FilmDROID

Manapság ha tiniket állítanak a történet középpontjába azonnal beugorhat a szüzesség elvesztése, böfögések, a durva piálások. A függetlenfilmes területen abszolút más a helyzet, hisz nem robog be a forgatásra gyakran egy-egy stúdiómegbízott, hogy a nagyfőnök szerint a közönség akkor fog csak igazán emlékezni erre vagy arra a jelenetre, ha elsütnek benne egy hányós viccet. Nem kell aggódni, ezúttal az efféle dolgok kimaradtak.

A szülők számára talán a legnehezebb korszak, amikor gyermekük tinivé serdül és hatalmas ellenállást tanúsít irántuk. Minden kamasz így vagy úgy lázad(t) ősei ellen és esetleg többen felidézik magukban azokat az időket, amikor a kertben fadarabokból összeeszkábált magának egy kis viskót, ahova a sértődés perceiben visszavonulhat merengeni az élet nagy dolgain. Joe (Nick Robinson) és Patricknek (Gabriel Basso) is elege van az otthoniakból, bevetik magukat a természetbe, hozzájuk csapódik a csodabogár Biaggio (Moises Arias) is. Mindentől és mindenkitől távol élvezik a nyári szabadságot, azt csinálnak, amit csak akarnak, úgy, ahogyan szeretnék. Otthon pedig aggódhatnak, ahogy jól esik. Nem csak ők, de mi is mosolyoghatunk, hiszen a felszabadultság érzése átragadhat ránk, illetve humorból sem spórolnak, Biaggio rajzfilmfigurára hasonlító karakterét bizonyára mindenki éltetni fogja.

A filmről lerí, hogy hatalmas lelkesedéssel készítették, látható és érezhető a rendező lelkesedése, de néhány pontban kissé megbicsaklik. A felnőttek közül néhányan karikatúraszerűek – pl a cinikus Frank vagy éppen a rendőrök – , amelyen további humoros pillanatokat eredményeznek, de ezek a figurák és viselkedésük néhol kilógnak a történetből és a film a problémákhoz is eléggé lazán áll hozzá. A fiúk idilli életébe belerondító lány alakítása sem az igazi, mondhatni semmilyen és a szerelmi háromszög bemutatása-kialakulása sem az igazi. A tanúságot pedig bárki levonhatja saját maga. 70 % Olvasd tovább →