0

Röviden: Tesla / A feltaláló / Zappa (2020)

írta Nikodémus

Tesla – Kevés menőbb márkanév van manapság a nehéz sorsú, közép-európai feltaláló-zseniénél: a vezetéknevét viselő techcég épp mostanában formálja újjá az autóipart (tegyük hozzá: egy meglehetősen sajátos pénzügyi modell keretében), keresztnevét szintén (el)használja valaki (erős a kamuszag – apropó, a kamu később még szóba kerül), mégis, regényes életéről alig készült nagyszabású álomgyári tanmese. A feladatra vállalkozó legfrissebb versenyző Michael Almereyda író-rendező, ám a tavalyi Sundance-en bemutatott végeredményt látva rejtély, mik lehettek a szándékai. Már az első negyedóra után elkezdünk fészkelődni: céltalan jelenetek, rejtélyes párbeszédek és látványosan olcsó vizuális effektek sorakoznak, s csakhamar a kamera felé fordul az egyik kulcsszereplő (Eve Hewson), deklamálva, hogy az iménti snitt nem is úgy történt a valóságban. És ezt még legalább háromszor eljátsszák a játékidő során… Ethan Hawke a címszerepben nem tesz mást, mint citromba harapottan hunyorít (ő lehetett a produkciót belendítő “nagy név”), Kyle MacLachlan Edisonként kedélyeskedik, de az egész film olyan, mint egy tétován botorkáló ujjgyakorlat, ami sem műfaját, sem hangütését nem találja. A lassan négy éves, hányatott sorsú Feszültség (The Current War) harmadkézből lazán körözi ezt az izzadságszagú próbálkozást. A finálé kínosan vetített képei és az elszabaduló Coelho-bölcsességek aztán végképp tanácstalanná tettek: mire volt jó ez az egész?

Olvasd tovább