6

The Experiment (2010)

1971-ben zajlott a Stanfordi börönkísérlet, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete finanszírozott, hogy magyarázatot találjon a haditengerészet és a tengerészgyalogság börtöneiben tapasztalható különbségekre. (wikipedia) A kísérletre jelentkezőket két csoportra osztották, az egyik csapat a börtönőröket, míg a maradék a rabokat „játszották el”. A részvevőknek két hétig kellett volna részt venniük a börönszimulációban, ám azt a tervezett határidő előtt be kellett fejezni, mivel a helyzet igencsak elfajult. A német filmgyártás kilenc évvel ezelőtt készített egy produkciót az esetről, Oliver Hirschbiegel rendezése felettébb izgalmas és rettentően hatásos volt, egyes szereplőkre már igazi gyűlölettel lehetett tekinteni, a nézőt egyszerre töltötte el a düh és a feszültség.

Hollywoodban is hozzányúltak a témához (csoda lett volna, ha nem), A szökés sorozat atyja, Paul Scheuring ülhetett a rendezői székbe és a forgatókönyvhöz is köze volt. Mivel olyan ember kezébe került a projekt, aki otthon van a börtönös témában úgy érezhette mindenki, ha nem is fogja megközelíteni a német verziót, azért mindenképpen korrekt darab fog születni. De aztán kiderült, hogy csak DVD-n adják ki a filmet, ami már megkongatta a vészharangot.

A film elején bemutatják a kísérletre jelentkezőket, van aki azért jelentkezik, hogy legyen pénze lakbérre, van aki a csajokra akarja költeni a felkínált összeget, olyan is akad, akit éppen elbocsátottak előző munkahelyéről és így próbál némi dollárhoz hozzájutni. A szervezők mindenkinek 14.000 dollárt ígérnek (a valóságban 210 dollárról volt szó), ha sikeresen letudják a két hetet. Az őröknek csupán 5 egyszerűnek pontot kell betartatniuk, ellenkező esetben felgyullad a vörös lámpa és véget ér a kísérlet. Kezdetben még mosolyognak is rajta, hogy milyen egyszerű pénzszerzései lehetőségbe csöppentek, ki gondolná, hogy mégis probléma adódhat ezekből.

A német verzióban a néző teljes mértékben együtt érezhetett a „rabokkal”, átragadt rá a klausztrofóbia, a bezártság és a tehetetlenség érzése, itt erre hiába is várunk. Scheuring lelkiismeretesen hozzálátott felépíteni a feszültséget, ám még mielőtt az izgalmak a tetőfokára hágnának szétesik az egész. Mi történhetett? Miért nem sikerült fenntartani a szintet? Csak találgatni lehet. Talán egy idő után már nem érdekelte a film vagy egyéb elfoglaltságai voltak és a The Experiment másodlagossá vált számára. Akárhogy is, a bezártság érzése csak a rabok arcain látható és mi nem igazán érezhetünk velük. Kihagyott ziccer, mivel az őrök szerepét kapó személyek közül egyesek hamar ráeszmélnek, hogy milyen remek dolog a hatalom, milyen csodálatos érzés uralkodni másokon, ezért a rács mögötti személyeket megalázzák, sőt Chase-t (Adrien Brody) le is vizelik. Szomorú, ám mégis hiányzik, hogy az ember gyomra összeszoruljon a látottakon.

A kutatást hat nap után le kellett állítani, ezért az alkotóknak is bele kellett csapnia a lecsóba, ám Schuring verziójában valahogy túl gyorsan és hirtelen történik minden, ráadásul a logika sem az erőssége a produkciónak. És miért nem láthatjuk a szervezőket? Az elején még a teszteknél láthatunk egy-két fehér köpenyest, ám a kísérlet kezdetével már egy másodperces se szánnak rájuk. A 2001-es változatban nem feledkeztek meg róluk, itt azonban feleslegesnek vélték, hogy esetleg a belső vívódásukat vagy egyéb érzéseiket bemutassák.

Adrien Brody próbálja kihozni karakteréből, amit lehet, az őröknek először leginkább belőle lesz elege. Forest Whitaker az elején még csak értetlenül pislog, majd egy-kettőre habzó szájú smasszer válik, akitől nem áll távol az erőszak alkalmazása és könnyedén aláz meg méltóságában bárkit. Vele kapcsolatban csak az a sajnálatos, hogy nem tudjuk meggyűlölni. Cam Gigandetről már az elején süt, hogy a sötét oldalt fogja képviselni.

A The Experimentben megvolt a lehetőség (már csak a rendező személye és a két főszereplő miatt is), ám kapkodóssá válik egy idő után a film, nagy hiányérzettel állhatunk fel a végén. Végig lehet ugyan ülni, de a már emlegetett német verzióhoz képest jóval gyengébb lett, mindenféle téren. Illetve egy dologban mégis jobb, de Maggie Grace mosolya miatt még egyszer nem veszi elő senki ezt az alkotást.

imdb: 6,4

6 komment

  1. Én a 2001-es német eredetit láttam, az komoly nyomot hagyott bennem anno. Írásod alapján azonban ezt már nem fogom megnézni.

  2. Nekem bejött a film, szerintem mind Brody, mind Whitaker pazarul alakította a szerepét. Nem volt semmilyen hiányérzetem a végén, kapkodás sem volt, csupán az események gyorsultak fel.

  3. @kompi: Nézd meg a német változatot. Ha azt láttad, akkor azt mondod, ahhoz képest ez kismiska:D
    A németeknek nincs humoruk, ez tény, de drámában vagy thrillerben igen erősek.

    Egyébként most jut eszembe egy másik kísérlet–szerűség, A hullám. Na az is ott volt a szeren.

  4. Megnéztem végre és tök jó volt. 🙂
    Nagyon hatásos. Pszichológiai szempontból pedig egy majdnem mindenre érthető axiómát tartalmaz. Egyszerűen szuper!

  5. @koimbra: na, ezt meg én pontoztam túl, 70re.:) tényleg szétesik a közepénél, és elég erőltetetten jön át a lényeg, de ezt én a néha vérlázító logikátlanságoknak tudom be. egyébiránt egyáltalán nem rossz.

    ha már kísérletesdi, ajánlom figyelmetekbe a The Method-ot. az sem rossz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *