Így neveld a sárkányodat 2 szinkronos előzetes, jelenetek és tv spot

Öt év telt el azóta, hogy Hablaty, az ifjú viking barátságot kötött egy sebesült sárkánnyal, és ezzel mindörökre megváltoztatta Hibbant-sziget lakóinak életét. Vikingek és sárkányok ma már békében élnek egymás mellett a gyönyörű szigeten, mely az elmúlt évek során emberek és tűzokádók valóságos paradicsomává vált.
A felnőttkor küszöbén álló Hablaty telis-tele van kérdéssel és kíváncsisággal. Hűséges társa, Fogatlan hátán mind messzebbre merészkedik a szigettől a válaszokért: elhatározza, hogy meghódítja az eget, és olyan magasságokig repül, ameddig viking még sosem. Távoli vidékeket akar felfedezni, helyeket, ahol korábban senki sem járt az övéi közül. Amit végül talál, az még Hablaty gazdag képzeletét is messze felülmúlja. Felfedez egy szigetet, tele sárkányokkal, és megismerkedik a titokzatos sárkánylovassal, Valkával, akiről kiderül, hogy nem más, mint az ő elveszettnek hitt édesanyja. Valkától megtudja, hogy a hataloméhes Drákó és a sárkányvadász Eret szövetkezett egymással, és véget akar vetni vikingek és sárkányok barátságának.
Hablatynak sosem volt akkora szüksége a barátaira, mint éppen most. Astrid, Bélhangos, Takonypóc, Halvér meg a kelekótya ikrek, Kőfej és Fafej, továbbá Hablaty apja, Pléhpofa összefognak, hogy megmentsék a sárkányokat, akik az elmúlt öt év során oly nagyon a szívükhöz nőttek. A küzdelem során Hablaty csodák csodájára rátalál a válaszokra is, amelyeket addig egész másutt keresett.

MI MINDEN TÖRTÉNT ÖT ÉV ALATT?

A DreamWorks Animation stúdió, melynek égisze alatt olyan tüneményes rajzfilmek születtek, mint a Shrek, a Kung Fu Panda vagy a Croodék, tető alá hozta az Így neveld a sárkányodat című egész estés animációs film rég várt folytatását, a tervezett trilógia második fejezetét.
A Cressida Cowell azonos című regénye alapján készült, 2010-ben bemutatott első rész nézők millióinak szívébe lopta be magát. Az elmés poénokban és fordulatokban gazdag, bűbájos fantasy hatalmas sikert aratott: világszerte összesen 495 millió dolláros bevételt hozott a stúdiónak, és Oscar-díjra jelölték a legjobb animációs film, valamint a legjobb eredeti filmzene kategóriájában.
Amint azt a film írói és rendezői, Dean DeBlois és Chris Sanders elmondják, a siker nem egy csapásra, hanem fokozatosan jött el. Bár munkájuk a bemutatót követően igen jó kritikát kapott, eleinte kisebb érdeklődést keltett, mint azt a stúdió remélte. „Lassan, hétről-hétre emelkedett az eladott jegyek száma, és az Így neveld a sárkányodat végül jóval tovább listavezető maradt, mint az animációs filmek esetében történni szokott – mondja DeBlois. – Másfél hónap múltán már jócskán sikerült felülmúlnia a várakozásokat. Én ezt igazi sikernek könyvelem el: fokozatossága azt mutatja, hogy a munkánknak jó híre kelt a nézők körében, így egyre többen voltak kíváncsiak rá.”
A film azóta is olyan népszerűségnek örvend világszerte, hogy a Dreamworks sorozatot is készített belőle a Cartoon Network számára (hazánkban az első évad Sárkányok – A Hibbant-sziget harcosai, a második Sárkányok – A Hibbant-sziget védelmezői címen fut).
„Sokszorosan kaptuk vissza a szeretet, amellyel a rajzfilmet készítettük – mondja DeBlois –, így boldogan láttunk hozzá a folytatáshoz. Kezdettől fogva szó volt róla, hogy esetleg trilógia is készülhetne majd belőle… amennyiben sikert arat. Az ítéletre nem kellett soká várni: már néhány héttel a bemutató után eldőlt, hogy nekiláthatok a folytatásnak.”
A második filmben Chris Sanders csupán executive producerként vett részt, mert időközben már nekifogott a Croodék elkészítésének. Az Így neveld a sárkányodat 2. direktora így DeBlois lett. „Deant mindenki szereti Hollywoodban – mondja Bonnie Arnold producer –, ott, ahol ezt csak kevesen mondhatják el magukról. Olyan fantáziája van, mint a gyerekeknek, és lássuk be, nem árt a képzelőerő, ha az ember gyerekekről és sárkányokról készít filmet. Hatalmas ötletgyáros, aki éppúgy képes rajongani mások ötleteiért, mint a sajátjaiért. Rendkívüli ember, aki mélyen és őszintén szereti a hivatását.”
Az első filmben megismerkedtünk Hablattyal, akinek élete fenekestül felfordult, miután megsebezte a sárkányok egyik legveszedelmesebbjét, az éjfúriát. A vikingek egészen addig kártevőként, ellenfélként tekintettek a sárkányokra, és a férfias virtus jelének, sőt, egyenesen kötelezőnek tartották, hogy valamirevaló viking időről-időre elejtsen egyet-egyet a nyájaikat fosztogató bestiák közül. Csakhogy Hablaty, aki testi és lelki alkatát tekintve mindig is kilógott a nagyzoló viking srácok sorából, ahelyett, hogy végzett volna a megsebzett éjfúriával, barátságot kötött vele, majd bebizonyította a Hibbant-sziget lakóinak, hogy évszázadokon át félreismerték a sárkányokat.
DeBlois nem hagyományos módon képzelte el a folytatást. Nem egy „Hablaty és Fogatlan újabb kalandjai” típusú második részre készült. Kezdettől fogva trilógiában gondolkodott, méghozzá úgy, hogy az egyes részek bemutatása közt eltelt idő és a történet kronológiája nagyjából megegyezzen. „Azt szerettem volna, ha a szereplők öregednének öt évet – mondja a rendező –, éppúgy, mint a nézők. Meg akartam mutatni, mi foglalkoztatja Hablatyot és barátait a felnőttkor küszöbén. Hollywoodban nem szokványos az ilyen jellegű folytatás, ezért örök hála a DreamWorksnek, hogy egyáltalán támogatta az ötletet!”
Pedig a döntés nem volt éppen kézenfekvő, hiszen így sokkal több munkát kellett fektetni az új rész elkészítésébe. A szereplők többségét tetőtől talpig újra kellett rajzolni. Új vonásokat kellett megjeleníteni rajtuk, de úgy, hogy közben hasonlítsanak öt évvel korábbi önmagukhoz. Új ruhatárat, frizurát kellett tervezni számukra. „Ez kényes ügy volt – magyarázza a rendező. – Olyan figurák esetében, mint például Hablaty vagy Astrid, akiket a közönség nagyon megszeretett, igencsak vigyáznunk kellett, nehogy csalódást okozzunk az átalakulással. A szereplőknek hasonlítaniuk kellett önmagukhoz, a megszólalásig… de annak is látszódnia kellett, hogy egyikük sem kiskamasz már, hanem hamarosan felnőtt férfi, illetve nő lesz. Hablaty például sosem volt tipikus hollywoodi hős, és most sem akartuk, hogy az legyen. Meghagytuk különcnek, bogarasnak, véznának. Astrid sem az a kimondott álomgyári nőideál: erős, független lány, akinek ráadásul önálló gondolatai vannak.
Hablaty ugyan megnőtt – folytatja DeBlois –, de a mai napig nem váltotta be apja, Pléhpofa törzsfő elképzeléseit az ideális fiúgyermekről. Hiába, Hablaty továbbra is inkább a szellem embere.”
Hablaty megszólaltatója az eredeti szinkronban Jay Baruchel, aki adottságait tekintve sok mindenben hasonlít figurájára. „A közönség Hablaty tekintetén keresztül látja a filmbéli világot – mondja a színész. – Miközben egy-egy helyzet eléjük tárul, a nézők azt is rögtön érzik, hogy a srác miként éli meg azt.”
A véznácska viking erőfeszítéseinek köszönhetően ember és sárkány most boldog egyetértésben él – és repül! – együtt Hibbant-szigeten. Minden szigetlakónak van egy hűséges tűzokádója, amelynek hátán meghódíthatja az ég egy darabkáját. Megújították a falut, hogy nagytestű lakói számára is kényelmes legyen, és a vikingek se szenvedjenek az állandó tűzkároktól. Csatornarendszert alakítottak ki, melynek segítségével mindig és mindenütt akad kéznél víz, ha a tűzokádók véletlenül lángra lobbantanának valamit. Szigetszerte etetőpontokat állítottak fel, hogy kedvenceik bármikor haraphassanak egyet, amikor megéheznek, a barlangokat pedig istállókká alakították át. Létrehoztak egy sárkányellátó központot, amelyben mindenféle szolgáltatással várják a szárnyas jószágokat. „A foghúzástól a pikkelyfényesítésig akad itt minden, amire csak sárkánynak szüksége lehet – meséli DeBlois. – Az ellátó a régi kovácsműhelyben kapott otthont, ahol Hablaty korábban inaskodott. Itt tartják az új fegyvereket is, melyek ezúttal már nem sárkányok ellen kellenek…”
Amint azt Pierre Olivier Vincent látványtervező elmondja, „ez a helyiség most jóval vidámabb és izgalmasabb, mint régen. Falain tarka-barka díszítések, rajzok, melyeket egytől-egyig eredeti viking leletek ihlettek. A színezésben eltértünk kissé az első filmtől: most minden tarkább, harsányabb, játékosabb.”
Bélhangos a falu kovácsa és Pléhpofa törzsfő jobb keze, akinek az eredeti szinkronban Craig Ferguson kölcsönözte hangját. „Egykor Bélhangos építette fel ezt a gyönyörű csarnokot, hogy megvédje az övéit a sárkányoktól – mondja a színész. – Csoda-e, hogy Bélhangos kissé meghasonlott, amióta a csarnokból sárkányellátó lett?”
Habár kapcsolatuk megváltozott, azért a vikingek csak vikingek, a sárkányok csak sárkányok maradtak. Hogyan éljék ki a két fajra oly nagyon jellemző harci szenvedélyt és kalandvágyat, ha egyszer békét kötöttek egymással? Hát úgy, hogy versenyeket rendeznek!
„A sárkánylovaglás néző és résztvevő szempontjából egyaránt csodás dolog – mondja Jay Baruchel –, mindaddig, míg az illető viking vagy sárkány… Na de, ha birka!” A versenyek folyamán a segítők bárányokat röpítenek a levegőbe – ahogy agyaggalambokat szokás –, és ezeket a szegény jószágokat kell elkapniuk, majd behajítaniuk egy hálókosárba a sárkányháton repülő versenyzőknek. Minden bárány egy pontot ér, kivéve a feketét, amely tízet kóstál. Derbi viking módra… Sokkoló? Hát még a film nyitójeleneteként! Az alkotók úgy találták, hogy a verseny jó alkalom lesz annak a változásnak a bemutatására, amelyen a sziget az elmúlt évek során keresztülment. A jelenetben felsorakoztatják valamennyi ismerős figurát: a vagány vikinglányt, Astridot (eredeti hangja: America Ferrera), aki Viharzó, a siklósárkány hátán versenyez; a Cipzárhát Blöff és Kova nyakán ülő civakodó ikreket, Kőfejt (Kristen Wiig) és Fafejt (T.J. Miller); a kedves Halvért (Christopher Mintz-Plasse), aki sárkányát Bütyöknek nevezi; továbbá az önelégült Takonypócot (Jonah Hill), aki Kampóst, a Szörnyennagy Rémséget üli meg.
Egyedül Hablaty és Fogatlan hiányzik a versenyről. Ahelyett, hogy rátermettségét fitogtatná a többiek előtt, az elválaszthatatlan páros azt teszi, amit a világon a legjobban szeret: az eget szelik őrült sebességgel, hogy közben új szigeteket és új sárkányokat fedezzenek fel. Földeket, amelyek még nem szerepelnek Hablaty bővíthető – és mind jobban bővülő – térképén.
Az igazat megvallva ezen a reggelen Hablaty nemcsak azért „lovagolt” ki a tengerre, hogy hobbijának éljen, és még csak nem is azért, hogy távol maradjon a versenytől… Hablaty ezúttal a felnőtté válás elől menekül. A verseny előtt ugyanis apja magához hívatta, és elmondta neki, hogy elérkezett az idő, át szeretné adni Hablatynak a sziget vezetését. E szavak hallatán a fiú lelkében hatalmas vihar támadt. Úgy érezte, távolról sem áll még készen a törzsfői feladatokra.
„A nagydarab és izmos Pléhpofa borzasztóan büszke Hablatyra – mondja a Pléhpofa eredeti szinkronhangját adó Gerard Butler –, azóta, hogy fia békét teremtett a Hibbant-szigeten. Többé az sem zavarja, hogy a srác nem az ő tekintélyes testalkatát örökölte. Kapcsolatuk az öt év alatt rengeteget javult.”
Habár Pléhpofa nem szégyenkezik többé cingár fiacskája miatt, Hablatynak nem nőtt meg annyira az önbizalma, hogy el tudja képzelni önmagát, mint a sziget törzsfőjét. Attól tart, ezúttal nem fog tudni megfelelni apja elvárásainak.
„Jellegzetesen kamaszkori kétségek gyötrik Hablatyot – mondja Baruchel. – Ki vagyok én egyáltalán? Mi értelme az életemnek? Van-e értelme egyáltalán? Mélyen legbelül persze pontosan tudja, mi az, amihez igazán ért…”
És hogy mihez is ért Hablaty? Lássuk csak, például, azt a trükkös szerszámot, amit akkor készít, amikor Fogatlannal együtt felfedezi a sárkányok lakta szigetet. „Ez a szerszám arra hivatott, hogy megóvja Hablatyékat a barátságtalan tűzokádóktól – meséli DeBlois. – Nem más, mint egy kardmarkolat, amelyben kétélű fegyver rejtezik. Az egyik kardél Szörnyennagy Rémség nyálát tartalmazza, amely olyan akár a napalm: ha a penge kipattan helyéről, nagy erejű tűz lesz belőle. Hablaty a fegyvert nem pusztításra használja, hanem arra, hogy lenyűgözze vele az idegen sárkányokat. Ha ugyanis meglátják, hogy a fiú is képes tüzet okádni, azt hiszik, hogy egy rokonukba botlottak, és többé nem akarják bántani. Arra az esetre, ha az előbbi eszköz nem válna be, Hablatynak csak meg kell fordítania a fegyvert, és a markolatból előugrik a másik penge, amely kibocsátja magából a Fertelmes Cipzárhát rendkívül gyúlékony füstjét. Ha egyszer az ikrek sárkányának kénköves lehelete berobban, Hablatynak bizton sikerül lenyűgöznie még a leggorombább hüllőt is” – magyarázza a rendező.
Hablatynak nemcsak eme csodás találmányán, de egész öltözékén látszik, hogy nem töltötte tétlenül az elmúlt öt évet: elmés szerkezeteket kovácsolt, és hovatovább megtanult repülni. „Mintha az ifjú Leonardo da Vincit látnánk magunk előtt” – összegzi a jellemzést Baruchel.
Hablaty öt év alatt feltérképezett egy rakás szigetet a környező vizeken. Fogatlan mellett egyetlen társa és segítője akadt csupán a felfedezőutakon: Astrid, a vagány vikinglány, aki egy kicsit több is most már Hablatynak, mint barát… „Astrid ugyan gyakran más utakon jár – mondja a figurát alakító America Ferrera –, és nem mindig érti, mit miért tesz Hablaty, a szívük mélyén összetartoznak. Amikor szükség van rá, Astrid mindig ott terem Hablaty mellett, hogy segítsen neki. Ő ugyanis régóta tudja, hogy a fiú nagy dolgokra hivatott életében.”