31

A Vas rendezője helyett A kocka alkotója készítheti a Neurománcot

Régóta próbálják vászonra adaptálni William Gibson kultikusnak számító regényét, a Neurománcot, 2008 elején Joseph Kahnt, a Vas rendezőjét nézték ki a projekt élére, a főszerepre pedig Hayden Christensen volt az esélyes. Ennek hallatán többen a fejükhöz kaphattak és máris eltemették a filmváltozatot. Két év alatt egy szemernyit  nem haladt előre a tervezet, ma némi változás történt a projekt körül, Vincenzo Natali, A kocka és a Cypher készítője foglalhatta el a rendezői széket. A producereket nyilván Natali bemutatásra váró munkája, a Splice horror győzte meg. Bemutató dátum még nincs.

A könyv tartalma: “Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál… Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógép-virtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek… Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. Szabadparton, ebben a fura, égi Las Vegasban él, egy arisztokrata dinasztiát szolgál. Úgy határozott, kivívja szabadságát. Bármi áron…”

31 komment

  1. Ez nagyon rizikós! Ha jó, akkor nagyon jó, ha elb…, hát akkor nagyon elb…
    Olyan esélyei vannak mint egy jó Warhammer 40k filmnek. A tech része adott, de az még kevés, ott van még az emberi tényező. 🙂
    Nagyon várom!

  2. Ezt a filmet szerintem 15 eve csinaljak (ennyi ideje szemelyesen is nyomon kovetem a hireket felole, lehet 22 eve tervezik a filmet).

    Amig nem talalnak egy olyan rendezot mint Peter Jackson volt a Gyuruk uranak, aki siman nem tud tovabb elni annelkul hogy megrendezne addig szerintem felejtos az ugy.

    Foleg hogy ilyen hulyesegeket vetnek fel hogy Hayden Christensen legyen Case. Miert nem mindjart leszerzodtetik a Beverly Hills 90210 stabjat?

  3. Cseberből vederbe. Ha csak nem csinálják minimum 3 órásra, akkor csak egy vacak gagyi lesz a filmből.

    Az viszont külön elszomorító, hogy a posztba sikerült a Neurománc 1. kiadásának fülszövegét bemásolni és ráfogni, hogy ez a könyv “tartalma”.

    Én édes istenem 🙂 Nem baj, ha valaki nincs képben, de akkor már inkább linkeljétek be a wiki szócikk idevágó részét:
    hu.wikipedia.org/wiki/Neurom%C3%A1nc#Cselekm.C3.A9ny

  4. Hehe, Vadert megdrótozták már az előző filmjében is, most megint hekkelni fogják? pech:)

    szerintem a könyv sem az igazi, adaptálni meg gyakorlatilag lehetetlen.

  5. Csak szerintem van elrontva a Neurománc cím magyarul?

    Necromancer –> nekromanta
    Neuromancer –> neuromanta

    Én nagyon szeretem a könyvet, de ez mindig is zavart benne.

    Ja, egyébként pedig ezt nem lehet filmbe foglalni szerintem. Ebből csak herélt valami lehet, ha vászonra kerül.

  6. @terran: Akkor nem vagyok egyedul.

    Helyesen szerintem Neuromanta lett volna a forditas. Sokkal tobb ertelme annak se lett volna mint a Neuromancnak.

  7. @xstranger:

    De azért lett volna, bár most hogy visszaemlékezek, a magyarra fordított könyvön belül mindenhol meghagyták a Neuromancer angol nevet annak a karakternek [nem spoilerezek :D].
    Szóval már az a kérdés is felvetődik, hogy a címet mi a francért fordították le??

    A neuromanta, mint idegeket manipuláló varázsló, szerintem pedig jól hangzik.

  8. Nagyon jól meg lehet csinálni a filmet a mai technikával, de élvezni igazán azok fogják, akik előtte elolvasták a könyvet is. A legtöbb izgalmas, öszetett regény adaptációja ilyen.
    Egyébként éppen most van itt az ideje ennek a filmnek, az Internet előtt nagyon kevés ember érthette, hogy milyen világról szólnak Gibson történetei.
    Mára viszont nagyjából valósággá vált minden, amiről írt.

  9. A Johny Mnemonic is megelőzte a korát, de milyen jól sikerült, Rollins, Ice-T, Orbital, nagyon szerettem.

  10. Én a Virtuálfény megfilmesítésére lennék kíváncsi, nekem mindig is az volt a kedvenc Gibsons-sztorim. Persze a Neuromancer egyértelműen nagyobb jelentőségű.

  11. Gibsontól megfilmesítették a New Rose Hotelt is. Igen lassú, nem mindenkinek bejövős hangulatfilm lett. Az eredeti történet előzetes ismerete ajánlott.

  12. A címfordítás miatt ugatók figyelmébe ajánlom, hogy a szójáték fontos eleme a _románc_. Egyébként ez kifejtésre is kerül valahol a könyvben, el kellene olvasni fikázás előtt.

  13. Na, ha már így szóba került a fordítás, akkor mint a legautentikusabb, itt is elmondanám a másutt már korábban sokszor megjelent infókat:

    A “Neurománc” címet nem én adtam a magyar fordításnak, hanem a kiadó. Az én elképzelésemben a könyv címe magyarul is “Neuromancer” lett volna, hiszen ez alapvetően egy tulajdonnév, a kettős MI-személyiség egyik felének neve, és a necromancer/neuron szójáték magyarázata is csak egy helyen fordul elő a könyvben (éppenséggel maga Neuromancer magyarázza el :))

    A hazai könyvkiadásban viszont régóta az a gyakorlat, hogy a magyar címet a kiadó dönti el. A fordító legfeljebb javaslatokat tehet, de a végső szó a kiadóé.

    És remélem, mindenki a 2005-ös (Szukits) újrafordított kiadásban olvassa 🙂 Az 1. kiadás (a lila papírfedeles) fordítása pocsék, a 2005-ösé sokkal jobb (tudom, mert mindkettőt én írtam 🙂 ).

    üdv
    Ajkay Örkény

  14. gratula a forditasokhoz! 🙂

    sajnos az “eloszerepolos” filemkben mostanaban sorozatosan csalodok ezert en azt annyira nem varom. azt hiszem ezeknek a konyveknek a vilagat sokkal jobb lenne teljesen CG-ben bemutatni, szoval egy full CG film lenne a szerencses valasztas.

    de egy jatek adaptaciot, a nextgen konzolokon ettol fuggetlenul nagyon varok. a c64es jatek is sok kellemes percet okozott, mai technikaval azert kicsit jobban utne.

  15. A megfilmesítés szerintem több okból is igen nehéz:

    1.
    Gibson logikai trilógiákat szokott írni. A Neuromancer a Sprawl-trilógia első könyve. Ha kizárólag azt filmesítik meg, akkor a sztori befejezetlen marad. Trilógiaként megfilmesíteni (a folytatásokkal, azaz a “Számláló nullára” és a “Mona Lisa Overdrive” regényekkel együtt) viszont Gyűrűk Ura költségvetésű és méretezésű vállalkozás lenne, Ridley Scott vagy Peter Jackson kaliberű rendezőkkel.

    2.
    Gibson művészi erejének egyik pillére az aprólékos és részleteiben is ütős, lelki húrokat pendítő leírás. Ezeket filmes, képi eszközökkel nagyon nehéz visszaadni. Hasonlatokat pl. csak folyamatos flashbackekkel, bevágott párhuzamokkal lehetne. Egy Gibson-könyv léptékében ez rettenetes filmet eredményezne, 4-6 órás monstrumokat, amelyeket még a legelszántabb cyberpunkok is csak nehezen bírnának ki. Boxoffice szinten katasztrófa lenne egy ilyen film – és ráadásul mindjárt három kellene belőle.

    3.
    Ha a leírásokat meghúzzuk a filmen (márpedig meg kell, ha a producer nem akar csődbe menni), akkor viszont annyira kilúgozódik a történet, hogy sokan a moziból azzal mennének ki, hogy “Na, ez is valami Mátrix-klón”, ami persze pont fordítva igaz, de ettől még a helyzet nem lenne jobb.

    4.
    Gibson regényeiben gyakorlatilag nincsenek főszereplők, a figurái inkább “fontos mellékszereplők” és egyikük sem tudja igazán irányítani az eseményeket. Ez filmen szintén hátrányt jelent, mert ha közönségfilmet akarunk csinálni, akkor kellenek bele pólusok, kellenek jó és rossz figurák. A Neuromancerben sokan Case-t tekintik főszereplőnek, pedig valójában az egyik legtehetetlenebb, az eseményekkel leginkább sodródó, esendő karakter. Az egész Sprawl-trilógia főszereplőjének talán Mollyt lehetne venni, már ha / ha egyáltalán, de ő sincs hatással szinte semmire, és figurája megértéséhez nem árt ismerni az előéletét. Lásd a “Johnny Mnemonic” c. novellában (nem, nem a félelmetesen szar filmváltozatban).

    5.
    Túllépett kicsit az idő a dolgon. Jusson eszetekbe, hogy Gibson a Neurót 1984-ben írta. Az akkor tényleg forradalmi víziók nagy része beépült az életünkbe (ha nem is mátrixként), illetve a mai technológia sokkal olyanabbakat is produkált.
    Gibson ezt az élményt többször is megtapasztalhatta, pl. amikor az “Idoru” a nyomdában volt, akkor kapta a hírt, hogy Japánban tényleg vannak virtuális előadók. A legújabb ciklusában – Trendvadász, Árnyvilág és az idén angolul megjelenő Zero History – már az Augmented Reality is beépül a hétköznapokba, ahogy a mi hétköznapjainkba is pont teszi.

    Ezért attól tartok, a Neuromancer mai filmváltozata nem ütne akkorát, nem mozgatná meg úgy a nézők fantáziáját, mint a könyv tette a 80-as, 90-es években. Arról nem is szólva, hogy Gibsonról is torz képet adna, a 20 évvel ezelőtti cyberpunk pápa imázsát erősítené, ami már annak idején sem volt igaz, de mára végképp a múlté.

    Szerencsére, teszem hozzá. Gibson kortárs fikciót ír már és nem scifit. Az “Árnyvilág” fordítása idején ez számomra egészen nyilvánvalóvá vált, és azt is megkockáztatnám, hogy így több tér nyílik az igazi, kevesek által felismert gibsoni művészet kiteljesedéséhez. De hát ez egy másik történet 🙂

    Bocs a hosszú kommentért.

  16. @armitage egy (vagy akar tobb) jatekhoz mit szolnal? szerintem ott lehetne szepen kibontani a sztorit, es jatek eseteben a hosszu jatekido, sok tartalom, mind-mind csak az elonyere valna a dolognak.

  17. Szerintem, ha jól nyúlnak hozzá, nem kizárt, hogy egy nem túl nagy kasszasikert ,jelentö kultfilm lehet belőle, mivel nem hiszem hogy túl nagy gigasztárokat fog felvonultatni (különben is már mind 40 fölött van Case pedig 24 körül volt),ami még a DVD kiadásnál sok lóvét hozhat.

    Végülis ennek a fickónak a Chypher cimű filmje egész kiberpunkos megacégesre sikerült. Van esetleg még olyan rendező akik nem qrt meg hálivúd…

  18. @hatR:
    Ebben lenne fantázia, akció-kalandjáték formájában.

    Az Interplay 22 évvel ezelőtt már megcsinálta, a kor szintjén, nem is volt rossz. Ma sokkal jobb 3D-s változatot lehetne belőle csinálni, sak az a baj, hogy azt meg szintén nehéz lenne eladni a piacon – a mai gyerekek már nem szívesen játszanak bonyolult kalandjátékokkal, pláne, ha azokban sok a szöveg. Ami az előnye lenne (az összetett storyline, a hosszú játékidő), az lenne a hátránya, a mai gamer generációk nem értenék, ez frusztrálná őket és otthagynák.

    Off: a könyv magyar fordítása pl. pont annak köszönhető, hogy én annak idején társaságban játszottam a Neuromancer-játékkal C64-en, és az egyik barátunk mellékesen megjegyezte, hogy “ez neki megvan könyvben”. Addig nem is tudtam, hogy regényből készült játékkal játszunk 🙂 Megszereztem, elkezdtem olvasni, és egy nagy füzetbe kézzel, golyóstollal lekezdtem fordítani az első fejezetet – a többi már történelem.

  19. Ebből (és a többi kötetből) nem filmet kellene csinálni, hanem sorozatot.
    Szvsz.

  20. Minden azon múlik, hogy a producer és forgatókönyviró mennyire bevállalós. Szerintem úgy kéne hozzányúlni, mint a franciák az Inmortelhez.

  21. ¿Te gustaría saber qué estilo es el más popular de sandalias de verano en 2010? ¿Te gustaría saber qué estilo es el más fresco gafas de sol en verano de 2010? ¿Te gustaría saber qué estilo es el bolso más populares en el verano de 2010? Ahora lo hace No es necesario tomarse un tiempo para ir de compras, pero golpee suavemente el ratón, en mi sitio aquí le dará todas las respuestas.
    MBT M. zapatos
    MBT WALK M. zapatos
    MBT WALK zapatillas de deporte

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *