1

Hosszú út lefelé (Long Way Down)

hosszuut

Ki mondta, hogy az öngyilkosságot feltétlenül komolyan kell vennünk? Tény, hogy elég nehéz téma, de egyúttal némileg viccesen is lehet kezelni. És bizony már a történet hallatán úgy érezhető, hogy ehhez pláne kell némi humor. Szilveszter éjjelén a sittet megjárt lecsúszott híresség, egykori műsorvezető szeretné mélybe vetni magát. Utolsó szivarján pöfélgetve ismerkedik a mélységgel, amikor nagy megdöbbenésére újabb öngyilkosjelölt toppan be. Majd még egy és egy negyedikkel is kiegészülnek. Ezzel sorsuk összefonódik, nem vetik magukat le, inkább próbálják egymásban tartani a lelket és figyelnek egymásra.

Maureen (Toni Collette) egyedülálló anya, gyakorlatilag nincsenek barátai, csak egy sérült gyermeke. Jó ismerősök nélkül könnyen depresszióssá válik az ember. Jess (Imogen Poots) leginkább családja, eltűnt testvére és magányosnak vélt élete miatt lépdel fel a tetőre, J.J. (Aaron Paul) pedig állítása szerint agyrákban szenved. Négy abszolút különböző személyiség, de a forgatókönyv egyik negatívuma, hogy mégsem tud velük egyenlően bánni.

longwaydown1

Leginkább Maureennal bánik mostohán a történet, hiszen a karakter világfájdalommal az arcán, csendesen üldögél a többiek között és a lecsúszott, szintén nem túl beszédes rocksztár is csak a vége felé kap külön jeleneteket. Martin ezzel szemben szereti önmagát sajnáltatni és ennek gyakran hangot is ad, de mind közül Jess karaktere domborodik ki igazán. Pootshoz kiválóan illik a felvágott nyelvű, mindenre megjegyzést tevő tini figurája

Valószínűleg Nick Hornby regénye oldalakon keresztül körbevezette az olvasókat a főszereplők lelki világában és megismertette a gondolataikat. Éppen ezért nehéz döntés előtt állhattak az alkotók, hiszen megtehették volna, hogy hosszú belső monológokat hallgassunk, miközben az adott karakter búsan néz maga elé. Mondom ezt a könyv ismerete nélkül. Mindenesetre Jack Thorne képes volt kedvelhető, szimpatikus figurákat írni és a drámába humort csepegtetni,. Nem éppen a térdcsapkodós vagy otromba poénokra gondolok, hanem a visszafogottabb fajtára, de a szkriptíró egyúttal érezhetően tömörített a cselekményen.

A motivációk vagy éppen a magyarázatok egyesek számára talán nem tűnhetnek valószerűnek. De azért meg kell jegyezni, hogy az öngyilkosság sohasem egyszerű, ráadásul a világhálót böngészve cifrább indokokat is olvashatunk, hogy valaki miért segítette át magát a túlvilágra. Akadnak ugyan drámai momentumok, de a film nem próbálja elérni, hogy zsebkendőik után kapdossunk. Viszont a szereplőket megkedveltetik, köszönhetően a jó színészeknek és a vártakkal ellentétben nem akarják leszuszakolni torkunkon az élet értelmét.

imdb: 6,4
rottentomatoes: 22 %

Egy komment

  1. Teljesen kiment a fejemből ez a film, pedig amikor először hallottam róla, rögtön felkeltette az érdeklődésem. Köszi az emlékeztetőt. A The Man from Earth, és a Carnage óta jobban kedvelem az ilyen jellegű filmeket, s ha ez a film megközelíti az előbb említetteket, akkor már megérte a rá szánt időt.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 1 = hat