Sam Mendes útja az amerikai kisvárosok polgárainak kitaposott ösvényén halad, már ami a filmjeinek tárgyát illeti. Ha a James Bond-film nem téríti el ettől az iránytól, a jövőben megeshet, hogy a téma mesterévé válik. Igaz, nagy kihívás felmutatni azt a színvonalat, amit Updike tett regényeiben, de gondoljunk csak meg, mekkora eredmény már az is, hogy az író egy egész oldalas párbeszéddel emlékezett meg az Amerikai szépségről a Nyúlfarkban.
Legújabb filmje a Továbbállók egy amerikai párról szól, akik nem házasok és hirtelen kiderül, hogy a lány terhes. Ekkor nem az jön, hogy most gyorsan összeházasodnak, hanem hirtelen a hatodik hónapra ugrunk, amikor már nem sok idő van a gyerek érkezéséig. A férfi szüleinek a közelében laknak, de csak miattuk, egyébként, nem tetszik nekik a városszéli ház, ahol néha áram nélkül, hidegben maradnak. A leendő nagyszülők azonban hirtelen lelépnek két évre, úgy tűnik nem akarnak a családalapításban részt venni. Így Verona (Maya Rudolph) és Burt (John Krasinski), kicsit megkésve, de annál lelkesebben elindulnak megkeresni azt a helyet, ami tökéletes fészek lenne a gyerek felneveléséhez. Végigutazzák Amerikát, közben meglátogatják rokonaikat és barátaikat, akiknek már van családjuk, s közben figyelnek, ki hogyan csinálja, kinek hogyan megy a nevelés és egyáltalán boldogok-e, jó lenne-e a közelükben élni. Rengeteg módszer van, a film bemutat néhány családi életre vonatkozó, tipikus stratégiát, persze nem a jó példákat. Meglehetősen ki vannak sarkítva az esetek, de közben érezhető, hogy rengeteg igazságalapból építkeznek ezek a kis epizódok.
Ahogy az életben is van, némelyek már első látásra is őrültek, másoknak nem sikerül úgy az életük, ahogy szeretnék, vannak vicces helyzetek és vannak drámaiak. Talán mégis az a legszomorúbb, ahogy haladnak a hőseink és mégsem sikerül senkit találniuk, akiknek a filozófiájával azonosulni tudnának, ha meg mégis, ott más gond van. Ezeket a problémákat ettől függetlenül olyan könnyedén kezeli a film, hogy nem von árnyékot a hangulatára. Vannak nehézségek, de végső soron az út mindig ott van előttük, mindig van menekülés, senki sem kényszeríti őket maradásra. Ami a legjobb, ott vannak egymásnak ketten, a két főszereplő, ahogy nagyon kevés romantikus filmnek sikerült eddig bemutatnia.
A szereposztás nagyszerű, John Krasinski és Maya Rudolph tökéletes, mint a szerelmespár, és a mellékszereplők is kiválóan végezték a dolgukat. Maggie Gyllenhaal érdemel külön említést, mert nagyon jól bemutatta az új irányzatok, vagy áltudományok hatása alá került anyukát.
Sam Mendes ezúttal nem nyúlt olyan erősen a témához, mint az Amerikai szépség, vagy A szabadság útjai esetében. Bár foglalkoztatja a gondolatokat, nem rendít meg úgy, mint az előző munkái, határozottan a könnyedebb szórakozás felé kacsint, de még mindig a szimpatikus átlagpolgár szemével, és persze azzal az iróniával amiben a rendező annyira önmaga tud lenni.
Szerintem: 8/10
- A Bárka (El barco) – sorozat - 2011. augusztus 17.
- Kellemes húsvéti ünnep(ek)et! - 2011. április 23.
- A király beszéde (2010) - 2011. február 06.
- SAG Awards díjazottjai - 2011. január 31.
- A királyi udvarból kerül ki a szuperhős - 2011. január 31.
- Fotók a Pókember forgatásáról - 2011. január 31.
- Permanens vakáció (Permanent Vacation, 1980) - 2011. január 29.
- Megvan a vámpírvadász elnök - 2011. január 28.
- Beginners trailer - 2011. január 28.
- Peep World trailer - 2011. január 28.



Nagyon jó film! Kedvenceim közé lépett elő a műfajban, a maga mondanivalójával pedig viszi a pálmát. A főszereplők tényleg fantaszikusan játszanak. Csak ajánlani tudom azoknak, akik nem a hollywood-i romantikára szomjaznak, vagy legalábbis nyitottak az újra, más szemszögből való felfedezésre is. Alexi Murdoch zenei világa pedig tökéletesen illik az egész filmhez.
You have to watch this film!
Sziasztok!
noizeonline.mondozoo.com < Regisztráljatok, napi 15percet vesz igénybe.
a filmet még nem láttam, de Mayát szeretjük nagyon, úgyhogy biztos sort kerítek rá
Jó kis film, nagyon is szerethető. A kedvencem az “Are we fuck-ups?”-rész volt benne. 🙂
Nyuszisz, Te nem “százalékolod le?”;-)
@Krizzta: elfelejtettem 🙂 köszi, most beírtam.
@nyuszisz: nincs mit:)
így már nézős lesz
@monday: Jaja, az poén volt. 🙂