10

Rumnapló (The Rum Diary)

Hunter S. Thompson a Rumnapló című regényét már 1961-ben megírta, de egészen 1998-ig nem jelent meg. A Shooting Gallery és az SPi Films 2000-ben döntötték el, hogy elkészítik a könyv filmváltozatát. A projekt azonban nem jutott túl az előkészületeken. Ez a szerzőt annyira idegesítette, hogy egy kirohanó levélben az egész folyamatot „értelmetlen cseszegelődésnek” nevezte. 2002-ben új producer állt neki a feladatnak, aki a főszerepeket Benicio del Toróra és Josh Hartnettre osztotta. A második próbálkozás sem jutott túl az előkészítő szakaszon. 2007-ben Graham King producer megszerezte az összes, a forgatáshoz szükséges jogot, és a Warnernél végre elkészülhetett a film. Paul Kemp (Johnny Depp) egy állandóan úton lévő újságíró, aki egy idő után beleun az Eisenhower idejében New Yorkban uralkodó állapotokba, és Puerto Ricóba utazik, ahol a The San Juan Star újságnak kezd el írni. Kemp rászokik a rumra, és mindig egy Chenault nevű nőn (Amber Heard) jár az esze. Nehezen tudnám behatárolni a film műfaját, mert bár tele van humorosabbnál humorosabb jelenetekkel nem nevezhetjük vígjátéknak. Egy film amely egy életérzést akar visszaadni, egy világot amely mára már elveszett. Ez a film egy régi vágású mese, amely nincs híján a humornak, amely képes elgondolkodtatni minket, és amelyben a színészek teljesítményükkel egymást múlják felül.

Depp szokás szerint zseniális. Megkockáztatom a jelenkor talán legjobb és legsokoldalúbb színésze, aki Paul Kemp szerepében is brillírozik. Az alkoholt nem igazán megvető, írói válságban tobzódó újságíró szerepére egyértelműen Ő a tökéletes. Depp lényegében a fiatal Hunter S Thompsont játssza, akinek korai regénye szolgált alapjául a filmnek. Ezt megelőzően Depp már alakította Thompson más hősét is. Ő játszotta a Félelem és reszketés Las Vegasban a főszereplő Raoul Duke karakterét, ott pedig már megmutatta, hogy milyen hitelesen is tud egy alkoholista drogost megformálni.

Kicsit megidézik ezt a filmet is, hiszen a két főszereplő LSD-s hallucinációja egyértelműen utalás, kitekintés a Félelem és reszketés Las Vegasban című filmre. Azért is volt ideális Depp mivel anno ’98-ban hónapokig Thompsonnal élt, hogy részletesen megismerje az író szokásait, jellegzetes gesztusait és nagyon jó kapcsolata volt Thompsonnal, akinek 2005-ös öngyilkossága után becsületbeli ügyként tekintett rá hogy elkészüljön ez a film. Többek között ezért is vállalta, hogy producerként is az alkotás mögé áll.

A többi szereplő is brillírózik, Michael Rispoli remek Ő az, aki úti társává szegődik Deppnek ebben az alkoholgőzös világban. Aaron Eckhart kellőképpen ellenszenves jól hozza a dúsgazdag bunkó figuráját. Amber Heard igai „végzet asszonya” a szerepében gyönyörű és lélegzetelállító, akiről elhiszem hogy minden férfi fejét képes elcsavarni.

Mégis aki miatt a film számomra a legemlékezetesebb, aki mindenki fölé nőtt az Giovanni Ribisi Moburg szerepében. A „450 fokos” házi készítésű rumtól totálisan zakkantá váló figura, akinek Adolf Hitler beszédei a kedvenc lemeze egyszerűen tökéletes! Nincs rá jobb szó, zseniális Ribsi, aki manapság kétségtelenül az egyik legjobb karakterszínész.

Bruce Robinson tökéletesen hozta létre a ’60-as évek trópusi világát, minden a helyén van, tényleg képes vagyok oda képzelni magam Puerto Rico-ba ebbe az amerikaiak számára alkoholmámoros trópusi paradicsomba. A forgatókönyvre nem lehet panasz, művelt és időnként tényleg ragyogó párbeszédeknek lehetünk szem és fültanúi. A karakterek pedig a legapróbb részletekig ki vannak dolgozva. Persze könnyű volt ilyen remek alapanyagból dolgozni.

A forgatókönyv létrejötte sem hétköznapi történet, hiszen Robinson hat és féléve józan volt, mikor nekilátott megírni a Rumnapló forgatókönyvét. Ekkor viszont úgy érezte, hogy leblokkolt az agya. Ezért a film felvétele alatt minden nap megivott egy üveg alkoholt, majd a forgatások végeztével ismét leszokott az italról. Talán ennek is köszönhető, hogy ezt az alkohollal átitatott mesét, ilyen remekül mutatja be.

A humor végig jelen van a filmben és kapunk néhány igazán emlékezetes pillanatot. A szakadt szétvert autót Sala ölében vezető Kemp okoz remek perceket, de nálam az a jelenet visz mindent, amelyben végre beteljesülhetne a két főhős szerelme, a vászon csak úgy izzik az erotikától, már majdnem egymáséi lesznek a szerelmesek… aztán megszólal Adolf Hitler hangja…

Maga a történet igazából arról szól, hogy egy tehetséges író legyőzi a naivitását, megtalálja az elhivatottságát az életének értelmét, egy kis részegség kíséretében. Mert ez a Rumnapló mondanivalója, hogy nem tudjuk mikor, hol és milyen körülmények között változhat meg az életünk. A filmet egyértelműen bukásként könyvelhetjük el, hiszen a 45 milliós alkotás mindössze 13 milliót szedett össze Amerikában 20-at világszerte. Johnny Depp meg is jegyezte, az Amerikaiak hülyék a Rumnaplóhoz. Igazat kell adjak a színésznek mivel ez a film tényleg remek és csak remélni tudom hogy idővel a helyére kerül ez az alkotás. Részemről 85%-ot tudok rá adni.

imdb:6,7

rottentomatoes. 50%

10 komment

  1. A könyvet úgy két hete fejeztem be, az valami zseniális, ezért is lombozott le a film fogadtatása, viszont örülök végre egy pozitív kritikának, az utolsó bekezdésen látszik, hogy meghagyták a könyv mondanivalójának a lényegét és bár LSD-zésről a műben nem igen van szó, utalásnak elmegy. Azt viszont nem értem, hogy “Aaron Eckhart kellőképpen ellenszenves”, hiszen a karaktere eredetileg nagy haverja Kemp-nek, nomeg Yeamon karakterének a teljes nélkülözése is felfoghatatlan, hiszen kb ő a 3. kulcsfigura az egész műben Kemp-en és a lányon kívül… Na majd meglátom, remélem tényleg nem lesz csalódás…

  2. @Shyllard: a könyvet nem olvastam de a film megnézése után kötelező jellegel be kell szereznem. Itt egy rohadt ellenszenves újgazdag korrupt fickót játszik Eckhard. Nem tudom h volt a könyvben de itt kezdettől megvolt az ellenszenv, irányába, ahogy az őslakókkal bánik ahogy kisajátítja ezt a földi paradicsomot és korruptan próbál mindent elintézni. Jó volt Eckhart de Ribsit nem lehetett lejátszani. Remek volt, kezdetben meg sem akartam ismerni. Tényleg csak ajánlani tudom a filmet. A könyvnek meg még ma neki állok szerintem 🙂

  3. A Félelem és reszketes Las Vegasban nekem nagyon tetszett, szóval Depptől jöhet még egy piás karakter. Remélem mihamarabb láthatom.

    Depp egyébként azt mondta, hogy a film azért bukott meg, mert az amerikaiak hülyék és az efféle filmet nem érik fel ésszel. Vagy valami ilyesmi:D

  4. @koimbra: “Ez egy intelligens film, amit Amerikában a nagyvárosokon kívül nem nagyon szeretnek. Az amerikaiak hülyék a Rumnaplóhoz.” Korrekt! 😀 A Félelem és reszketés jobb, de szerintem ez is korrekt alkotás lett. Nem tudom miért zakózott ekkorát amúgy…

  5. @BeniMan: :S Hát majd a könyvben meglátod, h nem sok köze van a filmbeli karakternek a könyvbelihez, persze ott sem egy messiás, de semmiképp sem negatív Kemp szemszögéből (ő szerez neki munkákat, állandóan nála lóg, stb..)

  6. nekem valahogy kissé vontatottnak tűnt, kevesebb több lett volna, néha pedig meglepően populáris poénokkal operált(amikor Depp és haverja az összetört tragacsban randalírozik és közben összefutnak a zsarukkal) viszont a halucinogén szer vizuális megjelenítése alattomos mivoltában ütős volt, itt a kevesebb volt több…amúgy jó írás! 🙂

  7. Nah megnéztem és sajna csalódtam: Yaamon karakterének indokolatlan eltörlése és annak jellegzetes vonásainak a Sanderson-ba, illetve Sala-ba ültetése tette tönkre a filmet. Abszolút nem értem a készítők döntését, hogy miért kellett kihagyniuk az egyik fő karaktert, akinek a hiányának köszönhetően gyakorlatilag értelmet maszlaggá vált az egész film. Thompson forog a sírjában. Depp alakításával természetesen semmi gond sincs és azt is értékeleme benne, h még a bukás után is kiállt a film mellett, nem úgy mint ahogy mostanában szokása színészek körében, h leszarozzák a saját filmjüket. Hát sajnálom, tényleg, meg sem közelítette a Félelem és Reszketés Las Vegasbant… Azt sajnálom, h Sanderson karaktere vált a legnagyobb röhejjé Yaamon miatt, egyszerűen borzalom h mennyire egysíkúvá alakították a film végére az amúgy a könyvben igen pozitív szereplőt… (persze a pénzsóvárság ott is meg van, de…)

  8. A könyvet nem olvastam, viszont a film nézése közben egyre gondoltam: Ide inkább Terry Gilliam kellett volna. A színészek marha jók, ezt aláírom, de nincs meg az íze és zamata. A romantikus szál csak úgy lóg a levegőben, olyan semmilyen, ezen felül csöppet lapos, néha olyan volt, mintha semmiről se szólna. És hát hogy is mondjam, hosszabb ideig volt józan Depp:)

  9. Kihagyott lehetőség – ez jutott eszembe róla. Jó színészek, érdekes történet, ütős poénok, valahogy mégis döcög az egész.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *