John Madden neve a Szerelmes Shakespeare (Shakespeare in Love) után elég jól csengett, de a Corelli kapitány mandolinja (Captain Corelli’s Mandolin) buktája nem vetett rá jó fényt, mostanában pedig abszolút nem tudott sikeres és díjgyanús alkotást produkálni, ráadásul a Hajsza (Killshot) is csak DVD-n jött ki jó néhány helyen.
A Best Exotic Marigold Hotellel bizonyíthatja, hogy nem kell leírni még őt. Deborah Moggach regényéből született a film, amire Judi Dench (aki ugye Oscart kapott a Szerelmes Shakespearért), Maggie Smith, Bill Nighy szerződött le és Dev Patel pedig elfeledtetheti Az utolsó léghajlítóban (The Last Airbender) nyújtott rémséges teljesítményét.
Néhány angol nyugdíjas egy kevésbé drága helyen szeretné élvezni hátralévő éveiket, ki is nézik az egzotikusnak tűnő Indiát, egy hirdetés igencsak megkapja a szemüket. A csábításnak engedve elutaznak a Marigold Hotelbe, ahol fényűző életet remélnek csekély összegért cserébe. Kiderül, hogy nem annyira fürödhetnek a luxusban, mint ahogy azt elképzelték, de végső soron nem bánják meg. Tapasztalatokat osztanak meg egymással és újra előtérbe kerül az élet élvezete és a szerelem.
Darren Lynn Bousman marad a horror műfajánál, javában tervezgeti a The Barrens filmet, amelyre sikerült megnyernie a True Blood sorozat egyik sztárját, Stephen Moyert. A sztorihoz a Jersey ördög legendája kapcsolódik, a legenda szerint egy prosti életet adott 13. gyermekének, aki hamarosan átváltozott egy szárnyas lénnyé és elrepült a fenyvesbe.
Ken Loach fia, Jim eddig csak sorozatepizódokat készített, úgy látszott, hogy köszöni szépen, de jól elvan így is. Csak eljött az idő, amikor elhatározta, hogy leforgat egy filmet, Rona Munro forgatókönyvére esett a választása. A dráma Margaret Humphreys szociális munkásról szól, aki kideríti, hogy gyerekek ezreit hozták erőszakkal Angliából Ausztráliába, azt ígérve nekik, hogy narancs és napsütés vár rájuk (oranges and sunshine). A nő szinte teljesen egyedül küzdött azért, hogy megpróbálja visszajuttatni ezeket a gyerekeket a családjukhoz és a világ figyelmét is fel szerette volna hívni erre a hatalmas botrányra. Emily Watson, Hugo Weaving és David Wenham láthatóak a főbb szerepekben.
Az év egyik legjobb filmje a Forráskód (Source Code) volt (szerintem), amiből most sorozat lesz. Mark Gordon, a sci-fi thriller producere megegyezett a CBS-szel és Steve Maeda, a Lie to Me széria egyik írója máris rávetette magát a forgatókönyvre.
Joseph Gordon-Levitt ellavírozgat a különféle műfajok között, az 50/50 dráma-vígjáték után érkezik a Premium Rush akció, majd a Looper sci-fi, aztán a Batman harmadik része. A Premium Rushban egy biciklis futárt alakít, akire rábíznak egy igen fontos küldeményt, ő pedig teker, ahogy csak tud, hogy odaérjen a célhoz. Azonban néhány korrupt zsaru nem szeretné, ha a levél megérkezne, ezért Gordon-Levittnek minden tudására szüksége van, hogy túlélje a napot.
Abszolút nem meglepő, hogy a Szemekbe zárt titkok (The Secret in Their Eyes) argentin filmre Hollywoodban is felfigyeltek, főleg azok után, hogy megnyerte a legjobb idegnyelvű produkció díját az Oscaron. A jogokat a Warner szerezte meg és azt szeretnék, ha Denzel Washington vállalná be a remake főszerepet. Washington egyelőre még nem vállalta el, még az is kérdéses, hogy a stúdió milyen gyorsan szeretné a mozikban tudni az új változatot, a színész következő filmje a Flight lesz, csak ezután érne rá.
Nem mondom, hogy mostanság ne készült volna olyan produkció, ahol csupán egy, esetleg két színész állt a középpontban, de mindig öröm, ha felbukkan a színen még egy alkotás, jelezve, hogy nem kell sokat várni még egy hasonló műre. Ezúttal Christopher Plummer bizonyíthat a Barrymore című filmben, ahol ő és csakis egymaga lesz a színen. A film Jeff Wells 83 perces színpadi előadásának filmverziója, Plummer John Barrymore-t keltheti életre. Erik Canuel vetette papírra a forgatókönyvet és a rendezői székbe is beleült. Már csak az a kérdés, hogy az Akadémia felfigyel-e rá, illetve a készítőknek van-e elég pénze arra, hogy nyomassa a reklámokat?