Régebben Arnold Scwharzenegger több képességgel is bírt. Könnyedén kinyomott fekve néhány száz kilót, elpöfékelt napi szinten egy-két tucat szivart és és level 99-es szintű akcentusa volt (sőt, van, a mai napig). A remek üzleti érzék mellett már csak egyvalamit nem tudott kifejleszteni: nem érezte meg, hogy mi vár rá több évtizeddel később. Ha rendelkezett volna ezzel a különleges ösztönnel, bizonyára ráharapott volna az első keze ügyébe kerülő puska csövére és meghúzta volna a ravaszt. Majd a lőszert elmajszolva kigondolta volna hogyan érhetné el, hogy megváltoztassa az alkotmányt, amely kimondja, hogy csak amerikai lehet elnök. Mostanra az ország első embereként a derék katonák előtt ordíthatná: Get to the choppa!! És így elkerülhette volna a kínos bukásokat a filmvilágba való visszatérése után. Mert hiába tapsikolt örömében a 80-as évek akcióin felnőtt generáció, hogy Schwarzenegger újra kamera elé áll, miután kikászálódott a kormányzói bársonyszékből, sajnos a bevételi mutatók azt mutatják, hogy nagyon kevesen kíváncsiak rá. Olvasd tovább