0

Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)

Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft

A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)

Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft

0

InterCom hírlevél

Cooper a bajnok

A Golden Globe-díj átadásának egyik szenzációja az volt, hogy Bradley Cooper Irina Shayk társasában jelent meg. A pár Hollywood legbujkálóbbjai közé tartozik, nagyon ritkán jelennek meg nyilvános eseményen kettesben, és egyéves lányukat, Leát is rejtegetik a kíváncsi világ elől. Most viszont látszott, hogy a szupermodell odavan Cooperért, és nagyon büszke rá. Nem is ok nélkül.
Úgy tűnik, a Csillag születik (A Star is Born, már a mozikban) rendező-főszereplője és Clint Eastwood új filmje, A csempész (The Mule, már a mozikban) egyik főszereplője az éppen most beinduló fesztiválszezonban igen sokszor lesz kénytelen szmokingot húzni. Az már szinte biztosnak látszik, hogy Cooper az Oscar-gálán elénekli Lady Gagá-val a Csillag születik leghíresebb betétdalát, a Shallow-t, az viszont máris tény, hogy a brit Oscaron, a BAFTÁ-n rekordot döntött: a filmjét nyolc díjra jelölték, és ebből öt közvetlenül Bradley Cooper nevéhez kötődik. A díj 72 éves története során nem fordult még elő ilyen: Coopert producerként (legjobb filmért), főszereplőként, rendezőként, forgatókönyvíróként és zeneszerzőként is a legjobbak közé szavazták. Az egy alkalommal legtöbb jelölést szerző rekordját eddig George Clooney tartotta: őt 2005-ben négy kategóriában jelölték (de azt két filmért). A Csillag születik-kel Cooper bebizonyította: ő az új Clooney – és a fesztiválszezon még éppen csak elkezdődött…

Olvasd tovább