Szerelemre hangszerelve (Begin Again)

Judd Apatownak sajátos humora van, amely gyakran találkozik a Will Ferrell és Seth Rogen-féle tapló viccelődéssel. A Lepattintva és a Tesó-tusa után könnyedén el lehet dönteni, hogy akarjuk-e még erőltetni a nevével fémjelzett filmeket vagy örömmel vágunk bele egy újabb művébe. Személy szerint erős fejrázás kíséretében mellőztem volna a Szerelemre hangszerelve filmet, ha beugrik, hogy producerként vette ki a részét a filmből. De nagy meglepetésre teljesen mást kapunk, amit tőle megszokhattunk és egyúttal ismét elkönyelvelhetjük magunkban, hogy a magyar címmel valaki nagyon félrelőtt.

Dan (Mark Ruffalo) egykoron nagy névnek számított a zenei szakmában, jó szimata volt a tehetségek felkutatásában és jó barátjával együtt építette fel cégét. Azonban csillaga leáldozott, munkahelyéről kitúrják, magánélete is romokban, nincs egyetlen ügyfele sem. Csupán a piát emelgeti szorgosan a szájához. Gretta (Keira Knightley) barátjával érkezik New Yorkba, mindketten ígéretes zenészek, de a srác jobban szeret az előtérben lenni, felfigyelnek és lecsapnak rá. A siker kapujában már inkább karrierjére koncentrál, a magára maradt nő így fut össze Dannel.

John Carney néhány évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, amikor az Egyszer zenés drámája minden filmfesztivált megjárt és még egy Oscart is hazavihetett. A direktor nem kedvelheti igazán a tömeget, ugyanis eléggé ritkán – leginkább semennyire – lehetett találkozni nevével és azt sem lehet mondani, hogy a Szerelemre hangszerelve lesz az igazán nagy visszatérés, pedig megérdemelné. De ha olyan visszahúzódó ember, mint Gretta, talán nem is bánja.

A címferdítők újra alkottak és még a poszterrel is rádobtak arra egy lapáttal, hogy Ruffallo és Knightley között kibontakozó romantikáról fog szólni a film. Igen, így is lehet ösztönözni egyeseket arra, hogy jegyet váltsanak, de Carney rendezése nem az egysíkú, megszokott amerikai romantikus drámedy-k közé tartozik. Az angol címe Begin Again, sokkal jobban passzol a produkcióhoz, hiszen az újrakezdéshez már több köze van a történetnek.

Dan és Gretta találkozásából könnyen születhetett volna egy közhelyes film nagy egymásba borulással a legvégén. Azonban a nőnek a remek énekhangján kívül van egyénisége is, nem szándékozik lefeküdni a zeneszakmában felállított szabályoknak. Habár lelkesedése hasonló, mint Dané, de hozzáállása és életszemlélete alapjában véve más és ez idővel átragad a férfire. Rengeteg olyan helyzet és lehetőség adódik, ami egyszerűen azért kiált, hogy megragadja a kínálkozó alkalmat – vagy úgymond lecsapja a magas labdát – de a rendező szerencsére nem téved el a megszokott irányba.

A színészek sokat dobnak a filmen, Knightley-ra jellemző, hogy mosolygás helyett inkább vicsorog, ezúttal nem tűnik erőltetettnek vidámsága. Aranyos, kedves film született, amin azért sokkal kevesebbet érne a zene nélkül. De a Szerelemre hangszerelve a dalokra épít, amely sokat segít a szereplőknek, hogy pozitívan tekintsenek a világra és mi is jó érzéssel hagyjuk el a mozit. Kellemes kikapcsolódás, afféle feel good film 80 %.

imdb:  7,6

rottentomatoes: 82 %