11

Trainspotting (1996)

“Válaszd az életet. Válaszd a munkát. Válaszd a karriert. Válaszd a rohadt nagy TV-t. Válaszd a mosógépeket, kocsikat, CD lejátszókat és elektromos konzervnyitókat. Válaszd az egészséget, az alacsony koleszterinszintet és a fogászati ellátást. Válaszd a fixkamatozású jelzálogkölcsönt. Válassz első otthont, válaszd meg a barátaidat. Válassz szabadidőruhát és hozzáillő sporttáskát. Válassz egy háromszobás lakosztályt részletre egy ócska sorházban… Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni? Úgy döntöttem, hogy nem választom az életet. Mást választottam. Hogy mi az oka? Nincs semmi oka. Kinek van szüksége okokra, ha a heroint választotta?”

Valahogy így kezdődik a Trainspotting, az egyik legkultikusabb drogos film, melyet Irvine Welsh regényéből rendezett Danny Boyle, még 1996-ban. Akkoriban mindenki erről a filmről beszélt, mert óriási hatással volt az én generációmra. Mialatt nézed egyszerre szórakozol és elborzadsz, hangosan felnevetsz, majd elhallgatsz a döbbenettől.

A film Renton (Ewan McGregor), Spud (Ewen Bremner), Beteg Fiú (Jonny Lee Miller), Begbie (Robert Carlyle) és Tommy (Kevin McKidd) történetét meséli el elsősorban. Személyes kedvencem Spud, no nemcsak az úriember arcberendezése miatt, hanem maga a karakter elképesztő. Emlékezzetek csak az állásinterjúra. :)

Ha megnézzük a szereplőgárdát, azonnal feltűnik, hogy ez a film bizony nagy ugródeszka volt (vagy lehetett) a karrierépítésben. Ewan McGregor azóta már volt Obi-Wan, Moulin Rouge-os hősszerelmes stb, stb. Ewen Bremner sem maradhatott ki a klassziker (és szerintem minden idők legjobb angol filmje) Blöffből, de láthattuk megannyi alkotásban. Jonny Lee Miller nekem elsősorban a Hackers-ből ismert, és hogy ő volt Angelina férje, de természetesen ő is szerepelt számos filmben. Aztán itt van a Begbie-t alakító Robert Carlyle, hát igen, az Alul semmi és egy csomó más film szereplője, valamint Kevin McKidd, akit a Trainspotting óta nem láttam és amikor feltűnt a Hannibal Risingban, alig ismertem meg. No, de térjünk vissza a filmhez.

Nemcsak zseniálisan van megírva (gondolok itt a híressé vált mondatokra, eszmefuttatásokra) de a rendezés is szuper, minden a helyén van, és a színészekre sem lehet egy rossz szó sem. (Kivéve persze, hogy eredeti nyelven nézve (ami igencsak skót) elég nehezen érthető. Úgy emlékszem, az amerikai vetítésekor feliratozták a filmet, mert ők sem értették.)

“Pocsék dolog skótnak lenni! Az alja, a legalja vagyunk. A nagyvilág söpredéke. A legnyomorultabb, legszánalmasabb, legszemetebb emberfajta, ami a civilizációból született. Valaki utálja az angolokat, én nem. Csak tróger népség. És mi ennek a tróger népségnek a gyarmata vagyunk. Még rendes gyarmatosítókat sem találtunk magunknak! Roskatag tetvek uralkodnak rajtunk. Szerintem ez elég szar helyzet, Tommy! És a világ minden friss levegője sem változtat ezen!”

És akkor elérkeztem egy másik fontos részhez, a zenéhez. Mekkora sláger volt régen a Born Slippy. Emlékeztek?

 

 

Vagy Iggy Poptól a Lust for Life. (Amit nem enged betenni a tube, de katt a linkre.)

A Trainspotting (amit a mai napig nem tudok lefordítani magyarra) az a fajta drogos film, amit újra és újra meg tudok nézni. Nem olyan, mint mondjuk az Egy kosaras naplója (pedig az is jó film, nem erről van szó) vagy a Rekviem egy álomért (uhh, az a film is elsőre nagyot üt, na jó, másodjára is) talán pont a vicces vagy viccesnek hitt részek miatt:

“-Néhány ópiumos kúp. A célnak tökéletesen megfelel. Lassú felszívódás, fokozatos elernyedés. Egyenesen erre a célra készült.

-Nekem rendes adag kell.

-Nincs nálam más. Kell vagy nem?

-Persze…ennyi erővel az összeset feldughatnám a seggembe.

A heroin székrekedést okoz. Felszívódott az utolsó adag heroinom és olvadni kezdtek a kúpok.

Már nincs székrekedésem.”

A dolog érdekessége, hogy a Rentont kiszolgáló fickó, Mickey Forrester-t, maga az író, Irvine Welsh formálta meg.

Azt hiszem nem lenne egy utolsó ötlet, az általánosban, egy-egy osztályfőnöki, vagy drogprevenciós előadáson levetíteni a fiataloknak ezt vagy akár a többi ilyen témájú filmet, mert igenis jobban rögzül az emberben, mint pár ócska szórólap. Egy ilyen film (és főleg ez) megtekintése után, még sokáig a hatása alatt van az ember/gyerek, illetve beszélnek róla, még a szórólapokat összegyűrik és kuka.

“Ha van anyagod, csak egy dolog izgat, hogy belődd magad. De amikor nincs, hirtelen minden más izgatni kezd. Nincs pénzed, le se szarnak. Van pénzed, túl sokat ittál. Nincs csajod, nincs kefélés. Van csajod, túl sokat akar. Aggódhatsz a számlák miatt. Az ennivaló miatt. Valami szaros futball csapat miatt, ami nem képes győzni. Az emberi kapcsolatok miatt. És mindenfélék miatt, amik mit sem számítanak, ha őszintén és keményen drogfüggő vagy.”

Aki még esetleg nem látta, nézze meg. Azt hiszem nem fog csalódni.

 


szólj hozzá: Trainspotting (előzetes)

11 komment

  1. Kimaradt a százalék, de szerintem 110%. Amúgy olvastam, hogy Welsh ezt követő könyvéből, a Pornóból, is akar Boyle filmet forgatni. Legalábbis időnként előkerül ez a téma, de eddig nem sokat haladt előre – sajnos.

  2. Egyik kedvenc drogos filmem, fantasztikus hangulata van, nem mellesleg zseniális idézhető szövegei vannak. (már az általad is idézett első is rendesen mellbe üti az embert) Kihagyhatatlan és kultikus. Szerintem jobb, hogy nem csak sokkolja az embert, hanem néha elszórakoztatja is. Így kellemes szájízzel lehet utána felállni és még gondolkodni is tudunk. A Rekviemben épp azt nem kedvelem, hogy csak sokkol, de nem szórakoztat. Nem is akarok azokra a dolgokra gondolni, míg a Trainspotting felidézésekkor mindig elmosolygok, de el is gondolkodok.

  3. Jó a cikk nagyon! Rávett, hogy újra megnézzem. Hihetetlen színészi játékok vannak ebben, el kell ismerni. :) Elég csak a belövés pillanatában nézni a beteg srácot, vagy amikor Rentont “visszahozzák” a kórházban, vagy az említett állásinterjú. 😀

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *