megállapítja a plánokat, vagy részt vesz a forgatáson, ismeri a fázisait). A filmkritikusnak sem kell egy szakembernek lenni, mert a filmkritikus a mozinézők azon egyede, aki artikulált, ki tudja fejteni véleményét, az a kivel beülünk filmet nézni a moziba és ha nem értünk valamit elmagyarázza, nem kíván szakértelmet, csak az elméletek ismeretét.

Nagyon fontos, hogy ki, hogyan és miről ír kritikát, valamint az is, hogy milyen médiának, mivel a kritikának fontos szerepe van.: éleményt alkot, felelőssége van, így az elméletek nélkül ártalmas lehet. Nem mindegy a, hogy milyen lapba, milyen elméleti háttérrel, milyen olvasóknak készül a kritika, valamint ezek a stílus szempontjából is elengedhetetlenek.

Akinek már van valamennyi szakértelme az újságban ír (internetesben akár), akinek nincs az általában blog oldalakon található meg, de a blog nem is feltételezi, hogy szakértelme lenne, a hiszen csak egy blog

Egy kritika nagyon sokmindenre hathat: kevésbé vagy szinte alig hat a nézőkre, mivel néha ideje sincs elterjedni a kritikának. Ám arra hathat főleg, hogy későbbiekben kultuszfilm lesz-e, nem a jelenre, a megjelenésre hat, hanem majd a jövőjére

Még szeretném összefoglalni a helyzetet nagyvonalakban Magyarországon:

Magyaroszágon: film kialakulásakor a Nyugat nemzedéke próbált írni a megjelenő filmekről, de akkor még az is kérdéses volt,hogy a film művészet-e, egy író más művészeti ágakra is reflektál ezért tudtak írni filmekről is. Magyarország mindig le van maradva kb 10 évvel, majd a Kádár konszolidáció kezdetén kezd felzárkózni, megjelennek a kritikák. Nyugat-Európával körülbelül egy időben jelennek meg az igazi kritikák.Végül a Filmkultúra megjelenése fontos, ettől az időponttól kezd felzárkózni Magyarország. Sajnos még a mai napig sem lehet itt megélni csak a kritika írásból, kell mellé valami más, nem olyan jól fizető állás a kritika írás. Minden lapnak megvannak a saját „típusú” olvasói, a saját olvasórétege, annak kell megfelelni. Online – offline publikációs lehetőségek (nyomtatott lapok, fórumok, blogok). Megszűnt a kommunikációs csatorna a rendezők és a kritikusok között: fontos lenne pedig, hogy megbeszéljék mi jó és mi nem, hogy megvitassák egy film negatívumait és pozitívumait, enélkül nem képes előre lépni a magyar film. 90es évek: minden felfut, a filmes magazinok is, megjelennek a filmkritikák, sőt mostmár olyat is le lehet írni amit a 60as években még nem igazán

            Filmes szakemberek, alkotók, írók megpróbálnak megtenni mindent, hogy tartsák a kapcsolatot és egymás segítségére legyenek, de sajnos vagy az érdeklődés hiányában, vagy a nem törődömség hibájából, vagy pedig a nézőpontok ennyire különböző mivoltából adódóan nem tudnak dűlőre jutni. Ezek a próbálkozások vitadélutánokban, vitafórumokban és kerekasztal beszélgetésekben nyilvánulnak meg. Minden vitának állandó témája a magyar filmkritika onilne-offline módja és az, hogy egyáltalán létezik-e manapság kritikának nevezhető megnyilatkozás. Természetesen ezeket megválaszolni nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Eddigi lejobb felvetés egy fórumozó szájából hangzott el, miszerint a fiataloknak tanulniuk kell az öregebbektől, az öregebbeknek pedig haladniuk kell a korral. Viszont ha meg sem jelennek egy-egy beszélgetésre a meghívottak, akkor nem is lehet közös nevezőre hozni a vitát. Például 2004 júniusában Magyar filmek- magyar kritikák címmel tartott megbeszélésre is meghívtak mind alkotókat mind szakírókat, de az alkotók nagyon csekély számmal jelentek meg, így nem alakulhatott ki igazi vita. Sok már régebb óta publikáló kritikus negatívan látja az online médiában megjelenő kritikákat. Ám abban pedig a fiatalabb nemzedéknek van igaza, hogy manapság már az interneten keres mindenki utána mindennek, kevesebben vesznek nyomtatott sajtót a kezükbe. Valamint ha már élőben, személyesen, szemtől szemben nem tudnak megbeszélést folytatni a készítők és a kritika írók, akkor fórumokon, az internet adta lehetőségekkel kell élniük.

            Véleményem szerint mindenképpen meg lehetne oldani ezt a patthelyzetet, csak mindkét félnek akarnia is kéne a megoldás keresését. Záró gondolatként pedig Stőhr Lóránt szavait idézem: ”Langyos víz, megúszós közeg, inspiráló gondolatmenetek, sarkos vélemények, heves összecsapások nélkül. Rosszmájúság nélkül, a ténymegállapítás kedvéért teszem hozzá: ezek szerint pont olyan a kritika, akár a magyar film. És a hajó megy tovább…”

Érdekességként egy blog oldalt is szeretnék bemutatni

www.filmdroid.blog.hu

Ez a blog 2007 októberében látta meg a napvilágot. Szerkesztői Rántó Péter (Koimbra) és Halászi Emese (Miecs). Péter már régóta szeretett volna egy oldalt, ami filmekről szól, mivel rendszeresen beküldte írásait a VOX magazin Tollpárbaj rovatába. Egyik alkalommal felbuzdított, hogy küldjek be egyet én is. Mivel ezzel az írásommal kikerültem az oldalra, valamint már ő is többször szerepelt az oldalon, úgy döntöttünk, hogy együtt nekivágunk. Nehezen indult, a kezdet mindig nehéz, mivel alig volt pár ismerős, aki látogatta volna a blogot, de kitartóak voltunk és a kritikák mellett helyett kaptak már hírek is.

Először kifejezetten csak kritikákra koncentráltunk, végül jöttek a friss hírek (box-office hírek, friss filmekről, bulvár eseményekről hírek). Azóta már többször tette ki az oldalunkat az index.hu címlapjára, mégha nem is irományaink, hanem gyors, friss, alig megjelent trailer-ek miatt, így egyre több a látogatónk. Az eddigi leglátogatottabb napunkon ez év január 10-én 5976-szor nyitották meg az oldalunkat. Igyekszünk minél korrektebbek és minél érdekesebbek lenni. Valamint, amire még büszkék vagyunk, hogy a mi párosításunk mások szerint előnyös. Többen is említették már, hogy Péter stílusa inkább az akció-, vígjáték-, thriller- stb. filmek felé húz, míg az én stílusom, inkább a romantikus- , dráma- valamint ielgondolkodtatóbb filmekhez illik. Nem egyszer felmerült már bennem is, hogy amiket mi írunk, az vajon kritkaként emlegethető-e vagy csak egyszerű vélemény, iromány. Éppen ezért legtöbbször csak irománynak nevezem írásainkat.

Ezt az oldalt mi a magunk és mások szórakoztatására csináljuk, ám mégis komolyan gondoljuk Nem vagyunk profik, és van még mit tanulnunk, de szeretjük csinálni és szívünket-lelkünket beleadjuk. Szeretnénk minél tovább fennmaradni, valamint minél több olvasót megnyerni.

11 komment

  1. Jó írás. A Vox a Tollpárbajban egyébként csak egyszer tett ki, nem többször. Egyébként én ennek a pár száz látogatónak is örülök, ami naponta erre téved, néha más oldalak is hivatkoznak a blogunkra.

  2. Szeretnék gratulálni az eddigi teljesítményetekhez. Csak így tovább! Ahogy Uri Geller mondaná: “Szép volt!” 😀

  3. Én is gratulálok először, tetszett az írás. Bár arra mondanék egy ellenpéldát, hogy akik blogokon írnak azok nem értenek a filmekhez. Természetesen nem magamra, hanem a geekblog stábjára gondolok. A szememben egyedül az ő blogukon vannak kritikák. A többi filmes blogon inkább vélemények olvashatóak, persze itt is akad kivétel. Én csak az egyszerűség kedvéért címkézem kritikának a bejegyzéseimet, na meg mert jobban hangzik, mint a valóság, azaz a vélemény vagy ajánló 😀

  4. jaja ha a helyesírás nekem szólt azt vállalom, ill vettem.. igaz.. sajna nincs helyesírás ellenörzőm.. amúgy emg persze a lényeg azon volt h nem várhat el senki egy blogtól igazi kritikát, ez azt jelenti h lehet rajta kritika, de ha nincs sem megvetendő…

  5. Gonzalesz! Nem hinném, hogy seggnyalás vagy hülyeség lenne, ha más a véleményem mint a tiéd. Na ennyi erről.

  6. Nem akarom ismételni a többieket, de egyetértekvelük. Geekz-esek profi kritikusok, nagyon komolyan is veszik a műfajt – alfától omegáig kenik a szakszavat – és pont ettől lesz számomra élvezhetetlen az összes írásuk. Benneteket (plusz a hozzászólók egy részének írásait) mindig elolvaslak.
    ígytovábbrákendroll.

  7. Oké vettem, nektek nem tetszik, nekem meg igen. A példának hozott kritikában egyetértek Veled tényleg élvezhetetlen, értelmezhetetlen és nagyjából értékelhetetlen is. De ez melyik Parra kritikára nem áll? 😀 A többiekre meg nem ez a jellemző.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *