32

Forráskód (Source Code)

Valaki egyszer azt mondta, hogy nem mindenkinek vannak jó ismerősei, így muszáj bevállalni olyan filmeket is, amelyekről jó előre tudni lehet, hogy alig nézni meg valaki, viszont ha odateszed magad és körbe is dicsérik az alkotást, akkor felfigyelnek rád. Valaki fentről letekintenek, megtetszel nekik és adnak neked egy nagyobb költségvetésű filmet, aztán még egyet és máris a nagyok között találod magad. Duncan Jones a stúdió által valamiért félresöpört Holddal mutatkozott be, ami elég is volt ahhoz, hogy alátolják a Forráskód rendezői székét, ezzel pedig ismét sikerült bizonyítani, innen már egy ugrás a Wolverine 2 direktori posztja.

A film főszereplője Colter Stevens (Jake Gyllenhaal) kapitány, akinek utolsó emléke, hogy Afganisztánban tartózkodik, mégis egy robogó vonaton tér magához. Fogalma sincs arról, hogy mit keres ott és hogy a vele szemben ülő vonzó hölgy miért mosolyog rá. Azt meg pláne nem tudja, hogy a tükörből miért egy ismeretlen arc tekint vissza rá. Nem kell sokat értetlenül pislognia, hatalmas robbanás rázza meg a szerelvényt, majd egy „kapszulában” találja magát. Kiderül, hogy a Forráskód programba került, a feladata pedig az, hogy újra és újra visszatérjen a vonatra, hogy meglelje a bombát és azonosítsa az elkövetőt. Ha küldetését végrehajtja egy még borzalmasabb katasztrófát tudnának elhárítani. Minden alkalommal csak 8 perce van, de bármi is az eset vége, az utasokat már nem tudja megmenteni.

Szó sincs időutazásról, ez egy teljesen más technológia, ezt le is szögezik. A dologba nem is igazán megy bele a tervező, ugyan hozzálát valami zavaros zagyvasághoz, de nem mondja végig. Az író és a rendező is a nézőre bízza, hogy szerintük mi másról lehet szó. És amíg a lehetséges válaszokat próbáljuk összegyűjteni addig sem hagyják pihenni emberünket. A főhős velünk együtt jut hozzá lényeges információkhoz, velünk együtt ébred rá elhallgatott titkokra és együtt húzzuk ki a gyanúsítottak listájáról a vonaton tartózkodó egyéneket. Mi vajon mit csinálnánk hasonló esetben? Hol kezdenénk, ha tudnánk, hogy csak 8 perc az élet? És vajon Jean-Claude van Damme mit tenne Jake Gyllenhall helyében?

Az Idétlen időkig szinte azonnal beugorhat a sztori hallatán vagy akár a film elején. Csakhogy itt a fele sem tréfa, nem nevethetünk, kacaghatunk, de a főhős itt is megpróbálja kitalálni, hogy mit lehet és mit nem. Gondolkodni kell, agyalni? Kóla és popcorn mellett képesek vagyunk rá, sőt van aki el is várja. Ám „nem csak figyelni kell”, a produkció kellőképpen, a vártaknak megfelelően köti le a nézőt, pörög szépen, ahogy kell. A bomba felkutatása mellé sikerült beiktatni a „na de mit keresek itt?” mellékszál nyomozgatást és még egy csöpp romantika is belefért. A készítőknek még moralizálásra is akad ideje, Colleen Goodwinra (Vera Farmiga) és Dr. Rutledge-re (Jeffrey Wright) már nem maradt elég idő, róluk alig tudunk meg valamit.

Gyllenhaal remek választás volt, a Perzsia hercegében sokszor juthatott eszünkbe, hogy talán másnak kellett volna játszani, ám itt erőteljesen formálja meg a rábízott karaktert. Michelle Monaghan is kihozza a karakteréből amit lehet. A Forráskód nélkülük rosszabb is lehetett volna, de tény, hogy a rendező, Jones nélkül biztosan nem lett volna ilyen. Nem könnyű dolog minden egyes alkalommal ugyanazt a 8 percet másképpen előadni, kemény dió folyamatosan fenntartani a feszültséget és nem túl könnyű elérni azt sem, hogy elhiggyük, hogy a látott események beleférnek ebbe a szűkös intervallumba. A legnagyobb probléma a befejezés környékén keresendő, hiszen ott motoszkálhat bennünk, hogy nem így akarták befejezni, hanem máshogy, csak azt jött a felső utasítás, ami miatt még hozzá kellett tenni pár percet. A filmre 80 %-ot adnék, érdemes megtekinteni, az ismétlődő 8 perc alatt egyszer sem fogjuk húzni a szánkat, hogy ezt már láttuk, mutassanak mást.

imdb: 7,8
rottentomatoes: 90 %

Büdzsé: 32 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel : 44,6 millió dollár
Eddigi összbevétel: 63,2 millió dollár

32 komment

  1. @A nép fia: Ahogy néztem rögtön a Deja Vu jutott róla az eszembe. Bár ha érdekelne a véleményem, szerintem a Deja Vu még mindig jobban fog tetsződni mint ez :) 3x néztem meg a Forráskódot, tényleg nagyon jó film és szeretem az ilyen filmeket, amin lehet még agyalni egy darabig, hogy akk “h is van?” :) Aki jó filmre vágyik, az nézze meg 😉

  2. Nekem nagyon tetszett. Érződik rajta a forgatókönyv viszonylagos elnagyoltsága, de mindezek ellenére nagyon élveztem Jones lassabb, képekben viszont nagyon erős stílusának köszönhetően. Jó film volt!

    Csendben jegyezném meg, hogy a bácsi pedig Jake Gyllenhaal, elíratlanul.

  3. @A nép fia: A Déja Vu időutazásos volt,ez nem ilyen.
    Itt inkább alternatív univerzumokat nyitnak, bár kíváncsi lennék, hogy erről kinek mi a véleménye, már aki látta ezt a remek filmet:)

  4. @koimbra:

    Spoiler!!!

    Azt mond meg nekem, hogy a film végén Colter Stevens, hogy tud tovább élni abba az alternatív valóságban, amikor lekapcsolták a gépről, meghalt. Mert mikor megállt minden a vonaton, gondoltam ez nem happy endel végződő film. Ha túllépek pár nem értendő kérdésen, ami megfogalmazódik bennem, még értem is a filmet – bár ezekre a kérdésekre nem tudom, hol a válasz a filmben – de így nem egészen érthető a dolog. Sean Fentress megszűnik létezni? Mert amikor megáll minden a vonaton aztán hirtelen folytatódik, kajak azt hittem, hogy a srác az már nem Stevens, hanem Sean aki mit sem sejtve áll ott és nem ért semmit… hát nem ezt kaptam 😀 Stevens él tovább Sean testébe, ami számomra kicsit megmagyarázatlan dolog. Így el is meséltem két variációt mit is vártam volna befejezésnek. De mint írtam ha nem veszek figyelembe pár dolgot, összeáll a fejembe minden, de így néhol betöltetlennek érzem a dolgot :)

    Spoiler vége!!

    Nekem azért Deja vu-s a film mert feltalálnak valamit ami az egész emberiségre és a főhősre is teljesen kihat. Tény, hogy itt alternatív valóságokat hoznak létre. Viszont jó volt látni a filmet, mivel előtte néztem pár dokumentum filmet az időutazásról és mint bennem is felmerült a kérdés “Ha lesz idő gép a jövőben, miért nem utazott vissza bárki is, és miért nem osztott meg velünk dolgokat?” És ezzel magyarázták, hogy ha ez meg is történne az már egy másik valóság lenne, így nem is érzékelnénk belőle semmit, hisz az már egy másik “világ” lenne. Ezt említették meg benne, ami érdekes és elgondolkodtató. Nem akarok nagyon belebonyolódni de ezt még leírom. Példának azt hozták fel, h tegyük fel elejtesz egy tányért, vissza mennél az időbe és nem követnéd el ezt a hibát, már egy teljesen más valóságot hoznál létre, de a tányér attól még törött egy másik “világban”. Ezek is csak találgatások, szerintem nem sok mindent értenek még ezzel kapcsolatban, holott már olyat is megejtettek, hogy “nyakunkon az időutazás” – “közelebb van mint hinnénk…” stb. :)

  5. Nekem nagyon bejött.
    Én is írtam róla kritikát egy másik filmes portálon.
    Aztán azt követően olvasgattam el a többit, és mindenhol előjött az Idétlen időkig, meg Christopher Nolan. Jó érzés volt, hogy sokak látták ezt bele, még akkor is, ha evidencia.
    És az első bekezdést én pont a kritikám végén taglaltam.
    Nekem nagyon szimpatikusak Duncan Jones munkái.

  6. @I3eni: Mivel feltöltötték a kapitányt abba a testbe, így az eredeti “lélek” nem költözött vissza. E szerint Fentressnek annyi, bár utólag visszagondolva ez elég önző dolog volt Coltertől:)

    Mindenesetre az is lehetséges, hogy nem egy alternatív univerzumot hoztak létre, hanem valójában egy virutális térben vannak, a számítógépben él tovább.

  7. Gyenge, zavaros film ez. Kár, hogy a jó Moon után ilyen iparosmunka került ki a fiatal srác kezéből.

  8. @koimbra: Szerintem nem lehet virtualis ter, mert azt csak azokbol az adatokbol tudtak volna letrehozni, aminek a birtokaban voltak.

    Nekem az alternativ univerzumok teljesen erthetove teszi, de nagyon megkavart, ahogy a tudos pasi elmagyarazta a mukodest – a villanykorte meg a halott agynak a szellemkepe – de aztan azt olvastam valahol, hogy a tudos direkt hazudik a kapitanynak, hogy elvegezze a dolgat.

  9. Nagyon jó a film, és bár tudom ez is egy kiszámítható fordulat lett volna de néha az motoszkált bennem, hogy Ő a rossz fiú…

  10. @koimbra: Amikor kijottem a filmrol egyaltalan nem ertettem, mert a magyarazat, amit a film explicit adott teljesen ertelmetlen. De nagyon szeretem Jonest, hatalmas sci-fi rajongo, es biztam benne, hogy nem hagyott a filmben olyasmit, ami elso ranezesre is ertelmetlen. Ugyhogy ha van olyan ertelmezes, ami ezt feloldja, hajlamos vagyok elfogadni.:)

  11. @kameszka: nagyából összeraktam én a fejembe mi is azaz sms, de nem magyaráz meg mindent szerintem :/ Mert az sms lényege, hogy abban az alternatív valóságban Colter Stevens éli az életét a másik testben és arra szólítja fel a nőcit, hogy a gépben fekvő Stevens várja az utasításokat egy következő (vagy első) küldetésre.

  12. @I3eni: Nekem tetszett a vége :-) bár az sms dolgot kihagytam volna, mert a film végén az az időcsavar (előítélet!) talán csak arra jó, hogy lehetővé tegyen egy Source Code 2-t.
    Nmrég néztem a London Boulevard-ot és annak a vége nem tetszett :-(

  13. Szerintem ez sokkal jobb volt, mint a deja vu. Csak nem kellettvolna erőltetni ezt a ‘visszamegyek és megmentem a lányt’ szálat. Hiszen nem is ismerte a lányt…

  14. Ennél a filmnél is szépen belefutottak a Bootstrap paradoxonba, meg egyéb logikátlanságokba, de hát melyik hasonló témájú filmnél nem?!

    Egyébként szórakoztató film.

  15. SPOILER veszély
    Ha a csóknál véget ér a film,tökéletes lett volna.Akkor azt gondoltam volna,hogy elégedetten,boldogan,tisztességben hal meg a hős.Az egyszeri néző pedig telve életszeretettel hagyja el a mozit.Kár volt összezavarni.

  16. @I3eni: Nem kell összerakni a végéből semmit. Nem kell megérteni sem. Ez egy film, a szórakoztató piacra szánták. Ha érteni kellene akkor a dokumentum- vagy tényfeltáró filmek között lenne a helye. Most hirtelen az jutott eszembe, hogy mikor gyerekként meséltek nekünk, akkor visszakérdeztünk, hogy hol vannak az üveg hegyek? HA kicsit jobban belegondolunk, akkor a film végén levő dolgok nem működhetnek, paradoxon. Minden esetre szórakoztató film volt. Nekem bejött, másnak is ajánlom majd.

  17. @nikodémus: Akkor nem csak én látom így. Az is fura, hogy senki sem érti, de mindenkinek nagyon tetszik.

    Jones magyarázata még kellemetlenebb, láthatóan ő sem tud mit kezdeni ezzel a katyvasszal. Külön ciki, hogy alig pár éve a Déja Vu pontosan ugyanezzel a plottal ment (vonat helyett komppal), de egyrészt hatásosabb is volt, másrészt logikailag is sokkal kevesebb bukta volt benne.

  18. @TPZ: Ha arra gondolsz, hogy nem értem, hogy hogy kaphatta meg Colleen az e-mailt, azt úgy értem, hogy az egy olyan húzása volt a filmnek, ami fölösleges és kissé túldimenzionálja az egész elméletet. Mármint, hogy a különböző idő(emlék)síkok között lehet átfedés. Ezen nincs mit megmagyarázni, el kell fogadnunk, hogy a film szerint ez lehetséges.
    Szóval ÉRTEM a filmet, mellesleg meg
    a Déja Vu-ben pontosan ugyanannyi logikai bukta van, mint a Source Code-ban, kivétel annyi, hogy Tony Scottt-nak semmi érzéke a sci-fihez. Koránt sem tökéletes film a Source code és meg sem lepett, mégis elgondolkodtatott. A Déja Vu semmivel nem jobb film, sőt, csupán egy az ötszáz Scott-Washington akciófilm közül.
    Az időutazásos és ahhoz hasonló filmekben meg amúgy sem érdemes logikai bakikat keresni hiszen az összes feltevéseken alapszik.

  19. @K.Leslee: Törölték a hozzászólásom, szóval bekopizom ide, amit máshova írtam:

    Here be SPOILERS!

    Hiba 1: Miből is indulunk ki? Van egy félhalottunk, akinek az állapotát kihasználva (Aley Murphy, valaki?) próbálunk megoldani egy ügyet, úgy, hogy összekapcsoljuk egy halott agyából lementett utolsó memóriatöredékekkel. Ez nyilván csak egy számítógépes rendszeren belül történhet, eddig oké, lementik az adatot, Stevens maradék agyába betöltik, oszt hajrá. Még minden fasza lenne, Stevens átéli az utolsó nyolc percet, kurvára figyel, és addig abba nem hagyja, amíg ki nem deríti, ki lehet a hunyó. Igen ám, de ahogy előttem is rámutattak, ez nem magyarázza, hogy miért lesz hirtelen interaktív a móka, hogyan tud Stevens belenyúlkálni egy halott emlékeibe, és főleg, hogyan szerezhet tudomást olyan dolgokról, amelyeket sem ő, sem a memória forrása (Fentress) nem tudhat. Úgy oké lenne, ha Stevens csak egy szemlélő lehetne, csak egyrészt ugye úgy sosem derülne ki a merénylő személye, illetve valószínűleg halálra unnánk a filmet (bár el tudok képzelni egy belső monológos megoldást, ami nekem kurva izgalmas lenne, de valószínűleg nehéz lenne eladni).

    Hiba 2: Nem tudom, faszikám mennyit várt volna a piszkos bomba felrobbantásával, de gyanítom, miután leszállt a vonatról, egyenesen a belvárosba hajtott volna (elegánsan tekintsünk el attól, hogy Glenbrook Station nem létezik*), hiszen a furgonban már ott ketyegett az éles bomba. Mennyi idő kell ahhoz, hogy a robbanás helyszínére kiérjenek a mentők, tűzoltók, szétvágják a roncsokat, találjanak egy menthető halottat, a légierő elszállítsa, rákapcsolják a gépre, Stevens pedig nekifusson párszor az emlékkurkászásnak? Nem tudom, de szerintem több, mint a furgonnal beérni a belvárosba.

    Hiba 3: Ahogy többen pedzegették, a párhuzamos valóságok itt nem állják meg a helyüket, hiszen ahhoz utazni kellene az időben. A különböző idősíkok maximum a szimuláción belül jelenhetnének meg, akkor is csak Stevens gépre kapcsolt agyában, ahonnan törlődnének, nem akkor, amikor meghal, hanem abban a pillanatban, amikor magát a Fentress-adatcsomagot törlik a gépről. Addig is minden, beleértve Christinát is, csak Stevens (gépen működő) fantáziájában létezne. Ugyanezen logika okán a vonat nem menthető meg a valóságban.

    *Persze ha nem siklunk át felette, az azt is jelenthetné, hogy mindez nem igaz, csak egy katonai vr technológiát tesztelnek, ami akár egy csavar is lehetett volna a végén, de nem lett.

    Szóval a film elhasal, ráadásul a saját, buta szabályai gáncsolják el. A Déja Vu c. filmet már nem is hozom fel, annyira pofátlan a nyúlás (a maradék meg Groundhog Day, meg pici Inception). Csak épp az előbbi film – a saját univerzumán belül – működik.

  20. @TPZ: Igen, a második pont volt az, ami nekem is rögtön feltünt és leginkább zavart és ami kétségkívül a forgatókönyv hibája. Jogos. Viszont a dolgok tudományos hátteréről nem érdemes vitatkozni. Az első pontra viszont biztos van magyarázat pl. szerintem Stevens agya kiegészítette a ‘kölcsönvett’ emlékek hiányos részeit így a mókát saját tudata tette interaktívvá. Valamint az emlékek alapján olyan területeket is megvizsgálhatott, amiket a tudatalatti tárol, viszont konkrétan nem emlékszünk rá(pl. a vonat belsejének részletei, utasai).
    A párhuzamos valóságok szerintem sem állják meg helyüket, de valamiért akkor is megmozgatott a film és ez manapság ritka.
    Számomra Déja Vu még ennyi magyarázatot sem adott, de majd újranézem.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


1 × öt =