Annabelle feliratos előzetes

Annabelle baba ámokfutása a Démonok között egyik legrémítőbb jelenetében kezdődött. Emlékszel még semmibe tekintő szemére, vérvörös ajkára?
A valóságban is létező babát, melyet állítólag valóban a gonosz szállt meg, ma lakat alatt őrzik a connecticuti okkult múzeumban. Egyetlen látogatója akad csupán, egy katolikus pap, aki havonta két alkalommal megáldja a vitrinbe zárt figurát.
Az Annabelle a 2013-ban bemutatott, nagy sikerű Démonok között spin-offja [oldalhajtása], amelynek története a gonosz elszabadulása előtti időkben kezdődik.
John Form megtalálta a tökéletes ajándékot várandós felesége számra: egy hófehér menyasszonyi ruhába öltöztetett, ritkaságnak számító régi porcelánbabát. Mia azonban nem sokáig örülhet a gyönyörű Annabelle babának. Egy borzalmas éjszaka sátánista szekta tagjai szállják meg a házat és támadják meg a Form házaspárt. Nyomukban vér és fájdalom marad… meg még valami: a sátánimádók megidéztek és kiszabadítottak valamit, ami még náluk is veszedelmesebb és gonoszabb, s ez a valami nem más, mint Annabelle…

„Hiányoztam?”
Annabelle, a hírhedt baba esete a paranormális jelenségeket kutató házaspár, Ed és Lorraine Warren egyik központi ügye, egyúttal pedig a James Wan rendezte Démonok között központi jelenete volt. Wan és Peter Safran producer még a 2013-ban bemutatott thriller forgatásakor megállapodtak abban, hogy érdemes egy egész játékfilmet szentelni a nem épp ártatlan baba történetének.
„Tudtuk róla, hogy annyira megátalkodott egy baba, hogy a mai napig hét lakat alatt őrzik – mondja Wan. – Azt azonban, hogy miért és miként is került »tömlöcébe«, nem tudtuk. Utánajártunk tehát.”
„Érdekelt bennünket, hogyan lesz valamiből, ami arra született, hogy szép és kedves legyen, rút és gonosz szörnyeteg – teszi hozzá Safran –, elvetemült sátán szolgája.”
A két horrorszakértő Wan filmjeinek operatőrét, John R. Leonettit kérte fel a baba történetének megrendezésére. „Mindig is szerencsésnek éreztem magam, hogy Johnnal dolgozhatok. Ő fényképezte a filmjeim többségét, így hát tudtam, hogy mestere a hangulatteremtésnek – mondja Wan. – Biztos voltam benne, hogy rendelkezik a megfelelő látásmóddal, vizuális eszközökkel, alkotói képességgel és szenvedéllyel ahhoz, hogy kihozza a maximumot Annabelle történetéből.”
„Nagy horror-rajongó vagyok – mondja Leonetti –, emellett pedig mindig örömmel dolgozom Jamesszel és Peterrel. Az ördög sem tudott volna lebeszélni tehát ennek a filmek a levezényléséről. Pedig megpróbált…”
Safran szerint rendező és operatőr fél szavakból is megértették egymást, és e köztük lévő összhang nagyban hozzájárult munkáik sikeréhez. „James és John abszolút egy húron pendülnek, és együtt gyönyörű képeket képesek kreálni.”
Leonetti Gary Daubermanra bízta a forgatókönyv megírását, csak annyit kötött ki, hogy a történet gerincét az adja, miként vált démoni erők eszközévé Annabelle baba. „Garynek kitűnő ötletei voltak erre, és egy rendkívül izgalmas thrillert vetett papírra. Minden ki szeret borzongani – teszi hozzá a rendező –, kivált, ha a film személyes vonatozású. Az Annabelle nagyszerű lehetőség arra, hogy a nézők átéljék a félelmet, kivált, ha úgy ülnek be a mozikba, hogy tudják, a történet megtörtént eseményeken alapszik. Kevés hatásosabb eszköz létezik ennél. Ugyancsak nagy erejű eszköz, ha a sztori személyes vonatkozású, és saját emlékeket idéz fel az emberekben.”
„Mindenkinek volt olyan játéka, amiről gyerekfejjel azt képzelte, hogy éjjel életre kel – mondja Annabelle Wallis, aki az otthonülő, várandós feleséget alakítja. – Mia polcán egymás mellett sorakoznak a különleges, ritkaságnak számító porcelánbabák. Felnőtt fejjel azt teszi, amit kislány korában szinte mindenki: gyűjti a babákat.”
„Hogy léteznek-e szemmel nem látható, önálló tudattal bíró entitások, azt a tudomány egyelőre nem igazolta. Bizonyosan létezik azonban érzék feletti észlelés, amelynek tárgyait és kiváltóit nem tudunk pontosan megnevezni, megmagyarázni – mondja Leonetti –, de cáfolni sem. A démonológia mindig is foglalkoztatta és lenyűgözte az embereket, és persze egyeseket bolondos elméletek megalkotására sarkallt. Én viszont azt mondom, az vesse embertársaira az első követ, aki kézzelfogható bizonyítékkal tud szolgálni ezeknek az elképzeléseknek a helytelen voltára. Tény, hogy egyes jelenségeket nehéz józanésszel felfogni. Ilyen például, ha egy szép játék baba egyszerre gonosz dolgokat kezd művelni. Bevallom – teszi hozzá a rendező –, rendkívül jó móka volt eljátszani a gondolattal.”