írta Nikodémus
Szeretjük úgy képzelni, hogy a gonosz maga a nagybetűs abnormalitás, sötét üzelmeitől pedig biztonságos távolságban hisszük saját kis világunkat. Hollywood örömmel játszik rá kedélyes tévedésünkre: a rosszat legtöbbször látványos maskarába öltöztetve, egzaltált túlzásokkal ábrázolja, aki a film végén üzembiztosan elbukik. Napjainkban épp az okoseszközök démonizálása divatos, ám mielőtt megidéznénk a ránk támadó „gonosz számítógép” rémálmát, két film emlékeztet a közösségi médiát feltaláló és elterjesztő ember felelősségére. Miközben a kortárs Lengyelország társadalmi viszonyai közé kalauzol minket, sem a Sweat, sem pedig a The Hater: A gyűlölet új arca nem szolgál könnyed tanulságokkal.