Hitman: A 47-es ügynök (Hitman: Agent 47)

Érthető, hogy a filmipar miért próbálkozik számítógépes játékok mozis verzióival. A sok-sok millió eladott darabszám és a hatalmas pozitív visszhang után azt gondolná az ember, hogy a rajongók biztosan beülnek a legyártott produkcióra. De eddig csak elég kevés „átiratnak” sikerült igazán nagy eredményt produkálnia és a manapság oly népszerű franchise lázban jó ha egy cím (Resident Evil) tudott helyt állni. A Hitman 2007-ben mutatkozott be a vásznakon és a viszonylag korrekt bevétel mellé nem társult elégedettség. A stúdió most újra próbálkozik, de jobban tették volna, ha valóban olyan szakembereket kérnek fel a film megtervezésére, akik rá is nyomtak a Startra és sok száz órát végiglopakodtak.

A Hitman ugyanis elsősorban settenkedős játék és nem a szét kell lőni mindent, tűzgombra ráhasalós történetek közé tartozik. De eléggé fel kell kötni a gatyát a forgatókönyvírónak ahhoz, hogy egy izgalmas bujkálós cselekményt ki tudjanak izzadni egy öltönyös főhőssel a középpontban. Így a szkriptet jegyző két úriember a könnyebb utat választotta, valószínűleg csak átnyálazott néhány leírást.

Skip Woods és Michael Finch sztorijában a génmódosított ügynökprogramért felelős Dr. Litvenko-t próbálják előkeríteni, aki pár évtizeddel ezelőtt eltűnt. Habár szerettek volna életet lehelni kísérletébe, de a sorozatos kudarcok után belátják, hogy szükség van a tudósra. De vajon hol lehet? Talán a lánya tudja, csak rá kell bírni, hogy segítsen.

Észrevétlennek kell maradni! Ezt még a 47-es ügynök is elmondja a filmben. Legalábbis kellene. De azért egy piros nyakkendőjű, öltönyös kopasz figura eleve feltűnést kelt, ha pedig előkapja stukkereit biztosan nem lesz láthatatlan senki számára. Lopakodás? Settenkedés? Ugyan. Futni? Minek? A Hitman slasher horroroktól megszokott pillanatokat idéz meg, amikor az egyik fél fejvesztve menekül, de a követője komótosan sétálva mindig beéri. Hősünk nyugodt, nem kapkodja el.

Aleksander Bach reklámfilmeken edződött és művéből könnyedén ki lehetne emelni néhány jelenetet, amelyek megállnák a helyüket a tévében. De itt nem hirdetni kell, hanem egy szórakoztató produkciót eladni. Ha nem is írnak emlékezetes szövegeket vagy éppen ütős történetet, látványos és élménydús akciókat még megpróbálhattak volna megálmodni. Egyszerűen nincs benne erő, az út közepén járművéből két pisztollyal kipattanó ügynök lövöldözése sem az igazi.  Bach bizonyára (Carl Rinsch-hez hasonlóan) nem fog újabb filmet dirigálni, jobban járunk, ha marad a reklámoknál.

imdb:  5,9
rottentomatoes:  7 %

Büdzsé: 35 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 20 millió dollár
Eddigi összbevétel: 63 millió dollár